Mészáros Lőrinc megrendszabályozásán gondolkodik Washington - Trump kezében a döntés

Publikálás dátuma
2019.05.14. 23:42

Fotó: Kovalovszky Dániel
Az amerikai hatóságok a jelek szerint megelégelték Orbán kedvenc oligarchájának korrupciógyanús gyarapodását - írja az atlatszo.hu.
Az amerikai kormányzaton belül előkészületek folynak arra, hogy a Globális Magnyitszkij-törvény (Global Magnitsky Act) alapján szankcionálják Orbán Viktor barátját, Mészáros Lőrincet, értesült az Átlátszó budapesti és washingtoni forrásokból. (A portál a cikkén a Wall Street Journallel közösen dolgozott.) A szankciók amerikai beutazási tilalmat és az Egyesült Államokban tartott vagyonelemek befagyasztását jelentenék hazánk leggazdagabb, a Forbes szerint több mint 380 milliárd forintos vagyonnal rendelkező embere számára.  A szankciókat előkészítő kormányzati illetékesek látókörében van még Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is. Az ügybenaz atlatszo.hu  kereste Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt és Rogán Antalt is, hogy kommentálják értesülésünket, ám az írás megjelenéséig nem érkezett válasz tőlük. Donald Trump kormánya igyekszik jó kapcsolatot kialakítani az Orbán-kabinettel és felhagyott az Obama-kormányzat kritikus hozzáállásával: magyar idő szerint hétfő este nyolckor Trump a Fehér Házban fogadta a magyar miniszterelnököt. Emiatt minden bizonnyal nem menne át a Fehér Házon a Mészáros elleni szankciók terve, ám az, hogy erre mutató előkészületek folynak az amerikai kormányzatban, azt mutatja, hogy egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korruptsága ellen. Jövőre ráadásul elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, és egy új elnök akár fordulatot is hozhat ebben a kérdésben. Az Átlátszó úgy értesült, Orbán tud arról, hogy Mészáros ellen szankciókat fontolgat az Egyesült Államok kormányzata – erősítette meg két, a miniszterelnökhöz közel álló forrás. Egyikük úgy fogalmazott: ha valóban szankciókat vetnének ki a miniszterelnök szövetségesére, akkor a két ország egyértelműen távolabb kerülne egymástól, pedig Washington épp közeledni próbál Budapesthez. Más amerikai kormányzati illetékesek szerint viszont Orbán eddig sem engedett semmiben az Egyesült Államoknak, így nagy kárt a Mészárosra kivetett szankciók sem okoznának. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Mészáros nem korrupt, a szankciókat pedig az amerikai kormányzat és a Kongresszus liberális tagjai erőltetik, akik egy olyan konzervatív-nacionalista vezető hírnevét akarják ezzel csorbítani, akinek elvei épp egyre népszerűbbek. „Hogyan lehetne valakit szankciókkal sújtani, aki semmi rosszat nem követett el?” válaszolta Kovács a témában feltett kérdésünkre. A beutazási tilalom kiszabása az amerikai külügyminisztérium hatásköre, a vagyonbefagyasztás pedig a pénzügyminisztériumhoz tartozik amióta a 2017-es elnöki rendelet hozzájuk delegálja ezeket a feladatokat. Az ügyben feltett kérdésünkre az amerikai pénzügyminisztérium egy szóvivője úgy válaszolt: a minisztérium „nem jelzi előre a szankciókat, illetve nem kommentál a jövőben várható lépéseket.” Mészáros, Tiborcz és Rogán ügyeiről még az Obama-kormányzat utolsó időszakában kezdtek információkat gyűjteni az amerikai kormányzati korrupcióellenes hivatalok, és ők készítették elő az esetleges szankciókat.  Mégpedig az ügynevezett Globális Magnyitszkij-törvény alapján, aminek lényege: olyan külföldi személyeket lehet beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtani, akik korruptak vagy emberijog-sértéseket követtek el.

Cornstein: hamis a The Wall Street Journal és az Átlátszó cikke

Hamisnak nevezte David Cornstein budapesti amerikai nagykövet az ATV-nek a hírt, mi szerint az amerikai kormányzaton belül előkészületek zajlanak arra, hogy szankcionálják Mészáros Lőrincet. "Az Amerikai Egyesült Államok nem fenyeget embereket szankciókkal" - jelentette ki Cornstein az Egyenes Beszédnek. Hozzátette, nem tud ilyen tervről, és erről először csak a szóban forgó cikkből hallott. A nagykövet szerint Orbán és Donald Trump amerikai elnök találkozójára sem került volna sor, ha valóban előkészületben lennének ilyen szankciók.

Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 21:07

Kövér László megint nagyot ment: szerinte az agymosás miatt foglalkoztatja az embereket a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:34

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Persze ez nálunk nem fordulhat elő, csak Németországban.
A május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson nem pártokról döntünk, hanem jövőt választunk magunknak - mondta az Országgyűlés elnöke az MTI tudósítása szerint kedden Siófokon, egy kampányeseményen. Azért figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ez a jövőválasztás pártokon keresztül valósul meg az Európai Parlamentben.
A lakossági fórumnak nevezett eseményen természetesen Brüsszel és a migráció megállítása volt a fő téma, és persze kiderült, hogy szerte Európában az emberek ezt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a "főáramú, Brüsszelt is uraló" politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, "a kelet-európai országok hálátlansága" vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje. És képzeljék el, a "független és pártatlan" média már odáig jutott az agymosásban, hogy Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást - borzasztotta el a hallgatóságot. Aztán hosszan a migrációt szervező gaz Brüsszel, amelyik le akarja rombolni a keresztény kultúrát, meg még kevesebb pénzt is akarnak adni Magyarországnak, úgyhogy csak akkor menekülhetünk meg, ha mindenki a Fideszre szavaz. De akkor aztán Orbán Viktor mindenkit megvéd.
Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 21:47

Palkovics: júniusban tárgyalja a parlament az MTA-kutatóhálózat leválasztását

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:06
Palkovics László
Fotó: Vajda József / Népszava
Még májusban beterjeszti Palkovics László minisztériuma az Akadémiát elintéző javaslatot.
Május 27-ig beterjeszti Palkovics László minisztériuma az MTA átalakításához, az akadémiai kutatóhálózat leválasztásához szükséges törvénymódosításokat az Országgyűlésnek. A parlament pedig júniusban meg is tárgyalja azokat - tudta meg az atv.hu Palkovicstól.
Mint mondta, nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényt kell módosítani, hanem a tudományos kutatásról fejlesztésről és innovációról szóló 2014-es törvényt is, mert létre kell hozni az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Ezen kívül még néhány másik törvényt is módosítanak majd, köztük a költségvetést is - mondta a miniszter.
A kormány Kövér László házelnöknek megküldött tavaszi jogalkotási programja szerint is májusban kell benyújtania javaslatát a kutatási, fejlesztési és innovációs törvény átalakításáról az ITM-nek, a törvénymódosítások elfogadási határidejét pedig júniusban határozza meg a menetrend.
Az ITM több hónapja harcol azért, hogy a kormánynak nagyobb szerepe legyen a tudományos kutatások irányításában, az azokra szánt pénzek felhasználásában – ezért is akarják kiszervezni a kutatóintézeteket az MTA közvetlen irányítása alól. Az Akadémia közgyűlése múlt hétfőn nagy többséggel döntött a kutatóhálózat megtartása mellett, ugyanakkor elfogadták azt is, hogy a kutatóintézeteket egy új testület irányítsa, amiben a kormány képviselői is nagyobb teret kaphatnak – szerintük ezzel a kabinet igényei is kielégíthetők. A kormány álláspontja azonban változatlan, az akadémiai kutatóintézetek további működését az MTA-n kívül képzelik el.
Palkovics korábban úgy panaszkodott a kutatóhálózat elvétele kapcsán: "Magyarország közössége" szeretné látni, hogy az a sok forrás, amit elkölt kutatásra, hogyan hasznosul. Az innovációs miniszter egyébként egyébként évekig havi 800 ezer forintot vett fel az MTA-tól anélkül, hogy bármiféle általa végzett kutatói munkának nyoma maradt volna.
Szerző