A Nemzeti Választási Iroda eddig hét listát vett nyilvántartásba, azaz a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-Párbeszédnek, a Momentumnak, a Demokratikus Koalíciónak, a Jobbiknak, az LMP-nek és a Mi Hazánk Mozgalomnak sikerült 20 ezer szignót gyűjtenie. Az utolsó napon a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Magyar Munkáspárt, az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt valamint a Tea Párt Magyarország jelentkezett még a választási irodánál.
Az NVI legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon dönt a lista nyilvántartásba vételéről. A maximum 11 pártot tartalmazó májusi szavazólap annak fényében meglepő, hogy a szervezettől összesen 22 párt, illetve pártszövetség vette át az ajánlások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket. Ezek közül legalább egy tucat kicsi, ismeretlen vagy zavaros hátterű párt található, többnek még működő honlapja sincs. A kamupártok szaporodása azért is különös, mert az országgyűlési szavazással szemben az EP-voksoláson nem jár közpénzes kampánytámogatás.
Ennek következtében nehezen érthető, mi motiválja az esélytelen kispártokat vagy a kamuformációkat abban, hogy megmérettessék magukat. Az egyik lehetséges magyarázat az ismerethiány lehet, legalábbis Vadai Mihály, az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt elnökének lapunknak adott korábbi válasza alapján. Azért állnak csatasorba – mondta Vadai –, mert úgy tudja: a törvény szerint ha egy párt két egymást követő választáson nem állít jelöltet, akkor törlik a pártok nyilvántartásból. A valóságban viszont az elnök által említett szabály csak az országgyűlési választásokra vonatkozik, azaz az európai parlamenti voksolástól való távolmaradásnak nincs következménye.
Azok a pártok egyébként, amelyek képviselői a határidő lejártáig nem viszik vissza valamennyi, a Nemzeti Választási Irodától átvett ajánlóívet, ívenként ezer forint bírságra számíthatnak.
