Megállapodott a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem

Publikálás dátuma
2019.05.07. 15:33

Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Az már a magyar kormányon múlik, hogy a két intézmény tervei megvalósulhatnak-e.
Sikeres tárgyaláson van túl a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) vezetése, a két intézmény vezetője, Michael Ignatieff és Wolfgang A. Herrmann kedden együttműködési megállapodást írt alá. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott: a TUM ígéretes partner a CEU számára. – A megállapodásban rögzítették a korábban már említett, három professzori álláshely létrehozását, közös kurzusok, csereprogramok és nyári egyetem, valamint diplomát adó képzési programok indítását is – mondta Enyedi. Létrehoznának egy új kutatóközpontot is, ahol ötvözhetnék a két egyetem kutatási tevékenységét: míg a TUM műszaki-technológiai vonalon erős, a CEU a társadalom- és politikatudományokban jár az élen. Az új kutatóközpontban egyebek mellett azt elemezhetnék, a legújabb technológiai újításoknak milyen társadalmi, politikai hatásai vannak. A rektorhelyettes hangsúlyozta: noha a CEU Bécsben is kampuszt nyit, a tervek a budapesti központra vonatkoznak. – Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, a magyar kormánynak olyan jogi garanciákat kell adnia, amelyekkel a CEU továbbra is amerikai diplomákat is kiadó intézményként működhet Budapesten – mondta. Enyedi szerint a bajorok részéről az együttműködés még csak feltételes – tudniuk kell, érdemes-e budapesti képzésekbe fektetni. Az együttműködési megállapodásról a magyar kormányt is tájékoztatni fogják. Bár a válaszadásra nem jelöltek meg konkrét határidőt, a TUM vezetése jelezte: nem várhatnak sokáig, az említett három professzori álláshelyből kettőt a bajor költségvetés finanszíroz, a büdzsé tervezése pedig nyáron lezárul. 
Wolfgang A. Herrmann és Michael Ignatieff
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
A TUM-CEU egyeztetésen szóba került, hogy később akár amerikai egyetemek is csatlakozhatnak az együttműködéshez. – Folyamatos kommunikációban vagyunk a Stanford Egyetemmel és a Berkeley Egyetemmel is, de konkrétumokról csak akkor tárgyalhatunk, ha a magyar hatóságok is konstruktívan állnak az együttműködéshez – fogalmazott Enyedi. Noha Orbán Viktor miniszterelnök márciusban levélben biztosította a bajor kormányt arról, a magyar kormány nem fog akadályokat gördíteni az együttműködés elé, a CEU által kért jogi garanciákat továbbra sem adták meg. A felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása értelmében a CEU továbbra sem indíthat új évfolyamokat amerikai akkreditációjú képzésein, Magyarország ugyanis még mindig nem írta alá azt az államközi megállapodást, ami ezt garantálná. – Most az lenne a feladat, hogy a már meglévő akadályokat elhárítsák – tette hozzá Enyedi Zsolt.
Szerző
Témák
CEU
Frissítve: 2019.05.07. 16:46

Bayer Zsolttal együtt lép fel a szegedi egyetem rektora egy menekültellenes eseményen

Publikálás dátuma
2019.05.07. 14:50
Rovó László rektor
Ő az, aki felszólította az egyetemi oktatókat, hogy tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, mert nem engedik, hogy a Szegedi Egyetemet bárki pártpolitizálásra használja fel.”
Nagyszabású választási kampányeseményt szervez május 11-én, e hét szombatján a Szegedma . A Háború Európáért című, menekültellenes „konferencián” felszólal a Bayer Zsolt, Bakondi György, a nyíltan Fidesz-párti Kiss-Rigó László püspök, a köztévé állandó szereplője Nógrádi György és Rovó László, a szegedi egyetem rektora is– írja a 444.hu.  A potál információi szerint Zakar Péter, az egyetem rektorhelyettese január végén pódiumbeszélgetésen vett részt a szőregi plébánián Latorcai Csaba államtitkárral. Az egyetemi vezető  többek között arról beszélt,
hogy az egyetemet nemzeti tartalommal kell megtölteni, támadta a melegházasságot, a magyar ellenzéket és kijelentette, hogy „mindenképp új városvezetésre van szükségük”.

Az eset után az egyetem több oktatója és kutatója nyílt levelet tette közzé, amiben arról írtak, hogy Zakarnak az egyetem felső vezetőjeként nincs joga az intézmény nevében napi politikai ügyeket – ebben az esetben az önkormányzati választást – befolyásoló módon állást foglalni, fenti kijelentései szélsőségesen egyoldalúak, sértők és kirekesztők, és egyértelműen szemben állnak az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával. Ezért etikai vizsgálatot követelnek Zakarral szemben. Rovó ezek után közleményt adott ki, amiben először is leszögezte, hogy Zakar ügyében nem lesz vizsgálat, majd arra hívta fel az egyetem oktatóinak és kutatóinak a figyelmét, hogy  
„tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól ahogyan eddig, úgy a jövőben sem engedjük, hogy a Szegedi Egyetemet bárki pártpolitizálásra használja fel.”

Szerző
Témák
Bayer Zsolt
Frissítve: 2019.05.07. 14:58

László Imre az MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum újbudai polgármesterjelöltje

Publikálás dátuma
2019.05.07. 14:33
László Imre
Fotó: Népszava
Szolgálatként, és nem hatalomként éli meg beosztásait, hangsúlyozta a volt kórházigazgató.
Az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum László Imre volt kórházigazgatót jelöli a XI. kerület polgármesterének az őszi önkormányzati választáson - jelentették be a pártok képviselői kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
László Imre hangsúlyozta, helyi lakosként egy élhetőbb, a XI. kerületben lakók érdekeit jobban szolgáló Újbudát kíván létrehozni. Bemutatkozásában kifejtette, hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka 1995-2001 között, "amikor még rendben mentek a dolgok", majd tíz éven át irányította a Szent Imre kórházat.
"Minden beosztásomat szolgálatként és nem hatalomként éltem meg"

- fogalmazott. Hozzátette, hogy munkatársai segítségével Budapest talán legjobb intézményévé változtatták a Szent Imre kórházat, amelyet odakerülésekor megdöbbenésére sokan "halálgyárként" emlegettek.
Hintsch György, az MSZP-Párbeszéd-DK XI. kerületi frakcióvezetője elmondta, a Momentummal folytatott tárgyalásaikon nagyon hamar rájöttek: sokkal több olyan dolog van, ami összeköti őket, mint ami szétválasztaná. Szerinte minden fél egyetértett abban, hogy "a múlt sérelmeiből nem lehet közös jövőt építeni", továbbá kiderült az is, nem csak az "Orbánnak mennie kell" gondolat a közös bennük. Kiemelte, a mostani összefogás valamennyi tagja a jelenlegitől teljesen eltérő módon akarja vezetni a kerületet, választ adva például a helyi egészségügyi, oktatási és közlekedési problémákra.
Lakos Imre, a DK XI. kerületi elnöke úgy fogalmazott, a főváros legnépesebb városrésze olyan polgármestert érdemel, aki visszaadja annak tekintélyét. Szerinte ugyanis a kerület az elmúlt kilenc évben elszürkült, kormánypárti polgármestere pedig "gyakorlatilag eltűnt". A DK politikusa emlékeztetett továbbá, hogy helyben az MSZP és a DK a kormánypártoknál több szavazatot gyűjtött a tavalyi országgyűlési választáson.
Bedő Dávid, a Momentum helyi politikusa azt mondta, kötelességüknek érzik, hogy hidat képezzenek a bal- és jobboldali pártok között, ezért mindent megtesznek a teljes ellenzéki összefogás érdekében.
Lakos Imre kérdésre válaszolva elmondta, az LMP előtt továbbra is nyitva tartják az együttműködés lehetőségét.