Drágul a baromfihús: magyar csirkét és pulykát akar vásárolni az importra szoruló Kína

Publikálás dátuma
2019.05.06. 06:30

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A Kínában pusztító sertéspestis okozta húshiányt részben baromfihússal enyhítené az ázsiai óriás.
Becslések szerint Kínában eddig legalább 30 millió sertést kellett levágni az afrikai sertéspestis fertőzés miatt. A járványnak még koránt sincs vége, sőt, már elérte Vietnamot, Kambodzsát, illetve a volt Burmát, azaz Mianmart is. Magyarországon pedig Heves megye után már Hajdú-Biharban is találtak afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznókat. Eddig itthon házisertésekben nem mutatták ki a jószágokra végzetes vírust. A világ sertéshús termelése mintegy 110-120 millió tonna, s ennek majd’ a felét az ázsiai nagyhatalom adja. A járvány miatt Kína idén 30 százalékkal, akár 15 millió tonnával is csökkentheti a termelést. Az egyre égetőbb húshiány „elszippantotta” a sertéshús készleteket a világpiacról, s ez az úgynevezett helyettesítő termékek, vagyis a baromfi eladásokat is alaposan fellendítheti. Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Baromfi világnap alkalmából tartott szakmai konferencián egyebek mellett kijelentette: Kínában is pusztító járvány miatt a sertés- és a baromfihús ára Magyarországon is emelkedni fog. A drágulás mértékéről ma még korai lenne jóslásokba bocsátkozni, annál is inkább, mert a baromfi árát több tényező is befolyásolja. A járvány hatása elhúzódhat, hiszen a vírusnak jelenleg még nincs ellenszere. A szakértők szerint egy vakcina előállítása akár 10 évig is eltarthat. A húshiány miatt várhatóan a nyár közepétől élénkülhet a kereslet a baromfihús iránt, s ez sertéshús mellett valóban feljebb húzza a baromfihús árát – mondta a Népszavának Bárány László, a Baromfi Termék Tanács tiszteletbeli elnöke. Kína ugyan már tavaly feloldotta a madárinfluenza miatt bevezetett az exporttilalmat a magyar baromfira, de ez inkább elvi lehetőség, ugyanis jelenleg szinte egyáltalán nem szállítunk Kínába baromfit. Az új Selyem út konferencia alkalmából ugyan április végén aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, ám, hogy hatályba lépjen az egyezmény még hátra van annak ratifikálása, majd következnek az állategészségügyi auditok. Erre nyár végén, ősz elején kerülhet sor. Szerencsés esetben év végén indulhatnak az első szállítmányok. Persze a húshiány felgyorsíthatja a folyamatot, de azért azzal tisztában kell lennünk, hogy sosem leszünk főszereplők a kínai piacon, de egy folyamatosan növekvő keresleti piac mindenképpen előnyös a hazai termelőknek – tette hozzá Bárány László. Az elmúlt 10 évben a baromfiágazat szereplői folyamatosan szorgalmazták a kínai félnél, hogy tegye lehetővé a magyar baromfiexportot. Mostanáig nem jártak sikerrel – közölte a Népszava kérdésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Bár az egyezmény aláírása a magyar agrárdiplomácia sikere, de még hetekig, hónapokig eltarthat a vágóhidak, feldolgozóüzemek auditálása - erősítette meg Csorbai Attila, Bárány László véleményét. Ha bejön az üzlet, akkor elsősorban a csirke- és a pulykaágazat lehet a nyertese a baromfiexportnak. A baromfiágazat termelési értéke egyébként eléri a 300 milliárd forintot, s ennek nagyjából a fele az exportbevétel többlet. A fennmaradó rész a belföldi forgalomból származik – említette lapunknak Csorbai Attila. Az ágazat adta 2018-ban a hazai mezőgazdasági termelés több mint 14 százalékát. A szakember elmondta, hogy a brojlercsirke és a pulyka esetében az integrált termelés 90 százalék feletti. Ma már ritka a saját kockázatra termelő egyénileg boldogulni kívánó csirke-, illetve pulykatartó gazda. A pecsenyekacsa és a húsliba szektorban a szervezettség 70-80 százalékos, míg a hízottliba-tartók nagyjából 40-50 százaléka termel valamilyen integrált formában. A baromfiágazatban lényegesen nagyobb a vágóhidak, feldolgozóüzemek koncentrációja, mint a sertéságazatban, ahol a kétszázat is meghaladja a vágóhidak, húsüzemek száma. Csak a néhány nagyüzem elég hatékony, versenyképes nemzetközi szinten. A BTT elnöke, igazgatója szerint egyre nagyobb feldolgozó üzemek végzik majd a vágást, feldolgozást. Míg 20 éve még több mint félszáz engedéllyel rendelkező baromfivágóhíd, illetve feldolgozó üzem tevékenykedett, ma már gyakorlatilag 15 üzem adja a hazai termelés 80-85 százalékát.  Az OECD előrejelzése szerint globális szinten az egy főre jutó húsfogyasztás 2027-re elérheti a 35,4 kilogrammot évente, ami a 2018-as szinthez képest 1,1 kilogrammos növekedést jelenthet. A baromfihús fogyasztás évi 0,8 kilogrammal emelkedhet, s 2027-re a 14 kilogrammot ér el.
Szerző

Nem újít fel egy vidéki hotelt az MLSZ, mert nincs rá elég pénze

Publikálás dátuma
2019.05.05. 14:44
Fotó: Népszava
A fővárosban milliárdokért focipályákat rendelő labdarúgó szövetség Telkiben akart felújíttatni egy épületet, ám volt rá elegendő forrása.
Eredménytelenül zárult a Telkiben lévő Globall Hotel felújítására kiírt közbeszerzési eljárás. Mint kiderült, túl kevés a pénz - írja az mfor.hu egy közbeszerzési hirdetményre hivatkozva. A cikk szerint még februárban írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Labdarúgó Szövetség a Telkiben lévő Globall Hotel felújítására. A munkálatok során a szobák és a konferencia rész is átalakításra került volna, a burkolatok, nyílászárók, bútorok cserelve lettek volna, teljesen felújították volna az épületgépészeti rendszereket és épületvillamossági hálózatot, valamint a hotelhez tartozó sportlétesítmények öltözőjét is felújították volna. A közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult a rendelkezésre álló fedezet szűkössége miatt.
Mint az az összefoglaló tájékoztatóból kiderül, a munkára 2 cég nyújtott be ajánlatot: • az EB Hungary Invest Kft.,  • és a Szilas Építő Kft.  Az azonban nem derül ki, hogy a hotel felújítására tekintve milyen összegű ajánlatot adtak be a cégek, ahogy az sem, hogy mekkora összeg áll az MLSZ rendelkezésére.  A labdarúgó szövetség a hírportál megkeresésére sem szerette volna elárulni, hogy mennyi pénz lenne a munkákra, mivel "lehetséges, hogy újabb kiírásra kerül sor". Tájékoztatásuk szerint erről azonban egyelőre még nem született döntés, ahogy arról sem, hogy a szövetség megemeli-e majd a rendelkezésre álló keretet. Sietni nem szükséges, hiszen a hirdetményben szereplő információ szerint a munkaterület átadására 2019. november 19-én kerülne sor. A beérkezett ajánlatok nagyságát illetően annyit azonban elárult az MLSZ, hogy azok 
„jelentős mértékben meghaladták a rendelkezésre álló forrást”.

A beruházást egyébként „a tervek szerint állami és/vagy látvány-csapatsport adótámogatásból illetve saját forrásból” valósítja meg az MLSZ. 
Budapesti műfüves és élőgyepes focipályák építésére ugyanakkor van pénze a szövetségnek, erre összesen 14 milliárd forintot kaptak a kormánytól.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 15:10

Gazdasági katasztrófát is előidézhet a tömeges pusztulás

Publikálás dátuma
2019.05.04. 10:00
A világ élelmiszer- termelése múlik a méhek megmentésén. Van, ahol már drónokkal porozzák be a gyümölcsösöket
Fotó: SANTYPAN
Világszerte pusztulnak a méhek. Ha nem sikerült megfékezni a folyamatot, ökológiai és gazdasági katasztrófa következhet. Magyarország még kedvező helyzetben van, de a tavalyi tömeges elhullás figyelmeztető jel.
A méz ára idén sem emelkedik, ellentétben az önköltséggel, amit - főleg a nemzetközi piacokat elöntő olcsó kínai termék miatt - egyre nehezebb kitermelni. Az Európába érkező átlagosan 100 ezer tonnás ázsiai méz a piaci forgalom majd’ 50 százalékát adja, s így meghatározza az árakat – mondta Bross Péter, a 20 ezer méhészt és 1,2 millió méhcsaládot képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a 25. jubileumi Méhek napja rendezvényén. A kínaiak nyomott áron, az átlagos mézár alatt 30 százalékkal értékesítik terméküket. Mára az olcsó ukrán méz is tovább rombolja a piacokat. Az alacsony ár egyik magyarázata, hogy a szakma szerint ezek a mézek nem nektárból készülnek. A méz-világpiacot „megölik” az olcsó, gyenge minőségű mézek. A két nagy exportőr adja ma már az európai forgalom kétharmadát és a fennmaradó egyharmadon osztozik Románia, Bulgária, Spanyolország, Mexikó és természetesen Magyarország, amelyek valódi, jó minőségű mézet állítanak elő. Hazánkban a megtermelt méz nagyjából 50 százaléka akác. A fennmaradó mennyiségen a vegyes virágméz, a hárs, a repce, a napraforgó méz és kisebb tételekben egyéb különlegességek osztoznak. Kaptáronként, vagy méh családonként átlagosan évente 25 kiló mézzel számolhatnak a termelők.  A hazai mézfogyasztás eléri az évi egy kilogrammot, ami az elmúlt 5 évben ugyan stagnált, de a 30 évvel ezelőtti mennyiség kétszerese – jegyezte meg a Népszava kérdésére az egyesület elnöke. Az átlagosan itthon megtermelt 25-30 ezer tonna magyar mézből 15-20 ezer tonnát a külpiacokon értékesítenek, azaz a magyar méz négyötöde az uniós piacokra kerül, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba. Bross Péter hangsúlyozta, a hazai fogyasztók nem találkoznak kínai mézzel, szinte kizárólag magyar mézet fogyasztanak. Az OMME elnöke elmondta, a hazai igényeket még a gyenge években is ki tudják elégíteni. A Népszava kérdésére az egyesület elnöke megjegyezte, némi öröm az ürömben, hogy míg korábban a méhészeknek rengeteg kárt okozott a méhcsaládok-, illetve kaptárak szervezett lopása, mára ez jelentősen visszaesett, ami főképp a kaptárak kötelező jelölésével magyarázható. A méhek pusztulása, ha nem is olyan drámai mértékben, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, de Magyarországon is megjelent. Igaz, becslések szerint még így is négyzetkilométerenként 12 méhcsalád gyűjti a nektárt Magyarországon, ami Európában az egyik legnagyobb állománysűrűséget jelenti. A hazai méhészeti kedv, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, éppen az egyre csökkenő nyereség miatt is, folyamatosan esik vissza. Tavaly több megyében figyelték meg a mézgyűjtő rovarok tömeges elhullását. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai még nem zárultak le, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a külön-külön a méhekre veszélyt nem jelentő növényvédőszerek együttes hatása végzetes lehet. A növényvédőszeres mérgezés gyanúját erősíti, hogy a méhpusztulás egy másik lehetséges oka, az ázsiai méhatka, vagyis a varroa destructor után varroa fertőzésnek nevezett betegség szinte kizárólag október-novemberben támadhatják meg a rovarokat. Megfelelő szakmai felkészültséggel azonban hatékonyan lehet védekezni a méhgyilkos atkák ellen is. Az Agrárminisztérium koordinálásával az illetékes hatóságok számos vizsgálatot végeztek, ezek során kitértek a méhek földrajzi elhelyezkedésére, a méhek gyógyászati kezelésére, az időjárási viszonyokra, illetve a környező növénykultúrák növényvédelmi kezelésére és természetesen a méhpusztulás okait is igyekeznek felderíteni - mondta Nagy István földművelésügyi miniszter . Fokozottan ellenőrzik az állatgyógyászatban használt gyógyászati és gyógyhatású készítményeket is. Emellett az agrártárca kidolgozta a szerek nyomonkövetési rendszerének koncepcióját, ami az online permetezési naplót is magába foglalja. Ez valós idejű nyilvántartást tesz lehetővé, s ezzel minden kétséget kizáróan lehet majd követni a permetezéshez felhasznált növényvédelmi szereket, hatóanyagokat – tette hozzá Nagy István. Emellett a kormány a tömeges méhhalálért elsősorban felelőssé tett egyes növényvédőszerek használatának szigorításáról, illetve a neonikotikumokat tartalmazó csávázószerek kivonásáról, illetve betiltásáról is döntött – közölte Nagy István, aki maga is méhész. 

Szúrós kampányfogás

A Méhek napja szakmai eseményre szervezett sajtótájékoztatót Erdős Norbert, fideszes európai parlamenti képviselő mintha egy választási gyűléssel tévesztette volna össze. Arra szólította felé a méhésztársadalmat, hogy ha elégedett a kormány, illetve az ő európai parlamenti munkájával, a pártja ep-listáját támogassa, mert szerinte a kormány „nagyon szép eredményeket” ért el az agráriumban és a méhészetben. Azt nem részletezte, miben vélte felfedezni a kormány „nagyon szép eredményeit”.

A kormány, a nagy nemzetközi cégekkel évekkel ezelőtt kötött stratégiai szerződések után az OMME-vel is aláírt egy hasonló megállapodást. Idén, az uniós támogatásból szabadon felhasználható, vagyis de minimis juttatásokból 600 millió forintos támogatásra számíthat az ágazat, vagyis méhcsaládonként 500 forintra. A szaktárca tervei szerint nyáron elektronikus úton igényelhetik az egyesület tagjai ezt a pénzt. A programra 2022-ig a nemzeti és az uniós forrásokkal együtt, évi több mint egy milliárd forint jut. Hogy ez mire lesz elég, majd elválik. Bár az idei méhcsaládonként 500 forintos támogatás hozzájárul a termelők költségeinek a mérsékléséhez, de nem ettől lesznek nyereségesek. Ez az összeg nem jelent megoldást a méhészek gondjaira, de ahhoz képest, hogy ez a szektor nem kap közvetlen uniós támogatást, ez az összeg legalább afféle beporzási támogatás, de legalább ennyire fontos, hogy a méhészek úgy érzik, végre elismeri a kormány is a szektor fontosságát. Hogy mivel járna, ha a méhek eltűnnének Magyarországon, arra csak egy rövid felsorolással válaszolt Bross. A paradicsom, paprika, hagyma, répa, mustár, brokkoli, káposzta, dinnye, uborka, szelíd gesztenye, eper, barack, napraforgó, almaszilva, cseresznye. meggy, mandula, padlizsán, ribizli, vagyis szinte minden zöldség és gyümölcs termesztése gyakorlatilag összeomlana. A méhészek árbevétele éves szinten nagyjából 25 milliárd forint, de a beporzással becslések szeirint 60-70 milliárd forintos hasznot hajtanak a méhek, méhészetek a mezőgazdaságnak – említette Bross Péter.

Északra tart a vadméhinvázió

Elvileg az ’50-es években Brazíliába a házi méheknél sokkal aktívabb afrikai méheket vittek be arra számítva, hogy azok növelik a méztermelést. Csakhogy az afrikai méhek nem csak aktívabbak de jóval agresszívabbak is, és gyakorlatilag alkalmatlanoknak a háziméhek kiváltására. Eddig már több tucat ember halálát okozták mert egyszerre több százan támadnak bármire, bárkire, ha veszélyben érzik magukat. Megpróbálták keresztezni a szelíd házi méhekkel, de az eredmény az lett, hogy az afrikai vad méhek tulajdonságai elnyomták a szelíd géneket. Az afrikai méhek Közép-Amerikán keresztül mára elérték az USA déli államait. Ezeket a populációikat azért kerülte el a tömeges méhhalál, mert a harmadik világbeli országokban alig használnak mezőgazdasági kemikáliákat és sok helyen még a hagyományos gazdálkodást folytatják. Még ha alkalmasak lennének is a „házi feladatok” elvégzésére, az USA déli államain túl már nem bírnák a hidegebb klímát. Szerencsére eddig Európában még nem tűntek fel az afrikai vad méhek, de az már nem jó hír, hogy a magányos és a poszméhek állománya alaposan megritkult a pusztuló környezet, az életterük beszűkülése miatt.

Növényvédő szerek tizedelték tavaly egyes térségekben a méhállományt
Fotó: ZHDANHENN

Veszélyben a mezőgazdaság

A világ élelmiszer termelésnek 75-76, az európai növényfajok 84 százaléka függ a fenntartható mezőgazdaság zálogától, a becslések szerint 50 millió mézelő házi és vad méhcsaládtól. Nagyjából 200 milliárd dollár közvetlen hasznot hajtanak a beporzással, méztermeléssel ezek a rovarok. Az ökológiai katasztrófa mellett gazdasági károkat is jelentene, ha eltűnnének a méhek. Az egyik legriasztóbb adat az Amerikai Egyesült Államokból (USA) érkezett, ahol a 20 évvel ezelőtti 8 millió méhcsalád helyett ma már alig több mint 2 millió gyűjti a nektárt. A növénytermesztők tavaly már 2-2,5 milliárd dollárt költöttel gépi, vagyis mesterséges beporzásra.

Mézhozam Magyarországon (tonna/év)

2000 / 15165 2001 / 11337 2002 / 15200 2003 / 21000 2004 / 19504 2005 / 19714 2006 / 17319 2007 / 15996 2008 / 22394 2009 / 22000 2010 / 16500 2011 / 24500 2012 / 17500 2013 /18500 2014 / 24400 2015 / 30700 2016 / 24000 2017* / 25000 2018* / 30000 Forrás: KSH, illetve *becslés  

Szerző
Témák
méhek méz méz