Ínyencek kedvelt tavaszi zöldsége a spárga, azaz aszparágusz, népi nevén a csirág. Itthon annak ellenére alig fogy, hogy Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít – olvasható a Nébih honlapján. A hazai termés legnagyobb része Németországba és Ausztriába utazik.
A spárga Európában és Ázsiában őshonos növény, vad változatát már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is fogyasztották, már a XV-XVI. század óta termesztik, de "üzemszerűen" csak a XX. század elejétől.
Az évelő növény friss, zsenge hajtását, a spárgasípot fogyasztjuk, ami lehet fehér vagy zöld is. Rendkívül gyorsan nő, ideális körülmények között akár naponta hat centit is. A jó minőségű spárgasíp kemény, egységes színű, egyenletesen vastag, nem fás, lehetőleg egyenes, a feje zárt. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetőleg azonnal fel kell használni, szükség esetén nedves ruhába csavarva, egy-két napig hűtőszekrényben eltartható.
A síp alsó végéből célszerű levágni a fás részt, majd a fej alól indulva hámozzuk meg a spárgát. A zöld spárgánál erre sincs szükség, és főzni is kevesebbet kell, mint a fehéret. A spárgát lehet enyhén sós-cukros vízben kis lángon főzni, a zöldet 4-5, a fehéret 8-10 percig. De vajon párolva, sőt grillezve is nagyon finom. Bár nem kifejezetten olcsó zöldség, de többek között A-, B1-, B2-, C-, E-vitamingazdagsága és vizelethajtó hatása miatt ajánlott a rövid szezonjában minél többet fogyasztani.
