A legsötétebb évtizedeket idézte fel Kövér beszéde sok bíróban

Publikálás dátuma
2019.04.26. 06:30

Fotó: Kovács Attila / MTI
Handó Tünde és Kövér László, illetve a kormány összjátékának tartják a bírák azt, hogy egy hónapon belül többször is megkérdőjelezték a bíróságok függetlenségét.
Politikai programbeszédet mondott a bírók előtt Kövér László házelnök a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián szerdán, a jelenlévő, többségében kúriai bírák tehát ennek megfelelően politikai eligazítást kaptak az Országgyűlés fideszes elnökétől. Így értékelte az egyik jelenlévő bíró a konferencián elhangzott, igen élénk visszhangot kiváltó házelnöki beszédet, hozzátéve: Kövér szavai a legsötétebb évtizedeket idézték fel benne és jó néhány bírótársában. A beszéd az európai jogelvektől való elfordulást jelzi, s az elfordulás iránya egyértelműen retrográd, hiszen Kövér a bírók függetlenségét kérdőjelezte meg – tette hozzá. A névtelenséget kérő bíró szerint amikor a házelnök azt mondja, hogy „nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró”, akkor éppen a jog uralmát kérdőjelezi meg. Hova vezetne ennek az ellenkezője, tehát ha egy bíró jogerős ítéletét meg lehetne változtatni? – tette fel kérdést informátorunk, aki nem lepődött meg Kövér beszédén. Azt egy évek óta tartó folyamat részének tartja, amely az igazságszolgáltatás kormány által való befolyásolására, uralására irányul: „Itt nem a cigaretta-árusítás korlátozásáról, vagy a vasárnapi vásárlás tilalmáról van szó, hanem a demokratikus jogállam, a joguralom működéséről. Mi jöhet még ezután?” Informátorunk felidézte, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy hónapja Kaposvárott a Kövéréhez hasonló „jogelméleti” beszédet tartott. A Jogi Beszélgetések című szakmai fórumon – mint arról lapunk is beszámolt – Handó egyebek között (lásd keretes írásunk) azt mondta: a bíróságok nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben. Hamis elképzelésnek nevezte, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal, pedig az OBH-elnök szerint ezt sokan megkísérlik. A jog uralma az állam felett – ami például az Egyesült Államokban, ahol az egyén mindenekelőtt való, létező gyakorlat – szerinte nem jó út: a bíróságok számára népszerű, de nem járható út.
A lapunknak nyilatkozó bíró szerint a Kövéréhez megszólalásig hasonló Handó-beszéd egyértelműen arra utal, hogy az OBH-elnök és a kormányzat között összjáték van, s a házelnök és Handó egy újabb bírósági átalakítást készít elő. Lapunk kérdésere, hogy ennek az átalakításnak mi lehet a tartalma, azt mondta, a bírók informálisan már korábban értesültek arról, hogy a szaktárcánál dolgoznak a két kétharmados bírósági törvényen, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló jogszabályon. Ezek tartalmáról azonban nem tudott semmit, azt azonban megjegyezte, hogy Handó, aki a szerdai fórumon is felszólalt, egyértelműen politikussá vált, annak ellenére, hogy bíróként próbálja eladni magát. Az OBH elnöke egyébként a fórumon felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot. Kövér is kitért beszédében a Szent Koronára, amikor "önkritikusan" azt mondta: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. "Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket" – mondta a házelnök. Ennek kapcsán informátorunk azt mondta: az önkritika jogos, hiszen az Alaptörvényből a kormánypártok száműzték a köztársaságot, márpedig a bíróságok addig a „Magyar Köztársaság nevében” hirdették ki ítéleteiket. Ma a bíróságok „senki és semmi nevében” nem hirdetik ki ítéleteiket – tette hozzá. Egy lapunknak nyilatkozó másik gyakorló bíró gyakorlatilag ugyanazt a következtetést vonta le Kövér beszédéből, mint bírótársa. Ő is Handó kaposvári beszédére utalt, amely mintegy előkészítette Kövér mostani szózatát. A fővárosi bíró, aki nem volt jelen a rendezvényen, úgy fogalmazott, egy központi narratívát követ mindkét beszéd, s mindkettő csöpögtet némi információt a várható bírósági átalakításokból. Úgy vélte, a központi narratíva akár arra is szolgálhat, hogy előkészítse a bíróságok igazgatásának minisztériumok alá rendezését, ahogyan az az új közigazgatási bíróságok esetében történt. Handó még kitölti ciklusát az OBH élén, majd ezután a kormányzat megszünteti az elvileg a bírói autonómiát szolgáló OBH-t, amivel teljessé válik a bíróságok miniszteri igazgatása. „Semmi jóra nem számítok, csinovnyikok leszünk, az államot, pontosabban a a kormányt kiszolgáló hivatalnokok” – mondta hozzátéve, már ma is ebbe az irányba mutat minden. Hajmeresztőnek nevezte, hogy Kövér szerint a jognak is az államot kell szolgálnia, nem pedig fordítva, ahogyan az egy jogállamban szokás. Szerinte az említett központi narratíva a bírósági rendszer más elemeire is kiterjed, példaként azt idézte fel, hogy az OBH mesterségesen szítja az ellentéteket a vidéki és a fővárosi bírók és bíróságok között, aminek ma már látható következményei is vannak. Így például vidéki bírák olyan közleményeket adnak ki, amelyben már most a fővárosi bírákat teszik felelőssé a jövőre elmaradó béremelés miatt, miközben még egyáltalán nem tudni, lesz-e és mekkora mértékű béremelés a bíróságoknál. Hasonló mesterséges szított konfliktust lát abban, hogy az utóbbi időben Handó a Magyar Bírói Egyesületet támadja. Mint mondta, az OBH elnöke azzal indokolta, hogy az 1300 fős bírói egyesületet meg kellene szüntetni, hogy ő – Handó – már minden követelésüket teljesítette.
Kövér egyébként arról is beszélt, hogy (...) ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat". "Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?"

Rule of law kontra Rechtstaat

Részletek Handó Tünde, az OBH elnökének  a Kaposvári Jogi Beszélgetések című március 22-i konferencián elhangzott beszédéből:
(...) Miért tekintjük önálló hatalmi ágnak a bíróságot, nem pedig csupán a végrehajtó hatalom egy leágazásának? Ami bizonyos, hogy a bíróságot nem az teszi önálló, elkülönült hatalmi ággá, hogy a másik két klasszikus hatalmi ág ellenében működik. A fékek és ellensúlyok rendszere ugyanis nem három, egymással háborúban álló fél pillanatnyi fegyverszünetét jelenti. Az állam ideális állapotában e három (fő)szereplő együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak vagy ha úgy tetszik,„Jó Államnak”hívunk. (...)
Éppen ezért hamis és téves minden olyan megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani. Ezen elméletek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat a kormányzattal, a törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg. E nézet szerint az ítélkező fórumok, így a szupranacionális bírói testületek, az alkotmánybíróságok, de még a hagyományos bíróságok is a másik két hatalmi ággal szemben állva találhatják meg társadalmi szerepüket. Úgy válhatnak ugyanis a társadalmi fejlődés legitim alakítóivá, ha a közérdekkel szemben mindenkor az egyéni szabadságjogok védelmezőjeként lépnek fel - vagyis megvédik a polgárt az államtól.
(...) ennek a gondolkodásmódnak a gyökerei az angolszász, azon belül is elsősorban az amerikai jogfilozófiában gyökereznek. (...) Az ebből fakadó rule of law eszme valójában a jog uralmát jelenti az állam uralma helyett. Ezért is sántít, ha ezt a kifejezést jobb híján jogállamiságnak fordítjuk, mert valójában mást takar. A rule of law eszme ugyanis az államot korlátozza, hogy az egyén vele születettként vélelmezett szabadságjogait ne vonhassa el. (...) Az európai jogállam-koncepció ugyanis inkább a német eredetű Rechtstaat megközelítést alkalmazza, amelynek lényege az államot és a polgárt egyaránt jogosító és kötelező szabályozottság. Ez biztosítja ugyanis az állam „üzemszerű” működését, hogy az eleget tehessen a polgárokkal szembeni kötelezettségeinek.

Forgács Imre: a nemzeti konzervativizmus bugris változata

Kövér László nyilatkozata egy újabb nyílt támadás az utolsó olyan alkotmányos intézmény ellen, amely a mai Magyarországon még képes arra, hogy az európai jogállami normákat követve működjön – mondta lapunknak Forgács Imre. A Bajnai-kormány igazságügyi-és rendészeti minisztere megnyugtató tapasztalatokat szerzett arról, hogy a magyar bírák igenis függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Forgács szerint épp a Fidesz-kormány az, amely támadást intéz a bírói függetlenség ellen, például azzal, hogy leválasztja a közigazgatási bíráskodást az egységes bírói szervezetről. A hatalmi ágak szétválasztása nemcsak Montesquieu-ig visszavezethető több száz éves jogelv, de ma is megkülönbözteti a diktatúrákat a demokráciáktól: Trump politikai ámokfutását az USA-ban a törvényhozásnak és a bírósági szervezetnek is sikerült ellensúlyoznia. Kövér felvetését, miszerint a magyar bíráknak a Szent Korona nevében kellene ítéletet hozniuk, Forgács egy ásatag ötletnek tartja, s Görgey Gábor A kivégzés éjszakája című regényét juttatja eszébe, amelynek egyik hőse a Fidesz-rezsimet a „nemzeti konzervativizmus bugris változatának” nevezi.

Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 11:07

Kamupártok keresztanyja, aki állítólag kétmilliárdnál is több állami támogatást tüntetett el

Publikálás dátuma
2019.04.26. 06:25

Így lehetett milliárdokat elcsalni a választási rendszerben.
Seres Mária és férje, Stekler Ottó az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül - ezt állítja a Rablópártok című film, amelyet a Gulyás Márton aktivistához köthető Partizán közéleti videoblog készített.    Az elmúlt évek kamupártjairól és azok hatalmas közpénz-lenyúlásairól készített tényfeltáró film szerint Seresék úgy tudták elkövetni a visszaéléseket, hogy nem semmisítették meg 2006-ban azt a több mint 600 ezer szignót, amelyet a képviselők költségtérítésének elszámolása miatti népszavazási kezdeményezésével gyűjtöttek.  – Ez egy érdekes történet – mondta lapunknak Mátrai Csaba, aki Seres Mária pártja, az SMS országos listáján a 12. helyen szerepelt 2014-ben. Mátrai építészmérnökként dolgozott 2010 és 2014 között pedig Szabadbattyán polgármestere volt. Seres szintén építészmérnök, Mátrait – elmondása szerint – a közös munkájuk alapján találta meg. – Azt mondta, pártalapítási ambíciói vannak. Szimpatikus volt az az aláírásgyűjtése nekem is, így hamar igent mondtam – mesélte Mátrai. Hirtelen jött a megkeresés, így nem nézett utána sem Seresnek, sem az akkor még tervezett pártjának. Mátrai azt állítja, hamar kiábrándult az SMS-ből, hiszen „furcsa stílus jött elő, minden tárgyaláson”. Ezért úgy döntött, függetlenként indul, viszont mivel már regisztrált SMS-es jelölt volt, azt mondták neki, hogy ezt már nem tudják törölni. Mátrai nem érte el a 2 százalékos küszöböt, így a felvett állami támogatást, 1 millió forintot egy összegben, saját zsebből fizette vissza. Egy nyíregyházi nyomozócsoport így is megkereste és kérdéseket tett fel neki. Fél év múlva közölték vele, lezárták a nyomozást. Mátrai 2014 óta nem találkozott Seres Máriával, sőt nem is beszéltek. Egyszer kereste meg valaki az SMS-ből a 2014-es választás után, hogy indulnának megint egy voksoláson és rá is számítanak. Mátrai, aki akkor már Ausztriában dolgozott, elhajtotta a telefonálót. Gulyás Márton lapunknak azt mondta: Mátrai esete nem egyedülálló. – Seresék rengeteg embert hülyítettek be. Azt állították nekik, vegyék fel a támogatást és kampányoljanak, ha nincs meg a határ, akkor majd megoldják. Ebből nem lett semmi – fogalmazott az aktivista. Gulyásnak egyébként a több tízezer megtekintéssel bíró filmmel „tervei” vannak, nem hagyják annyiban a rablópártok ügyét. Seres Máriát – ahogy Gulyás Márton sem – így mi sem értük el sem telefonon, sem e-mailen. Seres férjét, Stekler Ottót, aki a Magyarországi Zöld Párt egykori pártigazgatójaként dolgozott, és a film szerint a kamupártos lenyúlások fő irányítója volt, Gulyás elérte, de a férfi rácsapta a telefont.

Seres Mária: „nyilvánvalóan megrendelésre készült, lejárató anyag”

 "Egy magát mindenekelőtt nagyon okos, vagány, hiteles és oknyomozónak gondoló rossz szándékú provokátor nyilvánvalóan megrendelésre készült, szándékosan negatív, manipulált és lejárató anyaga" – így minősítette a Népszavának Seres Mária, az SMS-párt korábbi vezetője Gulyás Márton Rablópártok című filmjét. Seres bírósági felelősségre vonást ígért, leleplező és letaglózót, de nem rájuk nézve. "Seres Mária nyilatkozatát nem ismerem, velem nem állt szóba sem ő, sem a férje. Az eddig ismertek alapján a nyilatkozat nem cáfolat, éppen ezért azt gondolom, a filmben bemutatott összefüggésekkel kapcsolatban Seres továbbra is adós minimum egy magyarázattal – reagálta a Népszavának Gulyás Márton, hozzátéve: ha jogi útra kívánja terelni az ügyet, akkor állnak elébe. 

Szerző
Témák
kamupártok

Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje

Publikálás dátuma
2019.04.26. 06:00
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Makszimovval
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A dübörgő propaganda ellenére volt, ahol 89 százalékkal esett vissza tavaly a hazai export. Na de az importunk! - jegyezte meg erre a Külügyminisztérium államtitkára.
Miközben javában zajlik a hangzatos keleti és déli nyitás, a miniszterelnök és csapata pedig olyan virágzó keleti diktatúrákba látogat el gazdaságpolitikai találkozókra, mint Kazahsztán vagy Kína, érdemes megnéznünk, milyen eredményei vannak a nyitásnak a valóságban. Mesterházy Attila szocialista politikus vette a fáradságot, és megnézte, az eredmények pedig megdöbbentőek voltak. Mint írja, az Eurostat 2018-as adatai szerint a teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába pedig az exportérték mindössze 5,09 százaléka került, ami – Mesterházy megjegyzése szerint – a legalacsonyabb arány a 2010-es kormányváltás óra, és euróértéken mérve is csökkenés 2017-hez képest.
A külügyminisztériumhoz címzett leveleiben a politikus 46 országot sorol fel, ahol 2017-hez viszonyítva kisebb-nagyobb értékben, de esett a magyar export szintje.

A nagy, erős barátok sem kérnek a magyar áruból

A legdurvább értéket Jemennél találta, ahol 89 százalékos volt a visszaesés, de Angolánál is 87 százalékos csökkenést vett észre. Pakisztán esetében 43 százalékkal esett az export, de Ghána (-34 százalék) és Tadzsikisztán (-32 százalék) is mérsékelten vásárolt magyar terméket. Ennél fájóbb lehet, hogy hiába az új szerelem, Kínában tavaly 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországnál pedig 7 százalékos visszaesés jelentkezett. Pedig Orbán Viktor 2012-ben még célul tűzte ki, hogy a hazai export harmada keletre menjen - idézte fel Mesterházy Attila. Ezen az Infogram-oldalon megtekinthető a KSH adatai alapján készített teljes, 2017-es és 2018-as exportlista, ami természetesen helyenként javuló eredményeket is tartalmaz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mesterházy által felsorolt 46-on kívül még öt országban esett a magyar export, ezeknél viszont már 2017-ben is alig érte el a pár millió forintos értéket. 

Évről évre rekordot döntünk

A kisregényt terjedelmét elérő (a parlament oldalán a 184-235 közötti számokon elérhető) levélfüzérre lényegében egy oldalban válaszolt Magyar Levente a külügyi tárca államtitkára. Magyar csak a szépre akart emlékezni a tavalyi év kapcsán: „A magyar export évről évre rekordokat dönt, így volt ez 2018-ban is, amikor exportunk meghaladta a 105 milliárd eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján forintban számítva mind az Európai Unió tagállamaiba, mind az unión kívüli piacok irányába növelni tudtuk kivitelünket” - írta az államtitkár, aki szerint a visszaeséseket olyan jelenségek okozhatták, mint az Oroszország esetében elrendelt sertésembergó, vagy az itthon felbukkanó állatbetegségek miatt elrendelt húsexport-tilalom. 
Magyar aztán belekapaszkodott az egyetlen, Mesterházy által is említett pozitívumba, hogy nőtt az Ázsiából származó import szintje - és hangsúlyozta, hogy mennyi új beruházás érkezik Magyarországra. Kitért arra is, hogy a keleti relációkból érkező import 93 százaléklát Kína, Dél-Korea, Japán, de legfőképpen Oroszország adja, utóbbi főleg energiahordozók (földgáz) formájában.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 07:16