The Atlantic: Ahogy a kommunista diktátorok, úgy számolná fel a magyar miniszterelnök az értelmiséget

A budapesti amerikai nagykövet szerint Donald Trump szívesen lenne Orbán Viktor helyében, már ami a magyar kormányfő belpolitikai pozícióját illeti. A hosszú-hosszú helyszíni beszámoló – „Orbán harca az értelmiség ellen” címmel rámutat, hogy a miniszterelnök módszeresen aláásta az oktatási rendszert. Egyetlen intézmény szállt vele szembe: a Soros György alapította CEU. De hát a tekintélyelvű magyar hatalom elhatározta, hogy kipaterolja az egyetemet, amelynek rektora ily módon a liberalizmusért vívott harc élvonalába került. A posztkommunista Európa legjobb felsőoktatási intézményei közül több is egykor Magyarországon működött, ám a Fidesz szétverte őket. Megbízottjai megszállták ezeket az iskolákat, a kutatás finanszírozása immár elsősorban Orbán vazallusaitól függ.

Akárcsak Pol Pot és Sztálin, a magyar vezető is arról álmodik, hogy felszámolja az értelmiséget, kiszárítja a közoktatást és hajlíthatóbb népet formál. Ő azonban korszerű autokrata, ennélfogva tudja, hogy ehhez nincs szüksége gumibotra vagy csengőfrászra. A törvényesség álruhájában támad a civil társadalomra, felforgatja azokat az intézményeket, amelyek veszélyeztethetik a hatalmát. Ebből a szempontból a CEU különösen nagy kihívást jelent számára, mert a politikus éppen a nyílt társadalmat igyekszik visszaszorítani. Ezért meg is tett mindent, hogy megkeserítse az egyetem életét. Csakhogy a próbálkozás az egész világban fellármázta a liberálisokat, hiszen fenyegetés érte a tanszabadságot, az egyik alapértéket. Ennél fogva az intézmény a civilizáció harcának védvonala lett a jobboldali populizmussal szemben.

Orbán részéről mesteri húzás volt, amikor a migrációs válságot úgy állította be, hogy az gusztustalan cselszövés következménye, és az egészet egy zsidó mozgatja szálakon. Sorra zúdította Sorosra a bevett antiszemita kliséket, miközben az elején az emberek nagy része azt sem tudta, kiről is van szó. Ám mint Krekó Péter mondja, fél évvel később már ördögi figurának tűnt a közvélemény nagy része szemében. A demagógia miatt már igen sokan távoztak az országból, valóságos agyelszívás ment végbe. De közben az egyetemekről folyamatosan jönnek ki a kritikus nemzedékek, azért a kormány hozzálátott, hogy szétszaggassa az oktatást is. Ebben kulcsszerep jutott a CEU elleni fellépésnek. Ignatieff rektor úgy fogalmaz, hogy tökéletes jogi rablótámadást követtek el ellenük.

Kovács Zoltán azt bizonygatta az újságírónak, hogy az egyetem voltaképpen egy offshore postaládacégnek felel meg. A rektort pedig felsült kanadai liberális politikusnak minősítette. De a hatalom a szuverenitásra hivatkozva ellenőrizni akarja a független intézményt, így az vagy engedelmeskedik, vagy megy isten hírével. Amúgy az elmúlt 10 évben csaknem egy millióan távoztak az országból. Ugyanakkor ha az új amerikai nagykövet valóban szembe akart volna szállni az Orbán-kormánnyal a CEU miatt, akkor az egész washingtoni irányvonalat át kellett volna alakítania, hiszen az már nem tekintette annyira fontosnak az emberi jogokat. Meg David Cornstein rokonszenve egyébként is csak átmenetinek bizonyult. Megismételte, hogy szerinte Soros is felelős a történtekért, mert őrületesen gyűlöli a miniszterelnököt. Viszont szemtanúk szerint az üzletemberen a válság csúcsán az látszott, hogy tényleg befejezte Magyarországgal.

A költözést anyagilag meg tudja engedni magának. Ignatieff pedig lehetőséget lát a kényszerű váltásban. Bécs ugyanis tele van nemzetközi ösztöndíjakkal. De Soros pont azért létesítette Budapesten a CEU-t, hogy gátolja az agyelszívást. És hogy az emberek ne maradjanak tudatlanok és fogékonyak a politikai manipulációra. Márpedig éppen efelé halad az ország. Az egyetemek újabban tandíjat kérnek és azt a legtöbb magyar nem tudja megfizetni. Ezért egyre csökken a diákok száma. Könnyebben kap ösztöndíjat valaki, ha Fidesz-közeli intézményben tanul. A kialakult helyzetben a legtöbben a diplomások közül veszik a kalapjukat és költöznek külföldre.

És a Nyugat nem sokat ágált az egész folyamat ellen. Különösen Németország hallgatott. A csend részben Berlin gazdasági érdekéből következik, tekintve a Mercedes, illetve az Audi itteni gyárát. Orbán azonban mindent megtett, hogy provokálja partnereit, aminek eredménye azután a néppárti felfüggesztés lett. Ám a jól bevált taktikát alkalmazta, amikor megpendítette, hogy maradhat a CEU, ám közben pontosan tudta, hogy már létrejött a végleges megállapodás Ausztria és az egyetem között. Ily módon az Igazgatóság egyik tagja szerint a következő két évben szinte az egész iskola áttelepül Bécsbe.

David Cornstein nem gondolja, hogy a CEU sorsa különösebben ártana a magyar-amerikai kapcsolatoknak. Szerinte túl kell lépni az ügyön. A diplomata különben Orbánnal együtt volt egy futballmeccsen – két héttel azután, hogy lejárt az egyetem által megadott határidő a megegyezésre. Viszont közben Ausztria is jobboldali fordulatot él át. És az illiberalizmus visszavonulásra kényszeríti a nyílt társadalmat, ám lehet, hogy az jövőben nem talál igazán biztonságos helyet magának.