324,24 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.10. 08:12
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 324,24 forinton forgott reggel hét óra után néhány perccel, 29 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a csütörtök esti 323,95 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 288,72 forintról 288,85 forintra, a svájci franké pedig 284,58 forintról 284,74 forintra erősödött.
A jent 2,6342 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6304 forinttal.
Az euró 1,1225 dolláron forgott péntek reggel, 0,05 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1389 frankon jegyezték.
Egy dollárért 1,0145 frankot kértek, 0,05 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,07 százalékot veszített értékéből a dollár, péntek reggel 109,67 jent ért.
Szerző

Évek óta nem drágult ekkorát az életünk

Publikálás dátuma
2019.05.10. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alábecsülte az idei pénzromlás mértékét a kormány. Főleg a nyugdíjasok és a nagycsaládosok életkörülményei romlanak.
Hat és fél éve nem volt olyan jelentős mértékű a drágulás, mint 2019 áprilisában. A KSH csütörtökön közzétett adatai szerint - az előző év azonos időszakához képest - átlagosan 3,9 százalékkal  emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Különösen érzékenyen érinti a családokat, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 5,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, összességében 20 százalékkal, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs drágult, a liszt ára 11, a péksüteményeké közel 10, a kenyéré pedig 8 százalékkal lett magasabb. Legfeljebb némi gyógyír lehet minderre, hogy a tojást 8,5, a tejet 6,2 és a cukrot pedig 3,6 százalékkal adták olcsóbban. A jövedéki adó emelkedése miatt a szeszes italok ára, 8,5 a dohányáruké pedig 12,7 százalékkal nőtt. A lakásjavítási- és karbantartási szolgáltatások 12 százalékos áremelkedésében minden  bizonnyal közrejátszott az egyre égetőbb munkaerőhiány is. Az idei inflációs adatok ismeretében az idei 2,7 százalékos nyugdíjemelés cinikusnak mondható. Nemcsak, hogy alábecsülte az éves pénzromlás ütemét a kormány, hanem ragaszkodik is a valósnál alacsonyabb értékhez, ugyanis a Brüsszelbe április 30-án beadott konvergenciaprogramban is ez évre a 2,7 százalék szerepel - mondta a Népszavának Katona Tamás egyetemi tanár.  Az infláció növekedésében jelentős szerepe van a - nem egy esetben sztrájkok nyomán elért - béremeléseknek. Annak ellenére, hogy a lakosságnak csekélyek az inflációs várakozásai, azt lehet tapasztalni, hogy számos gyártó és szolgáltató azért emelte az árait, mert a bérköltségei megnövekedtek. Az idei költségvetésben jelzettnél jóval magasabb infláció miatt csökkennek a reálbérek (a nominálbér mínusz az árnövekedés mértéke is) - eredetileg 8 százalékkal számoltak -, így a családok kevesebbet költhetnek, mint amennyire korábban számítottak. A jövedelempótló támogatásban részesülők juttatását a mindenkori minimálnyugdíjhoz mérik (annak 80 százaléka), a növekvő infláció még tovább értékteleníti ezt az egyébként tíz esztendeje nem emelt 22 800 forintos összeget. De romlik a lakhatási támogatásban részesülők helyzete is, ugyanis a lakások bérleti díjai is a várakozásoknál magasabbak lettek, ráadásul a munkáltató idén már nem járulhat hozzá adómentesen ezekhez a költségekhez.  Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a fő inflációs mutató várhatóan lassulni fog a következő hónapokban a bázishatás miatt. Az ősz folyamán azonban újra lendületet kaphat a drágulás, így az év végén - decemberben - akár új csúcsra, a 4 százalékot is meghaladó szintre gyorsulhat a pénzromlás mértéke. Az éves átlagos infláció a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy kőolajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon. Összességében elgondolkodtató, hogy az élelmiszerekért idén áprilisban 5,2 százalékkal többet kellett adni, mint egy esztendeje - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár. (Az MNB havi értékelésében a sertéshús áremelkedésére hívja fel a figyelmet.) Az élelmiszer áremelés különösen az alacsony jövedelműeket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat sújtja. Az idősek között szép számmal vannak olyanok, akiknek a járadéka még a 100 ezer forintot sem éri el - emlékeztetett a szakember. Évek óta nem is gondol a kormány arra, hogy egy egyszeri, korrekciós nyugdíjemelést hajtson végre mindenek előtt a legalacsonyabb összegű járadékosoknál. Még soha nem volt olyan jelentősége annak, hogy valaki mikor ment nyugdíjba, ugyanis a régi és a friss ellátások közötti különbség évről évre növekszik - fűzte hozzá Katona Tamás.  Az MNB monetáris politikájában nem várnak az elemzők változást a mostani adat hatására, azaz nem számítanak kamatemelésre. A májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a júniusi ülésen a további lassú, a bankok pénzellátását befolyásoló lépésekről dönthet a jegybank. A szakértő véleményéből kikövetkeztethető, hogy az éppen három esztendeje jóváhagyott 0,9 százalékos alapkamat idén nem változik, holott korábban őszre várták az emelést. Így a lakossági állampapírok kamatát is legfeljebb kis mértékben korrigálják felfelé, de már most is három esztendőnél tovább kell ebben az értékpapírban megtakarítani ahhoz, hogy az infláció emelkedését a kamat megverje. Az MNB és a Bankszövetség kampányt indított annak érdekében, hogy a lakossági hitelek minél nagyobb hányadát váltsák át az ügyfelek változó kamatozásúból rögzítettre. Azonban az emberek is tapasztalják, hogy annak ellenére, hogy az infláció mértéke már a 4 százalékot súrolja a hitelkamatok emelkedése elenyésző, így nem él a félelem, hogy hamarosan nő a törlesztőjük. 
Szerző
Témák
infláció

A brüsszeli rezsi lenyomta a magyart

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:11

Fotó: Népszava
Áprilisban leelőzte a vásárlóerőhöz viszonyított brüsszeli rezsi a budapestit.
Áprilisban a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áram- és gázár-mutató tekintetében visszaesett Budapest a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által csütörtökön frissített európai összehasonlító listákon. Eszerint 29 európai főváros közül a vásárlóerőhöz viszonyított áramár-mutató a 11. legkedvezőbb, miközben a fővárosi csekkbefizetés márciusban még európai szinten a 9. legkönnyebbnek számított. De azóta Brüsszel és Tallinn beelőzött. A fizetésekhez viszonyított gázár 26 tagú mezőnyében pedig a dobogó harmadik fokáról a negyedik helyre csúsztunk vissza. Itt szintén Brüsszel került elénk. Mindemellett a családi költségvetésen belüli áram- és gázköltségek aránya tekintetében a budapestiekre jellemző 4,1 százalék a 11. legrosszabb után áprilisban a 12. legrosszabb helyezésre érdemesült, vagyis javulást mutatott. Ugyanakkor tavaly augusztus és idén február között már álltunk ugyane helyezésen. Magyarország ilyen mértékű helyzetromására régóta nem akadt példa az inkább viszonylagos helyzetünk folyamatos javulását mutató, öt éve vezetett kimutatásban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 19:25