Európa már elfogyasztotta az idei erőforrásait

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:10

Fotó: WWF Magyarország
Ha a világon mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már május 10-én kimerülnének.
Tavaly augusztus 1-én volt a túlfogyasztás világnapja, az év további részében a Föld "hitelezte" az erőforrásokat az emberiség számára. Idén először nyilvánosságra hozták az európait is: ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint az európaiak, a fogyasztás már május 10-én túllépné azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez azt jelenti, hogy a kereslet kielégítéséhez 2,8 Földre lenne szükség. Magyarország is jóval túllépi az ideális fogyasztási szintet: több mint két Földre lenne szükség, ha a világon mindenhol hozzánk hasonlóan élnének - írta a WWF Magyarország közleményében.
A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, a vízhiány, a talajerózió, a levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, az árvizeket és a tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.
A Global Footprint Network jelentése kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Ez egybecseng a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) új tudományos jelentésében leírtakkal, amely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
"Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől: változtatnunk kell. Globális és helyi szinten is. Ha ma cselekszünk, még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, az ivóvíz, az élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:31

Már csak 21 szabályozatlan folyó maradt a Földön

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:05

Fotó: Green Renaissance / WWW US
A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derült ki egy egész bolygóra kiterjedő elemzésből.
WWF és más szervezetek, intézetek részvételével a 2019 májusában a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan - több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derül ki a szervezet közleményéből.
Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetekből és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat. Az eredmények szerint a folyók állapota súlyosan leromlott, a készítők javaslatot tesznek a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.
A Föld ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

A gátak és víztározók az elsődleges okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60 000 nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nem csak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk azonban folyamatosan csökken.
Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti. 

Európában sem rózsás a helyzet

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találunk, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetjük őket szabályozatlannak. A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és kanyart levágtak a folyókról, és több tízezer hektár korábbi ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és kikapcsolódásra pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.
Folyóik és árterek megújulóképessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és helyreállításának felelősségét, és a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, valamint fokozatosan el kell hagyni a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.
Szerző

Ürüléktárlat nyílt a Prágai Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.05.08. 12:50
Illusztráció
Fotó: Stephan Bonneau / Biosphoto / AFP
Az állatvilág ürülékeit bemutató állandó kiállítást nyitott a Prágai Állatkert.
A tárlaton koprolitok, vagyis fosszilizálódott ürülékek és a már kihalt állatok széklete mellett a modern kori gorillák, oroszlánok, elefántok, lovak, teknősök, wombatok, tevék és más állatok végtermékét is bemutatják a legváltozatosabb méretben, formában, színben és textúrában. 
Az állatkert igazgatója, Miroslav Bobek - akinek vezetékneve csehül kakit jelent - elmondta, a tárlatot az amerikai George Frandsen és az általa 2014-ben alapított, fosszilizálódótt exkrementumokkal foglalkozó Poozeum nevű online múzeum inspirálta.
Az állatkert egyébként évek óta árul is elefántürüléket kertészek számára trágyaként.
Szerző
Témák
Prága