Évek óta nem drágult ekkorát az életünk

Publikálás dátuma
2019.05.10. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alábecsülte az idei pénzromlás mértékét a kormány. Főleg a nyugdíjasok és a nagycsaládosok életkörülményei romlanak.
Hat és fél éve nem volt olyan jelentős mértékű a drágulás, mint 2019 áprilisában. A KSH csütörtökön közzétett adatai szerint - az előző év azonos időszakához képest - átlagosan 3,9 százalékkal  emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Különösen érzékenyen érinti a családokat, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 5,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, összességében 20 százalékkal, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs drágult, a liszt ára 11, a péksüteményeké közel 10, a kenyéré pedig 8 százalékkal lett magasabb. Legfeljebb némi gyógyír lehet minderre, hogy a tojást 8,5, a tejet 6,2 és a cukrot pedig 3,6 százalékkal adták olcsóbban. A jövedéki adó emelkedése miatt a szeszes italok ára, 8,5 a dohányáruké pedig 12,7 százalékkal nőtt. A lakásjavítási- és karbantartási szolgáltatások 12 százalékos áremelkedésében minden  bizonnyal közrejátszott az egyre égetőbb munkaerőhiány is. Az idei inflációs adatok ismeretében az idei 2,7 százalékos nyugdíjemelés cinikusnak mondható. Nemcsak, hogy alábecsülte az éves pénzromlás ütemét a kormány, hanem ragaszkodik is a valósnál alacsonyabb értékhez, ugyanis a Brüsszelbe április 30-án beadott konvergenciaprogramban is ez évre a 2,7 százalék szerepel - mondta a Népszavának Katona Tamás egyetemi tanár.  Az infláció növekedésében jelentős szerepe van a - nem egy esetben sztrájkok nyomán elért - béremeléseknek. Annak ellenére, hogy a lakosságnak csekélyek az inflációs várakozásai, azt lehet tapasztalni, hogy számos gyártó és szolgáltató azért emelte az árait, mert a bérköltségei megnövekedtek. Az idei költségvetésben jelzettnél jóval magasabb infláció miatt csökkennek a reálbérek (a nominálbér mínusz az árnövekedés mértéke is) - eredetileg 8 százalékkal számoltak -, így a családok kevesebbet költhetnek, mint amennyire korábban számítottak. A jövedelempótló támogatásban részesülők juttatását a mindenkori minimálnyugdíjhoz mérik (annak 80 százaléka), a növekvő infláció még tovább értékteleníti ezt az egyébként tíz esztendeje nem emelt 22 800 forintos összeget. De romlik a lakhatási támogatásban részesülők helyzete is, ugyanis a lakások bérleti díjai is a várakozásoknál magasabbak lettek, ráadásul a munkáltató idén már nem járulhat hozzá adómentesen ezekhez a költségekhez.  Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a fő inflációs mutató várhatóan lassulni fog a következő hónapokban a bázishatás miatt. Az ősz folyamán azonban újra lendületet kaphat a drágulás, így az év végén - decemberben - akár új csúcsra, a 4 százalékot is meghaladó szintre gyorsulhat a pénzromlás mértéke. Az éves átlagos infláció a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy kőolajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon. Összességében elgondolkodtató, hogy az élelmiszerekért idén áprilisban 5,2 százalékkal többet kellett adni, mint egy esztendeje - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár. (Az MNB havi értékelésében a sertéshús áremelkedésére hívja fel a figyelmet.) Az élelmiszer áremelés különösen az alacsony jövedelműeket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat sújtja. Az idősek között szép számmal vannak olyanok, akiknek a járadéka még a 100 ezer forintot sem éri el - emlékeztetett a szakember. Évek óta nem is gondol a kormány arra, hogy egy egyszeri, korrekciós nyugdíjemelést hajtson végre mindenek előtt a legalacsonyabb összegű járadékosoknál. Még soha nem volt olyan jelentősége annak, hogy valaki mikor ment nyugdíjba, ugyanis a régi és a friss ellátások közötti különbség évről évre növekszik - fűzte hozzá Katona Tamás.  Az MNB monetáris politikájában nem várnak az elemzők változást a mostani adat hatására, azaz nem számítanak kamatemelésre. A májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a júniusi ülésen a további lassú, a bankok pénzellátását befolyásoló lépésekről dönthet a jegybank. A szakértő véleményéből kikövetkeztethető, hogy az éppen három esztendeje jóváhagyott 0,9 százalékos alapkamat idén nem változik, holott korábban őszre várták az emelést. Így a lakossági állampapírok kamatát is legfeljebb kis mértékben korrigálják felfelé, de már most is három esztendőnél tovább kell ebben az értékpapírban megtakarítani ahhoz, hogy az infláció emelkedését a kamat megverje. Az MNB és a Bankszövetség kampányt indított annak érdekében, hogy a lakossági hitelek minél nagyobb hányadát váltsák át az ügyfelek változó kamatozásúból rögzítettre. Azonban az emberek is tapasztalják, hogy annak ellenére, hogy az infláció mértéke már a 4 százalékot súrolja a hitelkamatok emelkedése elenyésző, így nem él a félelem, hogy hamarosan nő a törlesztőjük. 
Szerző
Témák
infláció

A brüsszeli rezsi lenyomta a magyart

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:11

Fotó: Népszava
Áprilisban leelőzte a vásárlóerőhöz viszonyított brüsszeli rezsi a budapestit.
Áprilisban a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áram- és gázár-mutató tekintetében visszaesett Budapest a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által csütörtökön frissített európai összehasonlító listákon. Eszerint 29 európai főváros közül a vásárlóerőhöz viszonyított áramár-mutató a 11. legkedvezőbb, miközben a fővárosi csekkbefizetés márciusban még európai szinten a 9. legkönnyebbnek számított. De azóta Brüsszel és Tallinn beelőzött. A fizetésekhez viszonyított gázár 26 tagú mezőnyében pedig a dobogó harmadik fokáról a negyedik helyre csúsztunk vissza. Itt szintén Brüsszel került elénk. Mindemellett a családi költségvetésen belüli áram- és gázköltségek aránya tekintetében a budapestiekre jellemző 4,1 százalék a 11. legrosszabb után áprilisban a 12. legrosszabb helyezésre érdemesült, vagyis javulást mutatott. Ugyanakkor tavaly augusztus és idén február között már álltunk ugyane helyezésen. Magyarország ilyen mértékű helyzetromására régóta nem akadt példa az inkább viszonylagos helyzetünk folyamatos javulását mutató, öt éve vezetett kimutatásban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 19:25

Egyre népszerűtlenebb a szociális szövetkezet

Egyre kevesebb szociális szövetkezet alakul és egyre több szűnik meg, az életben maradók viszont egyre izmosabbak - állapítja meg az Opten.
Jelentős visszaesést mutat a szociális szövetkezetek száma – hívja fel a figyelmet a céginformációval foglalkozó Opten. Ma már jóval több szűnik meg, mint alakul, de a működők közül is sok nem végez érdemi tevékenységet. A 2006-ban életre hívott vállalkozási forma célja a haszonszerzés mellett a közösség oktatási, kulturális, szociális vagy foglalkoztatási igényeinek kielégítése. A fő cél hátrányos helyzetű csoportok, így például az inaktívak, a romák vagy a fogyatékkal élők segítése. Míg 2015-ben félszáz ilyen szerveződés alakult és 83 szűnt meg, tavaly már csak 50-et hoztak létre és 327 húzta le a rolót. Az összesített árbevétel viszont ugyanez idő alatt 13,6 milliárdról 27,5 milliárdra nőtt. A sokszor átgondolatlan üzleti modellre alapított szövetkezetek ideje lejárt – állapítja meg mindezek alapján Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere. Csak a valós piaci igényeket felismerő és kiszolgáló, illetve az uniós és egyéb forrásokat sikeresen felhasználó szociális szövetkezeteknek van jövője – véli. A szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az uniós pályázati források. 2017-ben 97 tervükre összesen 4,3 milliárd forint támogatást nyertek, ami akkori összárbevételük 15,6 százalékára rúgott. Tavaly 95 nyertes pályázatra 3,7 milliárd támogatást szereztek.
Szerző