Előfizetés

Újabb európai vegyszerbotrány

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:00

Fotó: Jean-Francois Monier / AFP
Az Európai Bizottság tisztségviselői is segédkeztek veszélyes növényvédő szerek forgalomban tartásában – derül ki bírósági iratokból.
Kétéves jogi csatával több mint 600 belső dokumentumot szerzett meg az európai környezetvédő szervezeteket tömörítő Pesticide Action Network (PAN) az uniós vegyszerengedélyezés gyakorlatáról. A papírok arról árulkodnak, hogy az Európai Bizottság (EB) tisztviselői több mint 30 olyan növényvédőszer forgalomban tartásában segédkeztek, amelyek veszélyesek az emberi egészségre. Az úgynevezett EDC-kről, vagyis a belső elválasztású mirigyek működését és a hormonális rendszert befolyásoló vegyületekről van szó. Az Európai Bíróság által nyilvánosságra hozott papírok arról árulkodnak, milyen harc zajlott a Bizottságban azoknak a kritériumoknak a meghatározásáért, amelyek alapján veszélyesnek vagy veszélytelennek minősítenek egy-egy vegyszert. Végül olyan értékelései szempontokat határoztak meg, mint például a gazdálkodás jövedelmezősége – ahelyett, hogy a környezeti és az egészségügyi hatásokat mérlegelték volna. A hibás hatásvizsgálati eljárás kidolgozásában az EB tisztségviselői is aktívan közreműködtek.  Az ügyre a svéd kormány hívta fel az Európai Bíróság figyelmét. A szervezet megállapította, hogy a vegyszereket nem tudományos szempontok alapján vizsgálták, és a hatásvizsgálat szabálytalan volt. Az EU vonatkozó jogi szabályozása ugyanis – a világon egyedülálló módon – azt tartalmazza, hogy hogy az összes olyan peszticidet, amelyet EDC-nek, rákkeltőnek, mutagénnek (genetikai károsodást okozó), reprotoxikusnak (szaporodási képességet gátló), perzisztensnek (a környezetben tartósan megmaradó vagy tartósan ható) vagy bioakkumulatívnak (a szervezetben illetve a táplálékláncban felhalmozódó) minősítettek, még nagyon alacsony dózisban sem szabad fogalomba hozni.  Az eset nyomán végül nyilvánosságra hozták, hogy milyen kritériumok alapján minősül egy vegyi anyag EDC-nek, a visszás vizsgálatban engedélyt kapott 32 vegyszer nagy része azonban továbbra is forgalomban van (közülük nyolcat időközben egyéb okok miatt visszavontak a gyártók). Közben a Bizottság egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatósága egyes hírek szerint arra készül, hogy megváltoztatja az eddigi, a veszélyes szereket egy kategóriába soroló szabályozást, és az ipar nyomására bizonyos anyagokat a könnyebb engedélyezés érdekében kiemel közülük.    Az elmúlt évtizedben az EU-ban forgalomban lévő peszticidek száma megduplázódott, és ezzel párhuzamosan az endokrin betegségek gyakorisága is megnőtt, a kapcsolódó egészségügyi költség eléri az évi 217 milliárd (!) eurót. A közelgő EP-választás előtt több mint egymillió európai polgár írta alá a szigorúbb vegyszerengedélyezést követelő petíciót.

Kétmilliárd dolláros büntetést fizethet a Monsato

Egy kaliforniai pár perelte be a céget, azzal a váddal, hogy a Rounduptól kapták a rákot. A bíróság 2 milliárd 55 millió dollár kártérítésre kötelezte a Monsatót, amelyből 55 millió a kompenzáció, 2 milliárd a büntetés. Márciusban már ítéltek a gyomirtót gyártó cég ellen, nyolc hónapon belül másodszor, szintén rákos betegek javára. Úgy tudni, hasonló eseteke ezrei várnak tárgyalásra szövetségi és állami szinten. A Bayer azonban továbbra is kitart amellett, hogy a glifozát ártalmatlan. A hetvenes éveiben járó pár azonban azt állítja, három évtizedig használták a szert, miután mindketten ugyanazt a típusú rákbetegséget kapták meg néhány év eltéréssel. Az egyik ügyvéd elmondta, bizonyítékok hegyei mutatják, hogy a Monsato manipulálta a tudományt, a médiát és a szabályozó hatóságokat.

A Monsato listázta ellenfeleit

A francia hatóságok vizsgálatot folytatnak, miután kiderült, hogy a Monsato 2016-ban az Európai Parlamenti szavazás előtt egy évvel illegális dossziét vezetett azokról, akik ellenezték vegyszereiket és genetikailag módosított termékeiket. A Monsato gyártja azt a glifozát alapú gyomirtó vegyszert, amely rákkeltő hatású, ezért teljes európai betiltása is szóba került, az Európai Parlament 2017-ben azonban többségi döntéssel úgy határozott, hogy 2022-ig tovább használható. A vegyszert Franciaországban Roundup néven árusítják. A listára 200-an kerültek fel, politikusok, újságírók, tudósok, közöttük parlamenti képviselők és az egykori mezőgazdasági miniszter, Ségolène Royal. Az olyan listák összeállítását tiltják a francia törvények, amelyre politikai, filozófiai véleményük miatt kerülnek fel emberek egyetértésük nélkül. A dossziét a Monsatónak dolgozó Fleishman Hillard PR cég állította össze, amiért az európai anyacég a Bayer elnézést kért, és megvált tőlük.   

A kihalás szélén a koalák

Az Ausztrál Koala Alapítvány legújabb becslése szerint nem több, mint 80 ezer koala maradt, ami azt jelenti a faj gyakotlatilag kihalt. Ez a szám ugyan jóval alacsonyabb, mint az akadémiai becslések, de bizonyos területeken a koalapopulációk száma meredeken hanyatlik. Nehéz kideríteni, mennyi lehet a valóságos számuk, de az jól látszik, hogy ki vannak téve betegségeknek, a klímaváltozás hatásainak és az erdők pusztulásának – ez fenyegeti őket a legsúlyosabban. Ha egyszer számuk a kritikus pont alá esik, és a csoportok nem képesek reprodukálódni, a kihalási folyamat megállíthatatlan. A funkcionális kihalás ténye mindazonáltal már megállapítható. Ez azt jelenti, a koalák nem játszanak jelentős szerepet az ökoszisztéma fenntartásában: mint ismeretes, kizárólag az eukaliptusz fák leveleivel táplálkoznak, és mivel 30 millió évesek az első koala fosszília maradványok, gondolható, milyen fontos lehetett a szerepük az erdők működésében. Továbbá egy funkcionálisan kihalt faj nem életképes, nem szaporodik olyan mértékben, hogy az egyedszám nőjön, vagy szinten maradjon. Ez beltenyészetet eredményezhet, csökken a faj genetikai variabilitása. 

150 millió éves ősmadár nyomaira bukkantak Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.14. 14:50
Illusztráció
Fotó: ROGER HARRIS / SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból.
Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx.
"A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett"

- mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa.

Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett evezőszárnyú repüléshez.
"Alkalmazkodása jelzi, hogy a repülés evolúciója viszonylag gyorsan előrehaladt"

- magyarázta Christian Foth, az Universite de Fribourg kutatója, az eLife című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

 Eddig az 1861-ben felfedezett Archaeopteryx számított az egyetlen jura korszakban élt ismert madárnak. Ez az állat jelenti a hüllők és a madarak között átmenetet és bizonyítja, hogy a mai madarak a ragadozó dinoszauruszok közvetlen leszármazottai.
Archaeopteryx skeleton illusztráció
Fotó: ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Minden eddig talált Archaeopteryx-fosszíliára a Bajorországban lévő Solnhofer-szigetcsoportban bukkantak, egy régióban Pappenheim és Regensburg között. A késő jurában ez a terület szigetvilág volt a Tethys-óceán szélén. A hátramaradt solnhofeni litográf pala kőzetformáció mészkő alapú, palás szerkezetű kőzet, amelynek földtörténeti jelentőségét a benne rejlő nagy mennyiségű, kitűnő állapotban fennmaradt fosszília adja.
Itt találták meg az újonnan felfedezett ősmadár szárnyát is, valamint ugyanabban a dolomitlerakódásban egy újabb Archaeopteryx-fosszíliát is. 
"Tehát a két ősmadár nyilvánvalóan egymás mellett élt Dél-Németország akkoriban szubtropikus lagúnavidékén"

- állapították meg a tudósok.

 Az elmúlt évtizedekben gyakran fedezték fel őskori madarak és madárszerű dinoszauruszok mozaikjait, sok esetben Északkelet-Kínában, a kora krétakori üledékes kőzetekben.