Minden napra jut adatvédelmi incidens

Publikálás dátuma
2019.05.17. 08:25
Symbolfoto data security - massive hacker attack on politicians and celebrities.
Fotó: FrankHoermann / AFP
Mintegy 380 adatvédelmi incidensről érkezett bejelentés a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) egy évvel ezelőtti hatályba lépése óta. Ez ugyan kevesebb az Unió más tagállamaiban tapasztalt esetek számánál, de ez nem feltétlenül a felkészültséget és az adatbiztonság állapotát mutatja, hiszen ezek csak a felszínre került ügyek.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Népszavának elmondta: túlnyomó többségben emberi mulasztás okozta a bajt. Az incidensek kétharmadában téves címre postáztak elektronikus leveleket vagy jogellenesen tettek közzé tartalmakat, 5 százalékában pedig kódolatlan személyes információkat tartalmazó adathordozókat veszítettek el. Az új szabályok szerint az ügyeket a hatósághoz is be kell jelenteni, erre elektronikus bejelentőrendszert fejlesztettek. A jelzések 80 százaléka online érkezett.  A türelmi idő egyébként már lejárt, a bírságok mértéke pedig emelkedett. Az incidenst a tudomásszerzést követően legfeljebb 72 órán belül jelenteni kell, és az együttműködés készsége is meghatározza, milyen eredménnyel zárul a vizsgálat - mondta Péterfalvi Attila.  
A jogsértések gyakran határokon is átívelnek: ezer körüli ügy köti össze a nemzeti hatóságokat. Ezek között vannak a közösségi médiával kapcsolatos bejelentések, de azok is, amikor a Google-tól kérik a keresési találatok törlését. Más a feltétele a közszereplőtől érkező kérésnek és más a civilektől, a NAV adóslistájáról szóló törlési kérelem teljesítésének. A NAIH elnöke az EP-kampányról elmondta: ezúttal is csak az állampolgárok hozzájárulásával gyűjthetők adatok és építhetők támogatói listák, így értelemszerűen nem lehet rögzíteni egy adott párttal nem rokonszenvező állampolgárok adatait. Mint ismert: a Fideszt elmarasztalta a Kúria, mert megtévesztő módon - a jelöltállításra hivatkozva - gyűjtöttek Orbán Viktornak aláírásokat, az Alkotmánybíróság (AB) azonban megsemmisítette ezt a döntést. A hatóság elnöke üdvözölte az AB döntését, mert ezt a jogértelmezést tartalmazza az ajánlásuk is. Ugyancsak a kormánypártokkal kapcsolatos az az ügy is, amikor tavaly Sopronban személyiség-jellemzéseket írtak a szimpatizánsokról: "suttogó támogatásra megnyerhető hitoktató" és "proli réteg fő alakja" - szerepelt a jellemzésekben. Emiatt azonban senki nem tett panaszt, így hatósági eljárás sem indult.
Szerző
Témák
GDPR

Se nyelvtudás, se diploma - sokan kiszorulnak a felsőoktatásból

Publikálás dátuma
2019.05.17. 07:35

Fotó: Népszava
Akár 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból, 2020-tól ugyanis kötelező lesz az felvételikhez a nyelvvizsga. Az új rendszer miatt tovább nőhet a tanárhiány.
A kormány 2014 decemberében döntött arról: 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre, főiskolára felvételizni. Az azóta eltelt idő elegendő lett volna arra, hogy a középiskolások jelentős része megkaphassa azt a támogatást, amellyel középiskola végére elérhetik a szükséges nyelvi szintet, de a kormány nem tett semmit – mutatott rá Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Noha az alapvető jogok biztosa, Székely László 2017-es jelentésében felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, és kérte az iskolai nyelvoktatás javítását, a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, az ombudsman Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére most azt közölte: ajánlásai nem, vagy nem teljes mértékben valósultak meg. – Az egyetlen dolog, amit megcsináltak, hogy készítettek egy országos felmérést a hazai nyelvoktatás állapotáról. Elvileg a kutatás eredményei alapozzák meg az új nyelvoktatási stratégiát, ám erről mindmáig nem tudunk semmit – fogalmazott Rozgonyi Zoltán.
A felmérésről tavaly szeptemberben lapunk is beszámolt: ebből kiderült az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. – A kutatás megmutatta, hol és mekkora a baj, nagyjából meghatározta az irányát annak, min kellene javítani, de érdemi lépések eddig nem történtek – állítja a szakember. 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Kásler Miklós ugyan bejelentette: a 2020/2021-es tanévtől évente mintegy 140 ezer középiskolás vehet majd részt kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon, amire 90 milliárd forintot biztosít a kormány, Rozgonyi Zoltán szerint ez, bár költséges lépés, nem orvosolja a problémát. A jövő évi egyetemi jelentkezéseket pedig nem érinti. – Becslésünk szerint a nyelvvizsga-követelmény jövőre legalább 25-30 százalékkal csökkenti a felsőoktatásba kerülők számát – mondta. Ez 18-22 ezer diákot jelenthet. Tavaly 72 ezren nyertek felvételt, a Nyelvtudásért Egyesület adatai szerint mintegy 60 százalékuknak volt nyelvvizsgája. Az intézkedés a pedagógusképzésre jelentkezőket különösen rosszul érintheti: a 2018-as adatok alapján ugyanis a tanárszakokra felvetteknek csupán 41 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, esetükben még nagyobb lehet a kiesők aránya. Miközben az országban egye nagyobb problémát jelent a tanárhiány. – Minden ilyen intézkedés az esélyegyenlőség ellen tett lépés – erről Nagy Erzsébet nyelvtanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt lapunknak. Szerinte a kormánynak egyértelműen az a célja, hogy csökkentse a felsőoktatásba kerülő fiatalok számát. Hangsúlyozta: noha a Nemzeti alaptanterv általános iskolától középiskoláig minden diák számára 936 nyelvórát biztosít, a szaktanárok hiánya miatt számos iskolában ennek nem tudnak eleget tenni. – Nem akarok senkit megbántani, de szerintem motiváltsági probléma is, hogy nem hasznosul ez az óraszám – vélekedett Horváth Péter, a kormány ösztönzésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Hozzátette: problémát jelent az is, hogy a nyelvoktatásnak sem a köznevelési törvényben, sem a Nemzeti alaptantervben nincs egyértelmű kimeneti követelménye. Érdeklődtünk az Emminél, hogyan áll a nyelvoktatási stratégia kidolgozása, megfontolják-e a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, megkeresésünkre annyit írtak: nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben.
Szerző
Témák
nyelvoktatás

Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót

Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:47
Próbaterheléses méréseket végeznek a Nyugati téri felüljárón 2015. április 12-én
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Mert ronda.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a Nyugati téri felüljárót - írja a Pest-Buda portál. A bontásról szóló hírt Tarlós István főpolgármester jelentette be a Kossuth Rádióban és azzal indokolta, hogy 
városképi szempontból rendkívül csúnya.

A bontásról szóló döntést még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a közfejlesztési tanácsi döntéseket eddig minden esetben jóváhagyta mindkét testület, így Tarlós most is erre számít. A kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1980-ban kezdték építeni, és 1981. november 10-én adták át. Tartozott hozzá egy gyalogos felüljáró is, azt 2017 szeptemberében elbontották. Az autós létesítmény bontása is többször felmerült az elmúlt években, de nem lett belőle semmi, sőt 2015-ben jelentős felújításon esett át. Korábban ugyanis az volt a szakemberek álláspontja, hogy csak akkor lehet eltüntetni, ha helyette egy közúti aluljárót építenek. A tervezést végző FŐMTERV a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén azonban olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés, a felüljáró nélkül, ezt a döntést a közfejlesztési tanács elfogadta. A megoldás nem lesz egyszerű, hiszen biztosítani kell, hogy a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedjenek, ami csúcsidőben 1-2 perc. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.17. 09:38