Putyin és Kim Dzsong Un csütörtökön találkozik Vlagyivosztokban

Publikálás dátuma
2019.04.22. 14:27

Fotó: ALEXANDER ZEMLIANICHENKO / AFP / HANDOUT
A 37 résztvevős pekingi Egy övezet, egy út csúcsra tartva tárgyal az orosz elnök az észak-koreai diktátorral.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját csütörtökön fogják megrendezni Vlagyivosztokban, a Russzkij szigeten - közölte hétfőn a Kremlhez közel álló, Izvesztyija című napilap. A lap szerint Putyin a Pekingben pénteken és szombaton megtartandó Egy övezet, egy út nemzetközi fórumra tartva - melyen 36 másik ország képviselői mellett Orbán Viktor is részt vesz majd - tesz majd kitérőt Vlagyivosztokba. A Kreml korábban biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta elárulni a csúcstalálkozó helyszínét és időpontját, csak annyit közölt, hogy azt a hónap második felében, Oroszország területén tartják meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két vezető a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit fogja áttekinteni. A hétvégén megjelent orosz és nemzetközi sajtóértesülések szerint észak-koreai funkcionáriusok keresték fel a tervezett találkozó feltételezett helyszínét, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemet, ahol egyébként április 24-én és 25-én "hivatalos küldöttségek látogatása" miatt szünetel majd az oktatás. A Vlagyivosztokban megtartandó csúcs lehetőségéről elsőként a Yonhap dél-koreai hírügynökség számolt be a múlt hét elején.
A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolattartás. Putyin 2000-ben látogatott el Phenjanba. Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il páncélvonatán 2001-ben és 2002-ben Moszkvába, 2011-ben pedig Ulan-Udéba utazott el. A jelenlegi észak-koreai diktátor még sosem lépte át az orosz határt, bár egy meghívást már elfogadott 2015-ben.

Egy övezet, egy út, 37 résztvevő, második fórum

Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra - jelentette be múlt pénteki sajtótájékoztatóján Vang Ji kínai külügyminiszter. Magyarország mellett több európai állam is képviselteti magát, így például Ausztria, Csehország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Portugália és Svájc.
Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország és Ausztrália szintén magas rangú küldöttekkel képviseltetik majd magukat az eseményen. De csatlakozik majd António Guterres ENSZ főtitkár, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is.
Ott lesznek továbbá az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezés más érdekeltjei, a többi között Oroszország, Mongólia, Pakisztán, Vietnam, Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Chile és Egyiptom vezetői is. Az Új Selyemút terv eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang elmondta: 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával.

Erre figyelmeztetett az EU

Az Egy övezet, egy út az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU 2017 áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust, melyeknek a kínai kormány nyelvhasználatában sajátos jelentése van. A tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba.

Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.

Még 87 bombát találtak Colombóban, vészhelyzetet hirdettek Srí Lankán (videón az egyik pokolgép robbanása)

Publikálás dátuma
2019.04.22. 13:48

Fotó: Youtube
A feltételes szükségállapot éjféllel veszi kezdetét az országban.
A vasárnapi véres merényletsorozat után hétfőn közel száz újabb robbanószerkezetet találtak Srí Lanka fővárosában, Colombóban. A BBC azt írja, 87 kisebb erejű bombát egy buszpályaudvaron talált meg a rendőrség a város Pettah nevű negyedében, nem messze a repülőtértől. Korábban az államfő érkezését előkészítő katonák a reptéren is találtak egy 1,8 méter hosszú csőbombát.
Egy autóba rejtett pokolgép pedig hatástalanítás közben lépett működésbe.

Ez - a vasárnapiakhoz hasonlóan - szintén egy keresztény templom mellett történt a BBC szerint. Nem tudni, megsérült-e valaki a detonáció miatt.
Rajitha Senaratne kormányszóvivő idő közben megnevezte a csoportot, amire a hatóságok gyanakszanak: a felelős szerintük a Nemzeti Tauhít Dzsamaat (National Towheed Jamath, NTJ), amit nyersen talán nemzeti tauhid mozgalomnak lehetne fordítani, amiből a tauhid nagyjából az Istennel való egységre kíván utalni. A csoportra nagyjából egy évvel ezelőtt figyeltek fel a hatóságok, amiért buddhista szobrokat rongáltak a tagjai.
Arra, hogy az NTJ készül valamire, már két héttel a merényletsorozat előtt figyelmeztették a hatóságokat. Az erről szóló információ minden esetre nem ért el a kabinetig Senaratne szerint. Hemasiri Fernando védelmi államtitkár pedig arról nyilatkozott, nem is ekkora volumenű támadásról szólt az értesülés, hanem egy-két elszigetelt incidensről. A rendőrséget figyelmeztették a veszélyről, mondta Fernando, és egyúttal elismerte, hogy konkrét lépéseket nem tettek az ügyben.
A kormány úgy tartja, nemzetközi segítséggel, terroristák határokon átívelő együttműködésével készítették elő a vérengzést

- nyilatkozta korábban Senaratne kormányszóvivő. Úgy gondolják, az NTJ mögött külföldi radikálisok állnak. Éppen ezért, Srí Lanka nemzetközi segítségre is számít a helyzet megoldásában, és a külföldi szálak felderítésében. Megjegyzendő, a felelősséget a történtekért hétfő estig sem az NTJ, sem más szervezet nem vállalta magára.
A hétfőn összehívott nemzetbiztonsági tanács úgy döntött, éjféllel életbe léptetnek egy az ország egészére kiterjedő feltételes szükségállapotot. Ennek célja a terror megfékezése, és - mint hangsúlyozzák - nem a szólásszabadság korlátozása. Az intézkedés felhatalmazhatja a rendőrséget és a katonaságot, hogy gyanús személyeket bírósági végzés nélkül fogva tarthassanak, illetve kihallgathassák őket. Az előző naphoz hasonlóan, hétfő este 8-tól kedd hajnali 4-ig is kijárási tilalmat rendeltek el Colombóban, és a közösségi média mindenféle platformját a merényletsorozat kezdete óta blokkolja a kormány. Keddet nemzeti gyásznappá nyilvánították.
Az elmúlt évek legsúlyosabb terrortámadása rázta meg vasárnap Srí Lanka fővárosát, Colombót és környékét: nyolc robbantásos merénylet történt, ezek közül három keresztény templomban, négy pedig szállodákban. Hatot öngyilkos merénylő követett el, kettő bomba házkutatások során robbant - három rendőrrel is végezve. Hétfő reggelre 290-re emelkedett a Srí Lanka-i merényletsorozat áldozatainak száma, a sebesültek száma pedig megközelíti az 500-at. Az áldozatok többsége helyi, 35-en külföldi állampolgárok. Eddig 24 gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Vasárnap, a késői órákban Molotov-koktéllal támadtak egy Srí Lanka-i mecsetre is, továbbá felgyújtottak két muszlim tulajdonosú boltot a hatóságok szerint.

Etnikai, vallási feszültségek

Sri Lankán hivatalosan 2009-ben ért véget az 1982-ben kezdődött polgárháború, amit a kormány és a buddhista vallású szingaléz többség ellen indított a hindu Tamil Ilam Felszabadító Tigrisek nevű lázadó (terrorista) szervezet az ország északi részének elszakadása érdekében. A harcokban 80-100 ezer ember halt meg. A polgárháború vége óta nem volt jelentősebb támadás vagy terrormerénylet az országban, bár 2018 elején néhány hónapos szükségállapotot hirdettek, mert egy buddhista csoport mecseteket és muszlimok tulajdonában lévő üzleteket támadott meg.
A 21 milliós Sri Lankán a lakosság mindössze hat-hét százaléka katolikus (70 százalék körül van a buddhisták aránya, 10-12 százalék muszlim, illetve hindi) , de a katolicizmust egységesítő erőnek tekintik, mivel az kisebbségi tamilok és a többségi szingalézek egyaránt az egyház tagjai.

Szerző
Frissítve: 2019.04.22. 19:35

Orbánnak is üzent Juncker: "húsvét után visszalövünk!"

Publikálás dátuma
2019.04.22. 11:47
Jean-Claude Juncker
Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Nemcsak Oroszország, de uniós tagállamok is álhírekkel terelgetik a választói akaratot "egy bizonyos irányba" - mondta az EB elnöke, majd a magyar kormányt hozta fel példaként.
Harcot hirdet az álhírek ellen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Berliner Morgenpost című német lap hírportálján hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy az európai parlamenti (EP-) választás kampányának időszakában személyesen is fellép az Európai Uniót (EU) vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel szemben.
"Reagálnunk kell, ha kormányok olyan állításokat tesznek az EU-ról vagy a bizottságról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak"

- mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy ebben a tevékenységben személyesen is részt vesz a következő hetekben. Mint mondta, "húsvét után, szerdától visszalövünk".
Kifejtette, hogy EU-tagállamok kormányainak részéről is tapasztalható igyekezet az EP-választás befolyásolását célzó manipulációra. Nemcsak Oroszország, hanem EU-s tagországok is megpróbálják "fake news révén terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba".
Az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar kormányfőt említette rossz példaként.

Mint mondta, Orbán azt állítja, hogy őt terheli a felelősség a brit EU-tagság megszüntetéséért (Brexit), pedig meggyőző bizonyítékok szólnak ennek az ellenkezőjéről. "A magyar kormány azt is állítja, hogy én vagyok a hibás Európa kelet-nyugati megosztottságáért, holott a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért" - mondta Jean-Claude Juncker.
Az Orbán-kormány az EP-választás fideszes kampányát megelőzően - azt megalapozva - kezdett napi 100 millió forint közpénzt elégető plakátkampányba, melynek egyik céltáblája a néppárti Juncker volt. A kampány nyomában elindult eseménysorozat a Fidesz EPP-s tagságának felfüggesztéséhez vezetett.

Szijjártó céltáblának ajánlkozik

Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Juncker kijelentésére. Szijjártó azt is elismételte, amit korábban konkrétan kiemelt és cáfolt az EB-elnök, mi szerint ő lenne felelős a Brexitért. A külügyminiszter szerint ezért Juncker európai vezetőként megbukott. Azt is elmondta, hogy a brüsszeli politikus bizonyára lenézi az európaiakat, hogy azt gondolja, terelgetni kell őket.

Frissítve: 2019.04.22. 14:36