Nem újít fel egy vidéki hotelt az MLSZ, mert nincs rá elég pénze

Publikálás dátuma
2019.05.05. 14:44
Fotó: Népszava
A fővárosban milliárdokért focipályákat rendelő labdarúgó szövetség Telkiben akart felújíttatni egy épületet, ám volt rá elegendő forrása.
Eredménytelenül zárult a Telkiben lévő Globall Hotel felújítására kiírt közbeszerzési eljárás. Mint kiderült, túl kevés a pénz - írja az mfor.hu egy közbeszerzési hirdetményre hivatkozva. A cikk szerint még februárban írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Labdarúgó Szövetség a Telkiben lévő Globall Hotel felújítására. A munkálatok során a szobák és a konferencia rész is átalakításra került volna, a burkolatok, nyílászárók, bútorok cserelve lettek volna, teljesen felújították volna az épületgépészeti rendszereket és épületvillamossági hálózatot, valamint a hotelhez tartozó sportlétesítmények öltözőjét is felújították volna. A közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult a rendelkezésre álló fedezet szűkössége miatt.
Mint az az összefoglaló tájékoztatóból kiderül, a munkára 2 cég nyújtott be ajánlatot: • az EB Hungary Invest Kft.,  • és a Szilas Építő Kft.  Az azonban nem derül ki, hogy a hotel felújítására tekintve milyen összegű ajánlatot adtak be a cégek, ahogy az sem, hogy mekkora összeg áll az MLSZ rendelkezésére.  A labdarúgó szövetség a hírportál megkeresésére sem szerette volna elárulni, hogy mennyi pénz lenne a munkákra, mivel "lehetséges, hogy újabb kiírásra kerül sor". Tájékoztatásuk szerint erről azonban egyelőre még nem született döntés, ahogy arról sem, hogy a szövetség megemeli-e majd a rendelkezésre álló keretet. Sietni nem szükséges, hiszen a hirdetményben szereplő információ szerint a munkaterület átadására 2019. november 19-én kerülne sor. A beérkezett ajánlatok nagyságát illetően annyit azonban elárult az MLSZ, hogy azok 

„jelentős mértékben meghaladták a rendelkezésre álló forrást”.

A beruházást egyébként „a tervek szerint állami és/vagy látvány-csapatsport adótámogatásból illetve saját forrásból” valósítja meg az MLSZ. 
Budapesti műfüves és élőgyepes focipályák építésére ugyanakkor van pénze a szövetségnek, erre összesen 14 milliárd forintot kaptak a kormánytól.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 15:10

Gazdasági katasztrófát is előidézhet a tömeges pusztulás

Publikálás dátuma
2019.05.04. 10:00
A világ élelmiszer- termelése múlik a méhek megmentésén. Van, ahol már drónokkal porozzák be a gyümölcsösöket
Fotó: SANTYPAN
Világszerte pusztulnak a méhek. Ha nem sikerült megfékezni a folyamatot, ökológiai és gazdasági katasztrófa következhet. Magyarország még kedvező helyzetben van, de a tavalyi tömeges elhullás figyelmeztető jel.
A méz ára idén sem emelkedik, ellentétben az önköltséggel, amit - főleg a nemzetközi piacokat elöntő olcsó kínai termék miatt - egyre nehezebb kitermelni. Az Európába érkező átlagosan 100 ezer tonnás ázsiai méz a piaci forgalom majd’ 50 százalékát adja, s így meghatározza az árakat – mondta Bross Péter, a 20 ezer méhészt és 1,2 millió méhcsaládot képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a 25. jubileumi Méhek napja rendezvényén. A kínaiak nyomott áron, az átlagos mézár alatt 30 százalékkal értékesítik terméküket. Mára az olcsó ukrán méz is tovább rombolja a piacokat. Az alacsony ár egyik magyarázata, hogy a szakma szerint ezek a mézek nem nektárból készülnek. A méz-világpiacot „megölik” az olcsó, gyenge minőségű mézek. A két nagy exportőr adja ma már az európai forgalom kétharmadát és a fennmaradó egyharmadon osztozik Románia, Bulgária, Spanyolország, Mexikó és természetesen Magyarország, amelyek valódi, jó minőségű mézet állítanak elő. Hazánkban a megtermelt méz nagyjából 50 százaléka akác. A fennmaradó mennyiségen a vegyes virágméz, a hárs, a repce, a napraforgó méz és kisebb tételekben egyéb különlegességek osztoznak. Kaptáronként, vagy méh családonként átlagosan évente 25 kiló mézzel számolhatnak a termelők.  A hazai mézfogyasztás eléri az évi egy kilogrammot, ami az elmúlt 5 évben ugyan stagnált, de a 30 évvel ezelőtti mennyiség kétszerese – jegyezte meg a Népszava kérdésére az egyesület elnöke. Az átlagosan itthon megtermelt 25-30 ezer tonna magyar mézből 15-20 ezer tonnát a külpiacokon értékesítenek, azaz a magyar méz négyötöde az uniós piacokra kerül, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba. Bross Péter hangsúlyozta, a hazai fogyasztók nem találkoznak kínai mézzel, szinte kizárólag magyar mézet fogyasztanak. Az OMME elnöke elmondta, a hazai igényeket még a gyenge években is ki tudják elégíteni. A Népszava kérdésére az egyesület elnöke megjegyezte, némi öröm az ürömben, hogy míg korábban a méhészeknek rengeteg kárt okozott a méhcsaládok-, illetve kaptárak szervezett lopása, mára ez jelentősen visszaesett, ami főképp a kaptárak kötelező jelölésével magyarázható. A méhek pusztulása, ha nem is olyan drámai mértékben, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, de Magyarországon is megjelent. Igaz, becslések szerint még így is négyzetkilométerenként 12 méhcsalád gyűjti a nektárt Magyarországon, ami Európában az egyik legnagyobb állománysűrűséget jelenti. A hazai méhészeti kedv, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, éppen az egyre csökkenő nyereség miatt is, folyamatosan esik vissza. Tavaly több megyében figyelték meg a mézgyűjtő rovarok tömeges elhullását. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai még nem zárultak le, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a külön-külön a méhekre veszélyt nem jelentő növényvédőszerek együttes hatása végzetes lehet. A növényvédőszeres mérgezés gyanúját erősíti, hogy a méhpusztulás egy másik lehetséges oka, az ázsiai méhatka, vagyis a varroa destructor után varroa fertőzésnek nevezett betegség szinte kizárólag október-novemberben támadhatják meg a rovarokat. Megfelelő szakmai felkészültséggel azonban hatékonyan lehet védekezni a méhgyilkos atkák ellen is. Az Agrárminisztérium koordinálásával az illetékes hatóságok számos vizsgálatot végeztek, ezek során kitértek a méhek földrajzi elhelyezkedésére, a méhek gyógyászati kezelésére, az időjárási viszonyokra, illetve a környező növénykultúrák növényvédelmi kezelésére és természetesen a méhpusztulás okait is igyekeznek felderíteni - mondta Nagy István földművelésügyi miniszter . Fokozottan ellenőrzik az állatgyógyászatban használt gyógyászati és gyógyhatású készítményeket is. Emellett az agrártárca kidolgozta a szerek nyomonkövetési rendszerének koncepcióját, ami az online permetezési naplót is magába foglalja. Ez valós idejű nyilvántartást tesz lehetővé, s ezzel minden kétséget kizáróan lehet majd követni a permetezéshez felhasznált növényvédelmi szereket, hatóanyagokat – tette hozzá Nagy István. Emellett a kormány a tömeges méhhalálért elsősorban felelőssé tett egyes növényvédőszerek használatának szigorításáról, illetve a neonikotikumokat tartalmazó csávázószerek kivonásáról, illetve betiltásáról is döntött – közölte Nagy István, aki maga is méhész. 

Szúrós kampányfogás

A Méhek napja szakmai eseményre szervezett sajtótájékoztatót Erdős Norbert, fideszes európai parlamenti képviselő mintha egy választási gyűléssel tévesztette volna össze. Arra szólította felé a méhésztársadalmat, hogy ha elégedett a kormány, illetve az ő európai parlamenti munkájával, a pártja ep-listáját támogassa, mert szerinte a kormány „nagyon szép eredményeket” ért el az agráriumban és a méhészetben. Azt nem részletezte, miben vélte felfedezni a kormány „nagyon szép eredményeit”.

A kormány, a nagy nemzetközi cégekkel évekkel ezelőtt kötött stratégiai szerződések után az OMME-vel is aláírt egy hasonló megállapodást. Idén, az uniós támogatásból szabadon felhasználható, vagyis de minimis juttatásokból 600 millió forintos támogatásra számíthat az ágazat, vagyis méhcsaládonként 500 forintra. A szaktárca tervei szerint nyáron elektronikus úton igényelhetik az egyesület tagjai ezt a pénzt. A programra 2022-ig a nemzeti és az uniós forrásokkal együtt, évi több mint egy milliárd forint jut. Hogy ez mire lesz elég, majd elválik. Bár az idei méhcsaládonként 500 forintos támogatás hozzájárul a termelők költségeinek a mérsékléséhez, de nem ettől lesznek nyereségesek. Ez az összeg nem jelent megoldást a méhészek gondjaira, de ahhoz képest, hogy ez a szektor nem kap közvetlen uniós támogatást, ez az összeg legalább afféle beporzási támogatás, de legalább ennyire fontos, hogy a méhészek úgy érzik, végre elismeri a kormány is a szektor fontosságát. Hogy mivel járna, ha a méhek eltűnnének Magyarországon, arra csak egy rövid felsorolással válaszolt Bross. A paradicsom, paprika, hagyma, répa, mustár, brokkoli, káposzta, dinnye, uborka, szelíd gesztenye, eper, barack, napraforgó, almaszilva, cseresznye. meggy, mandula, padlizsán, ribizli, vagyis szinte minden zöldség és gyümölcs termesztése gyakorlatilag összeomlana. A méhészek árbevétele éves szinten nagyjából 25 milliárd forint, de a beporzással becslések szeirint 60-70 milliárd forintos hasznot hajtanak a méhek, méhészetek a mezőgazdaságnak – említette Bross Péter.

Északra tart a vadméhinvázió

Elvileg az ’50-es években Brazíliába a házi méheknél sokkal aktívabb afrikai méheket vittek be arra számítva, hogy azok növelik a méztermelést. Csakhogy az afrikai méhek nem csak aktívabbak de jóval agresszívabbak is, és gyakorlatilag alkalmatlanoknak a háziméhek kiváltására. Eddig már több tucat ember halálát okozták mert egyszerre több százan támadnak bármire, bárkire, ha veszélyben érzik magukat. Megpróbálták keresztezni a szelíd házi méhekkel, de az eredmény az lett, hogy az afrikai vad méhek tulajdonságai elnyomták a szelíd géneket. Az afrikai méhek Közép-Amerikán keresztül mára elérték az USA déli államait. Ezeket a populációikat azért kerülte el a tömeges méhhalál, mert a harmadik világbeli országokban alig használnak mezőgazdasági kemikáliákat és sok helyen még a hagyományos gazdálkodást folytatják. Még ha alkalmasak lennének is a „házi feladatok” elvégzésére, az USA déli államain túl már nem bírnák a hidegebb klímát. Szerencsére eddig Európában még nem tűntek fel az afrikai vad méhek, de az már nem jó hír, hogy a magányos és a poszméhek állománya alaposan megritkult a pusztuló környezet, az életterük beszűkülése miatt.

Növényvédő szerek tizedelték tavaly egyes térségekben a méhállományt
Fotó: ZHDANHENN

Veszélyben a mezőgazdaság

A világ élelmiszer termelésnek 75-76, az európai növényfajok 84 százaléka függ a fenntartható mezőgazdaság zálogától, a becslések szerint 50 millió mézelő házi és vad méhcsaládtól. Nagyjából 200 milliárd dollár közvetlen hasznot hajtanak a beporzással, méztermeléssel ezek a rovarok. Az ökológiai katasztrófa mellett gazdasági károkat is jelentene, ha eltűnnének a méhek. Az egyik legriasztóbb adat az Amerikai Egyesült Államokból (USA) érkezett, ahol a 20 évvel ezelőtti 8 millió méhcsalád helyett ma már alig több mint 2 millió gyűjti a nektárt. A növénytermesztők tavaly már 2-2,5 milliárd dollárt költöttel gépi, vagyis mesterséges beporzásra.

Mézhozam Magyarországon (tonna/év)

2000 / 15165 2001 / 11337 2002 / 15200 2003 / 21000 2004 / 19504 2005 / 19714 2006 / 17319 2007 / 15996 2008 / 22394 2009 / 22000 2010 / 16500 2011 / 24500 2012 / 17500 2013 /18500 2014 / 24400 2015 / 30700 2016 / 24000 2017* / 25000 2018* / 30000 Forrás: KSH, illetve *becslés  

Szerző
Témák
méhek méz méz

Euróbevezetés elnapolva

Publikálás dátuma
2019.05.04. 08:15

Fotó: Shutterstock
A kormányzat stabilan 4 százalékos növekedést ígér, annak ellenére, hogy súlyos a munkaerőhiány és legfontosabb partnereink gazdasága alig bővül.
A kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai - így hárította el az euró magyarországi bevezetésének esélyeiről szóló kérdést Varga Mihály. A pénzügyminiszter pénteken azért tartott sajtótájékoztatót, mert a kormány a kötelezően előírt határidőre benyújtotta az Európai Bizottsághoz a 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozó magyar konvergenciapogramot. Azt a dokumentumot, amelynek éppen az a célja, hogy bemutassa, miképpen teljesíti egy ország fokozatosan a maastricht-i kritériumokat, ahhoz hogy maga is az Európai Monetáris Unió tagja legyen. Varga Mihály beismerte: már minden feltétel adott nálunk az euró bevezetéséhez, ám továbbra is halogatjuk ezt a lépést. A pénzügyminiszter nem mondhatott mást - mondta a Népszava érdeklődésére Molnár László. A GKI Zrt. vezérigazgatója arra utalt, hogy nem a tárcánál dőlnek el a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdések, azokat a Matolcsy György által vezetett jegybank teszi le Orbán Viktor kormányfő asztalára, Varga Mihályra csak a kincstárügyi szerep hárul, márpedig az MNB nem híve az euró közeli bevezetésének - érvelt a GKI Zrt. vezérigazgatója. A miniszter utalt arra, hogy a 2018. évi 4,9 százalékos bővülését követően továbbra is viszonylag  magas gazdasági bővüléssel számol a magyar kormány, a 2019-2023 közötti időszakban 4 százalék felett teljesülhet a növekedés mértéke.  Majd hozzáfűzte, hogy az a cél, hogy legalább 2 százalékponttal magasabb legyen legyen az éves GDP, mint az uniós átlag. (Az Európai Bizottság legutóbbi prognózisában az Európai Unióban idén 1,3 jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-bővülésre számít.) Az ambiciózus adatokról Molnár László elmondta, hogy itt visszaköszön Orbán Viktor vágya a tartós 4 százalékos éves növekedésről, amit Varga Mihálynak be kell tartania. A gazdaságkutató megemlítette: a tartósan viszonylag magas gazdasági növekedésünk egyik korlátja az egyre súlyosabb munkaerőhiány. Bár a kormány azzal számol, hogy növekedésünk egyik tartalékát azok az úgynevezett inaktívak jelenthetik, akiket be lehetne vonni a munkaerőpiacra, azonban ennek számos akadálya van. A GKI Zrt. vezérigazgatója ezek között megemlítette, hogy vizsgálataik szerint a 40 esztendei munkaviszony után nyugállományba vonuló nők döntő többsége egyáltalán nem kíván ismét dolgozni. Emellett elsősorban a gépiparban és a logisztikai területen súlyos hiány van szakképzett munkaerőből, de a futószalag mellett dolgozó betanított munkásokból sincs elég. Sok helyen a meglévő munkaerő 3 műszakos, akár hétvégi foglalkoztatására törekszenek, erről Varga Mihály a Népszava kérdésére elmondta, hogy a módosított túlóratörvény (amit a köznyelv "rabszolgatörvénynek" tart) lehetőséget nyújt a versenyszféra cégei számára, hogy eldöntsék: új munkaerőt vegyenek fel vagy a meglévővel egyezzenek meg, hogy többet dolgozzon. (Ennek módszerei ellen a munkavállalói érdekképviseletek folyamatosan tiltakoznak.) A miniszter - miként korábban is - 4,5 millió foglalkoztatottról és 3,6 százalékos munkanélküliségről beszélt. Molnár László szerint azonban ezek az adatok, amelyek tartalmazzák az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó 108 ezer munkavállalót is, nem egyeznek az adóhivatal 3,9 millió fős, és a KSH 4,2-4,3 millió fős számaival. Az infláció a konvergenciaprogram szerint a 3 százalékos cél körül alakulhat. A ciklus elején a kormányzati várakozások szerint a GDP arányos államadósság az idei év végére 70 százaléka alá kerülhet, 2023 végére 55,9 százalék az elérendő mérték. A maastricht-i kritérium szerinti 60  százalékot 2022-ben érhetjük el. A kormány adópolitikai terveivel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy jövőre sem változik a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértéke. (Vagyis továbbra is messze maradunk a korábban beharangozott egy számjegyű kulcstól.) A 27 százalékos általános forgalmi adókulcs (áfa) sem változik. Molnár László ennek kapcsán megjegyezte, hogy az utóbbi években bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa-kulcs hatása gyakorlatilag eltűnt, a kereskedők, szolgáltatók "lenyelték." Idén már az árak csak alig alacsonyabbak, mint korábban voltak. Egy dinamikus gazdaságban az áfa mérséklése nem éri el a hatását. De például célszerű lenne, ha szállodák áfája a főszezonban 27, az utószezonban pedig alacsonyabb lenne, ami a forgalomra kedvezően hatna - vélte Molnár. A GDP arányos államháztartási hiány tavaly 2,2 százalékos volt, 2023-ra 0 százalékot terveznek. Azonban az elmúlt év számaira aligha lehetünk büszkék, ugyanis csak négy uniós országban volt a mienknél nagyobb az államháztartási hiány 2018-ban, sőt az uniós országok fele pluszban zárt.   

Nem az időskorúak a kedvencek

Az új konvergenciaprogram bár a családok középpontba helyezésére hivatkozik, az idősebb korosztályok életkörülményeinek javításáról megfeledkezik, sőt a nyugdíjrendszerre szánt kiadások, akárcsak az elmúlt években továbbra is jelentősen csökkennek. Arra hivatkoznak, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kívánják tartani, mégis GDP arányosan az összes társadalmi juttatás 1,1 százalékponttal mérséklődhet 2020 és 2023 között. S eközben a nyugdíjkorhatárt is egységesen 65 évre emelik, a nyugdíjkiadások növekedése emiatt is lelassulhat. A gazdaság növekedéséből nem sokat adnak vissza a lakosságnak. Bár a jövő évi adótörvényekről csak május utolsó hetén tárgyal a kormány, az azonban a programból kiolvasható, hogy a népegészségügyi termékadó további növelésére készülnek. Korábban ennek bevezetését azzal indokolták, hogy az ebből az adónemből befolyó milliárdokat majd az egészségügy fejlesztésére fordítják. Helyes az a törekvés, hogy a betegségek megelőzését szolgáló szürőprogramokra többet szánnak, ám a betegellátásról ez csak részben mondható el. Nem könnyíti meg a tervkészítést, hogy a jövedelmüket csak részben bevalló háztartások átlagosan a munkajövedelmük több mint 20 százalékát eltitkolják. Ez a magatartás főként a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműekre jellemző - a konvergenciaprogram szerint.

Szerző