Kásler menesztette a Budapest program miniszteri biztosát

Publikálás dátuma
2019.05.01. 08:04
Kásler Miklós vázolta fel a terveket
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Pedig Cserháti Péter régi motoros az államigazgatásban.
Nem hosszabbították meg Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos április 30-án lejárt megbízatását – értesült a Medicalonline szakportál. A lap emlékeztet: Cserháti Péter a második Orbán-kormány megalakulása óta lát el különféle feladatokat az államigazgatásban. 2010-ben Szócska Miklós mellett helyettes államtitkárként vitte az ügyeket, majd 2013-ban miniszteri biztossá nevezték ki. 2016-tól hozzátartozott az Egészséges Budapest Program, azaz ő felelt a fővárosi ellátórendszer megújításával kapcsolatos teendőkért. A hozzá kapcsolódó feladatokat a kormány két évvel ezelőtt kezdte szétbontani. Ennek első lépése volt, amikor 2017-ben Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízták meg az újonnan épülő budai centrum kórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatása mellé kapott a kormánytól az új centrum kórház beruházási feladatainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zárt körű részvénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvéd Kórházzal kapcsolatos fejlesztések eleve a honvédelmi tárcához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-Pesti Centrum kórház kialakítása, és a főváros egyéb egészségügyi intézményeinek megújításával kapcsolatos teendők maradtak. Ám itt nem nagyon siettek a projektcég megalakításával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdonában lévő Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaságból, ami nem egyéb mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi már mint az EBP projektcége működik. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter és úgy tudni, hogy a projektcég ügyvezetői teendői alól is felmentik. Helyére Tóvízi Attila, 39 éves villamosmérnök kerülhet, ami azért nem igazi meglepetés, mert ő már januárban kapott egy olyan miniszteri biztosi megbízást, hogy koordinálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények beruházásait, felügyelje a közbeszerzéseiket. A kinevezése óta ez azért nem keltett viszályt a Budapest program ügyeit illetően, mert Cserháti Péter megbízatása alatt még csak a szakmai tervezés zajlott, és az igazi pénzköltés nem kezdődhetett el. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxus autókölcsönzőt működtetett. 
Szerző
Témák
egészségügy
Frissítve: 2019.05.02. 09:56

Timmermans: nem vitás, hogy minden tagállam meghülyül, de a mostani krízis súlyosabb a korábbinál

Publikálás dátuma
2019.05.01. 07:27

Fotó: BRITTA PEDERSEN / AFP/dpa
Balázs Péter nem aggódik, szerinte Magyarországnak erős, foglalt helye van az EU-ban.
Az Európai Bizottság elnökét legjobban az aggasztja, hogy a tagállamok egyre intenzívebben feszülnek egymásnak, írja a hvg.hu Magyarország 15 éves uniós tagságának apropóján készített cikkében. Igaz, Jean-Claude Juncker szerint az elmúlt 30 év számtalan válságot hordozott, és ezek mindig megoldódtak, (majd jött helyettük másik). Jucker úgy érzi, az ő lelkiismerete tiszta, amikor a nyugati és keleti tagállamok megosztottsága szóba kerül. Frans Timmermans másként rakja össze a korábbi események tapasztalatait, bár hasonló következtetésre jut: jól láthatóan minden tagállam meghülyült 10-15 évvel a belépése után, ez szinte szükségszerűség, így volt a britekkel, a spanyolokkal vagy a skandinávokkal. Az unió ugyanis - magyarázta az Európai Bizottság alelnöke - mélyreható társadalmi átalakulást hoz magával, amelynek rövid távon vesztesei vannak, és sokan elbizonytalanodnak, nem találják a helyüket az új, immár nemzetközi versenyben. A mostani krízis azért súlyosabb a korábbiaknál, mert egyrészt a közép-európai társadalmak elődeiknél lényegesen nagyobb átalakuláson esnek át a rendszerváltást megelőző egypártrendszer elnyomása miatt, másrészt az uniót nem csak belső, de számos külső válság is tépázza. Arra a kérdésre, hogy ma felvennék-e Magyarországot Balázs Péter úgy válaszolt, hogy  "számos olyan kifogást tett az elmúlt években több olyan uniós intézmény is, ami azt jelzi, hazánkat ma nem vennék fel az Európai Unióba". Ugyanakkor a volt külügyminiszter – hiába tudja elképzelni Orbánról, hogy szándékában állhat kivezetni hazának az EU-ból – úgy véli, a közösségen belül a helyünk, a magyarok elsöprő többsége EU-párti. „Sokkal többet jósolok, mint pusztán újabb 15 év. Magyarországnak egy erős európai foglalatban van a helye, az EU-nak nincs alternatívája."   
Szerző

Azzal is jól járt Pintér volt biztonsági cége, hogy az államhoz került a Bálna

Publikálás dátuma
2019.05.01. 06:50

Fotó: Népszava
A Pajzs 07 Zrt. két évre szerződött a fővárosi vagyonkezelővel a Bálna védelmére, de a rendezvényház eladása kihatott az üzletre. Szerencsére erre is találtak megoldást.
Összesen 327 millió forinttal, a korábbi ár felével drágult az eredetileg nettó 654 milliós őrzési szolgáltatási szerződés, amit a Pajzs 07 Zrt. kötött a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-vel (BFVK) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából.
szerződésmódosítás hátterében az áll, hogy a fővárosi vagyonkezelő még 2017 áprilisában kötött két évre szóló szerződést a Pajzs 07-el, helyszínenként legfeljebb 7200 munkaórára. A megállapodás alapján a biztonsági cég összesen 10 ingatlanban végzett járőr vagy portaszolgálatot, közöttük a Bálna Budapest Rendezvényközpontban is – az őrzési tenderre egyébként kizárólag csak a későbbi nyertes jelentkezett.

Újrakötötték volna, aztán jött az állami vevő

A fővárosi vagyonkezelő aztán 2019. január 28-án ajánlati felhívást tett közzé a fennálló szerződés újrakötésére, melyben már emelték is a tétet: a sikeres pályázónak ebben már 13 helyszínt kellett volna védenie 24 hónapon át, összesen 981 millió forintért. Ezt a felhívást azonban nem részletezett okból, február 14-én váratlanul visszavonta a fővárosi  vagyonkezelő vállalat. A visszavonás után két héttel aztán az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ajánlatot tett a Bálna és a hozzátartozó ingóságok megvásárlására a fővárosnak, amit a Fővárosi Közgyűlés március 27-én el is fogadott.

Komoly bánatpénzzel járt

A fentiek előzték meg tehát a pénteken publikált szerződésmódosítást. A megoldás sokba került, és a Pajzs 07-nek biztosan megérte. Bár a vállalkozás eredetileg csak április végéig őrizte volna a Bálnát, a 
a fővárosi vagyonkezelő azzal a módosítással „engesztelte ki” a biztonsági céget, hogy minden, a Pajzzsal kötött szerződésben szereplő ingatlannál 50 százalékkal megemelte a korábbi őrzés-védelmi órakeretet. A hosszabbítással pedig sikerült 981 millió forintra növelni a 2017-ben kötött szerződés keretösszegét is.

Emeltek, mert megtehették

A Népszava megkereste a Pajzs 07-et és a BFVK Zrt.-is. Szerettük volna megérteni, hogy ha csupán a Bálna kieséséről volt szó, miért növelték a teljes szerződéses keretet több százmillió forinttal. A megkeresettek közül csak a vagyonkezelő válaszolt: elmondása szerint azért járt el így:
  • mert a BFVK Zrt. a közbeszerzési törvény értelmében ezt szabályosan megtehette.
  • A következő ok kacifántosabb: maga megrendelő, tehát a BFVK kötötte ki a szerződésmódosításban, hogy ha módosítást a kihirdetés után eljárásban támadják meg a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, akkor az a módosítás bontó feltételének számít. A fővárosi vagyonkezelő viszont mindenképpen szerette volna elkerülni a jogellenes helyzetet.
  • Mivel a Bálna non-stop üzemelő rendezvényközpont, addig is őrizni kell, amíg a jelenlegi üzemeltető, tehát a BFVK Zrt. kötelezettségei megszűnnek, és az állami cég veszi át feladatait
A vagyonkezelő válaszából egyúttal kiderült, hogy miért álltak el február közepén a szerződés újrakötésétől: ekkor ugyanis már tudták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő meg akarja venni a Bálnát, bár az MNV  Zrt. csak két héttel később tette meg hivatalosan is ajánlatát a főváros felé. A fővárosi vagyonkezelő pedig azért nem újította meg a tendert, mert nem akarták egy kétéves szerződésbe kényszeríteni a rendezvényközpont új tulajdonosát.

A tulaj más, az őr maradhat

A vállalkozásnak egyébként sem feltétlenül jelent gondot, hogy a Bálnának új tulajdonosa lesz, hiszen az MNV Zrt. simán átveheti az ingatlanra vonatkozó szerződésüket a fővárostól.
 A Pajzs 07  már korábban is jólt szerepel az állami és fővárosi tendereken: 2015-ben konzorciumban nyerték el fővárosi többségi tulajdonban lévő Budapesti Nagybani Piac Zrt. őrző-védő feladatait az Átlátszó szerint. 2017-ben – írta a Napi.hu – pedig a MÁV három éves, 18 milliárdos személy és vagyonvédelmi tenderén futottak be, szintén konzorciumi keretek között. A vállalkozás száz százalékos tulajdonosa a Civil Biztonsági Zrt, ami korábban Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cége volt - Pintér  pedig egy ideig igazgatósági tagként is jelen volt a Pajzsban. 
Szerző