Adam LeBor: Nyolcadik kerület (regényrészlet)

Publikálás dátuma
2019.04.27. 13:00

Fotó: Daniel Checic /Timeout
A regény műfaját tekintve politikai thriller – egy készülő trilógia első része –, a 2015. nyári-őszi menekültválság három napján játszódik Budapesten. Többek közt megjelenik benne a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt elit rendfenntartó alakulat, a Csendőrség hat tagja… Az egy halott férfi utáni nyomozás szálai a Keleti pályaudvari alkalmi menekülttábortól a politika legmagasabb köreiig vezetnek.
Egy hatvan körüli, kopaszodó férfi lépett be a miniszterelnöki dolgozószobába. Ápolatlan, őszes haját ráfésülte a fényesen csillogó tar foltra. Puffadt arcában véraláfutásos kék szemek ültek. Vastag fekete keretes szemüvegének egyik szára ragasztószalaggal volt megerősítve. Viseltes fekete cipőt, bézs trapéznadrágot viselt, barna zakójának divatjamúlt, széles hajtókái szinte lelógtak keskeny válláról. Apró diktafont tartott a jobb kezében, a balban pedig egy nyomtatott papírlapot. Mindkét kezén májfoltok barnállottak. Vékony, nedves ajkai között cigaretta parázslott. Dezsőffy ideges pillantást vetett a diktafonra. Az ősz hajú férfi megnyomott egy gombot a felvevő oldalán: „Mennyit kapsz egy útlevélért? – Harminc-negyvenezer euró között. – És ebből mennyi landol a kajmán-szigeteki számládon? – Talán a harmada, függően az időkerettől és más potenciális bonyodalmaktól” – Mit fog ezzel kezdeni? – kérdezte Dezsőffy. – Természetesen csatolom az aktájához. És még kinek az aktájához? – akarta kérdezni Dezsőffy, de erre a kérdésre már maga is tudta a választ. A férfi becsúsztatta a nadrágzsebébe a diktafont, majd lerakta a papírokat Dezsőffy elé az íróasztalra. – A legújabb privát közvélemény-kutatások eredményei a menekülthullámmal kapcsolatban, illetve összegzés a helyzetről a Keletinél. Dezsőffy felvette az olvasószemüvegét, és néhány másodperc alatt átfutotta az iratokat. – Minden alkalommal, amikor az állami televízió a mocsokban és koszban élő migránsok százairól tudósít, nő a kormány támogatottsága – összegezte az olvasottakat. Az ősz hajú rábólintott, és mélyet szívott a cigarettájába, csípős szagú füstfelhőt fújva a dolgozószoba levegőjébe. – Tehát azt a javaslatot, hogy helyezzünk ki még több mobilvécét, alakítsunk ki egy helyet, ahol mosdani és mosni tudnak, duplázzuk meg vízvételi helyek számát, és telepítsünk ki állandó, több váltásban dolgozó orvosi személyzetet… Dezsőffy felköhögött a füsttől. Már azon volt, hogy elhessegeti maga körül, de aztán meggondolta magát. – A javaslatot természetesen nem hajtjuk végre. – Természetesen – ismételte meg a férfi Dezsőffy kávécsészéjét bámulva. – A Keletit ellenőrzés alatt tartjuk. De az ön közmegítélését még sajnos nem. Ezek az új óriásplakátok, amiken maga a komcsi pókháló közepén áll, elég hatásosnak bizonyulnak. A megállapodásunk feltételei elég egyértelműek voltak. Ahogy zsugorodik a maga szavazóbázisa, úgy fog csökkenni a támogatás is, amit tőlünk kap. Az óriásplakátok valóbban hatékonyak, mivel igazat mondanak – gondolta Dezsőffy. Szinte mindegyik politikai és gazdasági szövetségesének és támogatójának a múltja valamilyen módon kapcsolódott az ­MSZMP-hez és a KISZ-hez. Az MSZMP 1989-ben lemondott a politikai hatalomról az ellenzéki pártok javára, de a „kézfogásos hatalomátadásnak”, ahogy akkoriban nevezték, ára volt. Az MSZMP, amiből megszületett a Szociáldemokrata Párt, egy pillanatra sem veszítette el a kiterjedt üzleti kapcsolatrendszere feletti ellenőrzést. Ez a kapcsolati háló az évtizedek során egyre inkább megerősödött, köszönhetően a bőkezű uniós támogatásoknak. – Mit javasol? – kérdezte végül Dezsőffy. A férfi közelített egy lépést, Dezsőffyn tartva vize­nyős szemeit. – Azt javaslom, hogy oldja meg valahogy. De időközben néhány más, sokkal sürgetőbb problémánk is adódott – folytatta, és a csikket a miniszterelnöki csészébe dobta. A parázs sisteregve kihunyt, a cigarettavég békésen úszkált a kávé felszínén –, amit meg kell oldani. Azonnal. – Hallgatom – felet készségesen Dezsőffy. – Először is, ott a Köztársaság téri halott. – Nincs ott. Az egyik csendőrosztag elvitte onnan. – Hová? – A városon kívülre, egy sóderbánya mélyére. – És a zsaru, aki ott szimatolt? Az a cigány? Dezsőffy intett beszélgetőpartnerének, hogy lépjen oda az asztalához. A számítógépén elindított egy videófelvételt, amelyen látszott, ahogy a verőlegények körbeveszik Baltazárt, ahogy védi magát, ahogy végül leteperi a túlerő, s ahogy a támadók otthagyják a földön fekve, eszméletlenül. – Szerintem érteni fogja az üzenetet – mondta meggyőződéssel Dezsőffy. – És mi van, ha nem? – Akkor a következő eszméletvesztése egy kicsit tovább fog tartani néhány másodpercnél. – Rendben. A harmadik probléma a legsürgetőbb. Az igazságügyi minisztere. Ez már nem pénzkérdés. A maga kormányának az inkompetenciájára már a brit titkosszolgálat is felfigyelt. A birtokukban lévő információkat az amerikaiakkal is meg fogják osztani, de nem kizárt, hogy a németekkel és a franciákkal is. Az USA-ban már tudnak az ügyről. Rövidesen várhat tőlük egy e-mailt. Megragadta Dezsőffy karját. Meglepően erős volt szorítása. Dezsőffy összerándult a fájdalomtól, s önkéntelenül a bőrébe vájódó, nikotintól barna körmökre és ujjakra nézett. A férfi lehelete bűzlött a cigarettától. – Figyelmeztettük Bárdossyval kapcsolatban, de nem hallgatott ránk – mondta fenyegetőn, miközben elengedte Dezsőffy karját. – Igazán kár, hogy nem ezzel gondolkodik – folytatta, miközben kinyújtott mutatóujját a miniszterelnök halántékához nyomta – hanem ezzel – mondta, s a kezével ágyékon vágta Dezsőffyt. Dezsőffy altestét elárasztotta a tompa, velőig hatoló fájdalom. Légzése felgyorsult, inkább már lihegésre hasonlított. De egyetlen védekező mozdulatot sem tett. Az ősz hajú férfi olyan tekintettel mérte végig a vergődő miniszterelnököt, mint egy természettudós, aki éppen most fedezett fel el egy közepesen érdekes új bogárfajt. – Úgy gondoltuk, magában van lehetőség. Egyértelmű, hogy alaposan melléfogtunk. De ne aggódjon. Könnyen találunk mást maga helyett. Túlságosan sok forog most kockán. – Nem tévedtek, erről biztosíthatom! Mit… – próbálta kérdezni még mindig zihálva – tegyek? Kínzója elemelte a kezét Dezsőffy ágyékáról, aki hátracsuklott a székében. – Számolja fel a Bárdossy-problémát. Egyszer s mindenkorra! – csattant fel a kurta parancs.

Adam LeBor

újságíró, külpolitikai tudósító, aki 1990 óta foglalkozik a magyarországi és kelet-európai eseményekkel. Öt regény és nyolc ismeretterjesztő mű szerzője, könyveit eddig tizennégy nyelvre fordították le. A Financial Times szerkesztőségi tanácsadója és stílusoktatója. Dolgozik az Economist, a Financial Times, a Monocle és számos más lap számára. Jelenleg Budapesten és Londonban él és dolgozik.

A Kossuth Kiadónál megjelent könyvet április 27-én, szombaton a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be 15 órától a Márai Sándor teremben, majd a szerző 16 órától a B22 standnál dedikál.

Szerző

Kötter Tamás: Uram, minden rendben van? (Részlet a Nem kijárat - Apró hazugságok egy férfi életéből című kötetből)

Publikálás dátuma
2019.04.27. 12:45

Fotó: Kállai Márton
A Nem kijárat novellái – akár egy baljós nyomozás egy-egy fejezete – Kiss Zoltán életét legfontosabb leckéiben követik, és egyúttal arra is választ keresnek, hogy a gyermeki szorongás apró hazugságai miként hajszolhatnak gyilkos félelembe egy meglett férfit. Kötter Tamás legújabb kötete a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg a Kalligram Kiadónál.
Szomorúság lett úrrá Zoltánon. Sorra tódultak fel az Évával kapcsolatos emlékei: a nála töltött esték, a titkos balatoni kirándulások, a délutáni mozik, a kis olasz vendéglő a belvárosban, ahol a főpincér már név szerint ismerte őket. Bár visszamehetne hozzá, bebújhatna mellé az ágyba, átölelné, és soha, soha ki nem kelne mellőle. De már két éve nem találkoztak, és nem is beszéltek. Még egy cigarettányi idő telt el, amikor eszébe jutott az egyik kollégája, aki péntek esténként munka után Érden, egy bárban lazít. Gázt adott, hogy mielőbb odaérjen. Szerencséje volt, András a pultnál ült. Eltelt egy óra, besötétedett, szállingózni kezdtek a vendégek. A bár előtti parkoló csaknem teljesen megtelt. Az érkezők többségén látszott, hogy Zoliékhoz hasonló kiköltöző, valamelyik lakóparkban él, és egyenesen munkából jön. A férfiak öltönyt, a nők magassarkút, kiskosztümöt vagy szoknyát, hozzá blúzt viseltek. Kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek, kollégák lehettek valamelyik multinál. „Gyűlik a vad… gyűlik a vad”, dörzsölte a tenyerét András minden alkalommal, ha egy nagyobb zsivajgó nőcsapat lépett be az ajtón. A harmadik körnél tartottak, amikor két harmincas ült melléjük a pulthoz. Mindketten sötétkék nadrágkosztümöt viseltek fehér blúzzal. A hajuk feszes balerinakontyba simult¸ az arcukon friss smink. Fél óra sem telt bele, kibontották a hajukat, és elfogadtak egy-egy italt. Bemutatkoztak. A barnát Enikőnek, a szőkét Tímeának hívták. Újabb fél óra és újabb kör koktél után András rávette a szőkét, hogy kigombolhassa a blúza felső gombját. „Fiatalember, ne csinálja már!”, tiltakozott a szőke. De amikor András nagyon óvatosan, két-két ujjal a kezébe vette a gombot, meg sem mozdult, lélegzet-visszafojtva követte szemével a férfi minden mozdulatát. Fehér, csipkebetétes melltartót viselt. Amikor megszabadult a blúz szorításától, a melltartó feljebb nyomta a nagy, telt, szoláriumbarna mellet. „Fiatalember!”, kacagott a szőke. A barna is mosolygott a dolgon. A két férfi újabb kört rendelt, aztán András átölelte Tímeát, és valamit a fülébe súgott. A nő felnevetett, majd csókolóztak. Zoltán előbb irigykedve bámulta csókolózó kollégáját, aztán visszafordult a barnához. Ahogy nézte-nézte, valamilyen megmagyarázhatatlan okból a régi lakása jutott az eszébe. „Régen a Honvéd utcában laktam”, mondta váratlanul. „A belvárosban. Az ötödik kerületben”, tette hozzá magyarázatképpen a váratlan információra. Úgy érezte, mintha magától jönnének a szavak. „De jó”, felelte a nő udvarias mosoly kíséretében, de nem mutatott különösebb érdeklődést a dolog iránt. Rövidesen a munkára terelődött a szó. Enikő egy szállítmányozási cégnél dolgozott. „Ismered a Trattoria Giovannit?”, szakította félbe Zoltán a munkájáról mesélő Enikőt. „Nem”, rázta meg fejét, és kíváncsian fölhúzta a szemöldökét. „Mi az?” „Egy olasz étterem”, felelte Zoltán. „A belvárosban van”, tette még hozzá. „Imádom az olasz kaját!”, lelkendezett Enikő. „Akkor biztosan tetszene neked, mert nagyon-nagyon jó hely”, ragadt át a lelkesedése Zoltánra. „Elvihetnél egyszer oda”, búgta a nő, s miközben pajkosan felnevetett, tekintetét a férfiébe fúrta. „Elviszlek.” Alighogy kimondta, furcsa, érzés fogta el. Úgy érezte, mintha egyszerre távolodna minden rossztól, ami az elmúlt egy évben az életét mérgezte, és közeledne egy megfoghatatlan, csodálatos, új dolog felé. „Kigombolhatom?” Minden átmenet nélkül kérdezte meg a barnától. Egy ütem kimaradt, annyira váratlanul érte a nőt. „Nem”, jött a válasz, de tovább mosolygott. „Na, légyszi…”, kérlelte, és meg sem várva, hogy mit felel, már nyúlt is a gomb után. Gyengéd mozdulattal akarta kigombolni a nő blúzát. Szinte már filmszerűen látta maga előtt az omló húst, amikor Enikő lefogta a kezét. „Nem és nem”, tiltakozott nevetve. „Kérlek, ne!”, folytatta még mindig nevetve, amikor Zoltán megint felé nyúlt. „De igen”, mondta ellentmondást nem tűrő hangon, és folytatva a megkezdett manővert ismét a gomb felé nyúlt, de elveszítette az egyensúlyát, és előreesett, egyenesen a nő ölébe. Mutatóujja zuhanás közben beleakadt a blúz nyakába, és a zuhanó test súlyánál fogva – mintha borotvával vágta volna végig – sorra szakította le a nő gombjait. Ott állt végre Enikő, úgy, ahogy néhány pillanattal korábban elképzelte. Ő is fehér csipkés melltartót viselt, akárcsak Tímea, a melle formás volt, bár kisebb, mint a barátnőjéé. Mozgott a szája, de néhány másodpercig, talán a sokktól, nem jött ki rajta hang. „Baszd meg, mit csináltál! Hülye vagy!”, szakadt ki végül belőle. „Mi történt?”, bújt ki András öleléséből Tímea. „Nézd meg, mit csinált!”, mondta a könnyeivel küszködő Enikő, miközben szégyenlősen összehúzta a melle előtt az anyagot. Aztán már hisztérikus hangon kiabált: „Timi, hívj rendőrt! Azonnal hívj rendőrt!” „Nyugalom, hölgyek, ez csak egy kis baleset volt. Megoldjuk… ezt rend­őr nélkül is meg tudjuk oldani”, nyugtatta őket András. Zavart tekintete egyik nőről a másikra ugrált. De Tímea, mint aki meg sem hallotta, amit András mond, elkezdett a táskájában kotorászni. „Ne csináljátok már!” András hangja volt az utolsó, amit Zoltán hallott, mielőtt kimenekült a bárból.

Kötter Tamás április 27-én, szombaton dedikálja kötetét 15 órától a B19-Kalligram standjánál.

Szerző

Könyvbirodalmi víg napjaink - szerkesztőségi (szubjektív) könyv- és programajánló a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.27. 10:30

Fotó: Balogh Zoltán /
Csütörtök délután Karl Ove Knausgård és Norvégia díszvendégségével kezdetét vette a 4 napos 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Könyvek garmadája, programok tömkelege várja a Millenárison a könyvbarátokat. A Nyitott mondat szerkesztősége – kizárólag szubjektív alapon – ebben a kavalkádban kíván tájékozódási pontokat kínálni, érdekességekre, különlegességekre felhívni olvasói figyelmét. Nyugodtan hibáztassanak minket, ha a tervezett 2-3 kötet helyett kétszatyornyi könyvvel térnek haza.
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Henry Kissinger: Fehér házi éveim I-III. A bajor születésű amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter 3 kötetes emlékirata nemcsak az USA (és diplomatája) hatalmi játszmáiba enged betekintést, de a kivételes tehetségű politikus írói kvalitásai is lenyűgözőek. A könyvet szombaton (április 27.) mutatják be (Supka Géza terem, 10.30-12.30) (Ford. Magyarics Péter, Bojtár Péter, Budapest, Antall József Tudásközpont, 2019. 1786 o.) Párhuzamos univerzumok A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok – Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban, majd a Nevelj Jedit! című kötetek után egy újabb tanulmánygyűjtemény feszegeti a tudomány eszközeivel a korábban peremműfajokként jellemzett sci-fi és fantasy irodalom és filmek szociológiai vonatkozásait. Star Wars-, Star Trek-, Harry Potter-, Deadpool- és Trónok harca-rajongók előnyben. A könyv bemutatója szombaton lesz a Táncszínház teraszán (17.30-19.30). (Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba szerk., Budapest, Athenaeum, 2019. 648 o.) Michel Houellebecq – Bernard-Henri Lévy: Közellenségek Franciaország kedvenc, hatalmas egójú botrányhősei, Michel Houellebecq író és Bernard-Henri Lévy filozófus 2008. januártól júliusig leveleztek egymással – 28 levelet váltottak, amelyekben megtárgyalták, hogyan próbálják elviselni és feldolgozni a rájuk zúduló médiaössztüzet, és hogyan védekeznek ellene. (Ford. Tótfalusi Ágnes, Budapest, Magvető Kiadó, 2019. 384 o.) Stellan Ottosson: Darwin – Az óvatos forradalmár Mindannyiunk „ősapja” életrajzából ezúttal a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, az embert, aki ugyan megingathatatlan ateistaként halt meg, de pénzzel támogatta Downe lelkészének szociális kezdeményezéseit is. De a párválasztása és a házasélete is nyitott könyv lesz ettől fogva. (Ford. Harrach Ágnes, Budapest, Typotex, 2019. 324 o.) Pardon… Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1919–1921 A Tanácsköztársaság bukását követően, Kosztolányi Dezső a radikális nemzeti irányvonalat képviselő Új Nemzedék című napilaphoz szegődött munkatársnak, ahol a Pardon rovatot vezette és részben írta. Az életmű fekete foltjaként aposztrofált, hírhedt cikkeket 100 évvel megjelenésüket követően most mindenféle cenzúra nélkül olvashatjuk. (Arany Zsuzsanna szerk., Osiris, Budapest, 2019. 376 o.) Spiró György: Egyéni javaslat A Szerény javaslatra emlékeztető cím mögött ugyan kevésbé hajmeresztő gondolatok bújnak meg, mint a szegény gyerekek swifti problematikája, de azért Spirót sem kell félteni a merész képzettársításoktól. Humoreszkgyűjteményében egy-egy magát hivatalosságnak vélő alak szerepébe bújik és afféle politikai pamfletekbe szedve sorolja a sok-sok humorral rekonstruált állami balgaságokat. No és persze, ahogyan Swift is tette anno, kínál rájuk egyéni javaslatokat. A könyvet szombaton (április 27.) 16.30-kor mutatja be a szerző és a szerkesztő, Szegő János, az Osztovits Levente teremben. (Magvető, 2019. 208 o.) Havasréti József: Szerb Antal Újra kiadja Havasréti József életrajzi regénybe is beillő Szerb Antal-monográfiáját a Magvető kiadó. A szerző nemcsak kimerítő pályaképet és irodalomtörténeti összesítőt ad az író munkásságáról, de megismerhetjük belőle munkamódszerét, kedvenc olvasmányait, sőt az életét aktuálisan foglalkoztató problémákat is. Szerb nemcsak alanya, hanem egyszerre a főhőse is Havasréti monográfiájának: szellemes regényíró, szenvedélyes irodalmár és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus polgár, aki halála pillanatáig hitt az értelem erejében. A május 1-jén 118 éve született Szerb Antalról vasárnap (április 28.) 14 órakor a szerző, Pálfy Eszter és Szegő János beszélgetnek a Márai Sándor éteremben. Ugyanitt 15 órakor Havasréti József dedikál. (Magvető, 2019. 720. o.) Bikácsy Gergely: Eichmann-csokoládé Az elsősorban filmelméleti írásairól ismert film- és irodalomkritikus legújabb könyve amolyan félfikciós dokumentumregény, melynek nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton. Az operett slágerekbe ágyazott, fekete humorral átszőtt regény szarkazmust nem kímélve egyensúlyoz a jó ízlés pengeélén – közben a gonoszság bugyraiban fürdőző Eichmann arról mesél, hogy élete legszebb nyarát Magyarországon töltötte 1944-ben. A jó magyar vörösbor mellett a csokoládét imádta leginkább, s mivel úgy hallotta, a győzelem után különleges jutalmat kérhet, előjegyzett magának egy szovjet csokoládégyárat… Bikácsy Gergely szombaton (április 27.) 14 órakor dedikál a kiadó standjánál. (Múlt és Jövő Alapítvány, 2019., 204 o.) Georg Hauptfeld: A véletlen értéke – Heller Ágnes élete és kora A filozófus tavaly a Frankfurti Könyvvásárra megjelent, eredetileg német nyelvű életrajzát Bartók Imre fordította magyarra, hogy a hazai olvasóközönség is bepillanthasson Heller Ágnes hosszú, regényes és örökifjú életének kulisszatitkaiba. „Miután annyi éven át harcolt a totalitarizmus ellen, és miután az egész világot többször is bejárta, többé már nem hisz a nagy változás álmában. Meggyőződése szerint inkább azon kell munkálkodnunk, hogy a szűkre szabott lehetőségeink között megtegyük, amit megtehetünk.” A könyvbemutató szombaton (április 27.) 16 órakor lesz a Lázár Ervin teremben. Utána Heller Ágnes és Georg Hauptfeld közösen dedikálják könyvüket szombaton (17 óra) a B22 standnál. (Noran-Libro, 2019. 256 o.) T. S. Eliot: Macskák: Oposszum Apó hasznos és mulattató Macskáriuma Bár Oposszum apó Macskáriumát a legtöbben a népszerű musicalből ismerik – épp most nem játsszák hazai színházak –, T. S. Eliot versei zene nélkül, Varró Dániel és Havasi Attila sziporkázó fordításában is legalább annyira (ha nem jobban!) élvezetesek, mint a Webber-verzió. Axel Scheffler illusztrációi a mókás versekkel karöltve keltik életre Dib Dáb Kandúrt, Mortájgert, Praclipöszléket és a többieket! „Van macska rossz, van macska jó, / hibbant és beszámítható, van gyenge jellem, kőkemény, / de mindről szólhat költemény.” (Pozsonyi Pagony, 2019. 80 o.)  Finnugor bohémek időutazása mackónadrágban… Előzetes programterv, kész térkép nélkül egy tapodtat sem! Péntek délután érkezem: először is a magyar bohémvilágot megidéző irodalmi és sajtótörténeti időutazásra (16.00-17.00, Votisky Zsuzsa terem), majd este a norvég díszvendégség tiszteletére rendezett, a finnugor nyelvrokonság és a magyar őstörténet aktuális kérdéseit és eredményeit taglaló beszélgetésre, melyen Pusztai János nyelvészprofesszortól és Sudár Balázs történésztől lehet és érdemes tanulni (18.00-19.00, B1 és B2 stand). Szombaton az Európai Elsőkönyvesek pódiumbeszélgetésén 23 nemzet írói között Mécs Anna képviseli hazánkat, kihagyhatatlan tájékozódási lehetőség a kontinensünk irodalmi jövőjét tekintve (10.00-13.00, Lázár Ervin terem). Bár időközben időt kell szakítanom Ablonczy Balázs Trianon 100 kutatócsoportjának bemutatkozására (10.30-11.30, Osztovits Levente terem). Délután viszont kedvelt sci-fi szerzőmmel, John Scalzival is találkozni szeretnék (13.30-15.00, Supka Géza terem). Vasárnap szintén bérelt helyem van ugyanitt a kortárs sci-fi és fantasy irodalmat értékelő beszélgetésen (12.30-14.00), hogy aztán a Maffiózók mackónadrágban című, a magyar szervezett bűnözés történetét a ’70-es évektől napjainkig feldolgozó szerzővel, Dezső Andrással találkozhassam, akivel Bárdy Tibor ny. rendőrezredes és Orosz István, az NNI bűnszervezetek elleni osztályának egykori vezetője beszélget (13.30-14.30, Szabó Magda terem). És akkor a rengeteg, könyvek böngészésével – fél szemmel a gyerekeimet figyelve – eltöltött időt a Zöld Péter játszótéren még nem is említettem… (rip) Varró Dani Csütörtököt mond A könyvfesztiválban az a nagyon jó, hogy miközben a szülők lapokra szűkült tekintettel bolyonganak (jó esetben válogatnak) a befogadhatatlan könyvkínálat között, addig akár egy fél napra is biztonsággal leparkolhatják csemetéiket a némiképp elszigetelt gyereksarokban, ahol a fesztivál 4 napja alatt program programot ér. Pénteken 14 órától például közösen lehet irodalmi folyóiratot szerkeszteni a Csodaceruza munkatársaival; szombaton pedig, a Pagony-standnál már reggel 10-kor személyesen mutatja be Harcos Bálint a jelen lévőknek Dorkát és az ő elgurult gombját. Sylvia Plath-t ugyanott képletesen A mindegy öltönybe öltözteti Dániel András; Varró Dániel és Havasi Attila pedig egy igen komoly kérdést fognak megvitatni: Fontoljuk meg ugyebár / a macska mégse kutya már! 11 órakor a Móra Kiadó standjánál Bíró Eszter ad zenés ízelítőt Időradír című könyvéből; 12.10-kor pedig, a Jelenkornál, Varró Dani leplezi le legújabb mesehősét, Csütörtököt, a kisördögöt. Délután 3-tól Bartha Ákos nemzetközi kvízmester kalandozik egy fergetegesnek ígért Narnia-kvízzel a ruhásszekrényen túli, ám a Harmat Kiadón innen birodalomban; 16.30-kor pedig Bosnyák Viktória és Dudás Győző rögtönzött Kolibri Kiadós írókurzusán alkothatja meg ki-ki a maga pácba került pacáját (Pacák a pácban). 17.00 és 18.00 óra között Dóka Péter A három űrbetyárt (A szupermalac és Űrpatkány című trilógia második kötete) mutatja be a Szabó Magda termet elfoglalt rajongóknak – a rendhagyó kötetbemutatón a szuperhősöket Máli Csaba grafikus élőben rajzolja meg. A beszélgetést dramatizált felolvasások és a Szupermalac-rajzfilmsorozat részletei egészítik ki. Aki kicsit is bizonytalan, milyen könyvet vegyen a gyerekének, annak a Könyvtáros Klub által szervezett beszélgetés 16 órakor sokat segíthet. Balázs Eszter, a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője, Török Ágnes, a Móra Kiadó szerkesztője és Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke arról beszélgetnek, mit ne tegyünk soha, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink olvassanak. (CsO)   

Kis Könyves Éj 2019

Április 26-án, péntek este Pécs, Sopron, Budaörs, Biatorbágy, Székesfehérvár, Kecskemét, Szentendre, Monor és Nagykovácsi könyvkuckói, -szigetei és -oázisai mellett 11 fővárosi független könyvesbolt (Atlantisz, Pagonyok, Két Egér, Láng, Pötty stb.) is hosszított nyitva tartással várja az éjszakai baglyokat és fiókáikat – immár 8. alkalommal – rendkívül színes programkínálattal (felolvasások, diafilmvetítések, kézműveskedés, jelmezkészítés, koncertek stb.). A boltok és részletes programjaik a kiskonyves.blog.hu és a kiskonyvesej Facebook-oldalon böngészhetők.