Félelmetes tempóban adósodnak el a kórházak

Publikálás dátuma
2019.05.20. 08:37
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Csak a múlt hónapban 5 milliárd forinttal nőtt az intézmények lejárt adósságállománya, év végére akár 70 milliárdra is rúghatnak a határidőn túli tartozások.
Áprilisban újabb csaknem 5 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények lejárt adóssága, amely majdnem elérte a 34 milliárd forintot. Az első négy hónapban havonta átlagosan 4,65 milliárd forinttal gyarapodott az állomány a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. Ezzel az ütemmel június végére 43, míg az év végére akár 70 milliárd forintra is nőhet a lejárt tartozásállomány – írja a Napi.hu
A gazdasági hírportál szerint az adósság mintegy harmadának, 11 milliárd forintnak több mint két hónapja járt le a fizetési határideje, 8 milliárdnak több mint egy hónapja, de még nem érte el a két hónapot a késés, a 30 nap alatti tartozások összege pedig közel 14 milliárd forint a MÁK legfrissebb adata szerint.
Az adóslista éllovasai változatlanul a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház. A 2,8 milliárdot meghaladó adóssággal küszködő Péterfy Sándor utcai kórház a napokban többször is szerepelt a hírekben, legutóbb a röntgensugarakat átengedő védőfelszerelései, illetve azok hiánya miatt, pár nappal korábban pedig azért, mert a hétvégén a négy budapesti sürgősségi centrum közül egyedül vállalta a sürgős betegek ellátását, a többiek ugyanis, köztük az adóslista második helyén 2,8 milliárddal álló Honvédkórház is, lemondták azt. Havi növekedésben a Debreceni Egyetem (484 millió) valamint a Békés megyei kórház (414 millió forint) vitte a pálmát, harmadikként a Péterfy következik, amely 359 millió forintos plusszal zárta az áprilist.
Az adósság egyre masszívabb növekedése a kórházi információk szerint a brutálisan elszálló bérek következménye, emiatt dologi kiadásokra alig jut már az intézményekben, sőt van, ahol már a bérre sem elég a finanszírozás - írja portál. A cikkben idézik a Népszava információit is, miszerint 2020-ban sem jut érdemben több gyógyításra, a készülő költségvetés tervezetében mindössze 150 milliárdos pluszt kap az egészségügy, amelyből a természetbeni ellátásokra 40 milliárddal érkezik több, mint 2019-ben.  Ez az összeg még az  idei adósság konszolidációjára sem lenne elég, hiszen ha a tartozások továbbra is a jelenlegi ütemben gyarapodnak, év végére elérhetik akár a 70 milliárd forintot is. 
Szerző

Meghalt Nagy Ferenc József

Publikálás dátuma
2019.05.20. 08:13

Fotó: Népszava
Az Antall és Boross-kormány egykori földművelésügyi minisztere 96 évesen hunyt el.
Meghalt Nagy Ferenc József volt országgyűlési képviselő, az egykori Antall- majd Boross-kormány volt minisztere - közölte az MTI-vel a család vasárnap. 
A kisgazda politikus, aki 1990 májusától 1991 januárjáig földművelésügyi miniszter, majd 1994-ig tárca nélküli miniszter volt 96 éves korában, május 14-én halt meg, temetése május 22-én lesz a kisharsányi temetőben. Nagy Ferenc József 1937-től volt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagja, 1989 márciusában újra belépett az FKGP-be, amelynek alelnöke, majd 1b990 áprilisa és 1991 júniusa között elnöke is volt. 
Nagy 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt, 1991 novemberétől az FKGP történelmi tagozat elnevezésű országgyűlési csoportjában, majd 1993 novemberétől az Egyesült Kisgazdapárt (EKgP) frakciójában. 
Szerző

Százmilliárdok honvédelmi beszerzésre

Publikálás dátuma
2019.05.20. 06:40

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Eddig 250 milliárd forintot fizetett ki Magyarország haderőfejlesztésre – mondta a Népszavának Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Milyen fegyverbeszerzésekre készül a kormány a következő években?
A Zrínyi 2026 Program keretében egyebek mellett napirenden lesz a páncéltörő képesség fejlesztése: az irányítható, kis-, közepes, esetleg nagy hatótávolságú páncéltörő rakétaerőnket kell növelni. Tovább kell folytatni a Gripen vadászrepülőgépek modernizációját is, elsősorban azok fegyverzeti eszközeit kell fejleszteni. Folytatni kell a katonák digitális felszerelésének, valamint a gyalogsági fegyverrendszerek korszerűsítését is. Az év második felében szeretnénk megkezdeni Kiskunfélegyházán a kézi lőfegyverek sorozatgyártását. Nagyobb volumenű beszerzés lesz a légierőnél a hazai légvédelmi képesség erősítése: a meglévő technikai eszközöket – gondolok itt a KUB légvédelmi rakétákra - kiváltanánk egy XXI. századi rakétakomplexummal és az ehhez tartozó fegyverzettel. David B. Cornstein amerikai nagykövet igen bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a washingtoni magyar tárgyaló felek látogatást tettek a Raytheonnál és a Lockheed Martinnál. Ez azt jelenti, hogy Magyarország amerikai vadászrepülőgépet vagy rakétákat vásárol?
A vadászgépekről korai lenne még beszélni, hiszen 2026-ig érvényes szerződésünk van a Gripenekre, így ezek jövőjéről a következő években kell dönteni. A rakétakomplexum tekintetében több országgal is tárgyalásban vagyunk. A katonaság ilyenkor megfogalmazza a pontos igényeit, hogy milyen képességű fegyverekre lesz szüksége. Az amerikai fegyverzet is belefér ebbe az elképzelésbe, ám most Washingtonban semmiféle konkrét megállapodás nem született. Korábban úgy nyilatkozott, hogy hozzávetőlegesen 1200 milliárd forintos lehet a magyar haderő fejlesztési büdzséje. Lehet tudni, hogy eddig mennyit költöttünk haderőfejlesztésre?
Ezt rendkívül bonyolult meghatározni, mivel ebben benne van a személyi állomány toborzása, kiképzése is. A technikai eszköz önmagában ugyanis nem képesség. A technikai eszközökért a beérkezés ütemében fogunk fizetni. És eddig mennyit fizettünk ki a megrendelt eszközökért?
Eddig 250 milliárd forintot fizettünk ki a gyártóknak illetve a gyártó országoknak, ám ez egy pillanatnyi állapot, folyamatosak a kifizetések. Ez a magyar haderő mire elegendő? Önmagában meg tudja védeni az országot vagy a NATO szervezetrendszerébe ágyazva tudja ellátni a feladatát?
Ez így-is úgy is igaz. Mi tagjai vagyunk egy szövetségnek, – így vannak kötelezettségeink – amelynek vannak elvárásai. Úgy gondolom, hogy egy felelős, magyar vezető számára elsődleges feladat Magyarország, a magyar emberek biztonságának garantálása, és az, hogy egy olyan képességet hozzunk létre, amelyet a szövetséges elvárásokhoz is fel tudunk ajánlani. Először is Magyarországon kell lennie egy erős, ütőképes, meghatározó erejű honvédségnek, amelyre a NATO is építeni tud annak érdekében, hogy a térségben biztonság legyen. Erről szól a NATO alapszerződés, a Washingtoni szerződés hármas cikkelye, amely a kölcsönös védelem érdekében feltételezi, hogy hogy mindenki olyan haderőt állít ki, amellyel garantálni tudja az országa biztonságát.

Terveik szerint harmincezer fős lesz a főállású állomány és a húszezer fős a tartalékos keret. Ezeket a célokat mikorra lehet elérni?
Ez egy megcélzott keretszám, amit 2026-ig kell megközelítenünk – azaz: valamivel kisebb, illetve valamivel nagyobb is lehet a honvédség létszáma. Ez javarészt attól is függ, hogy végül milyen technikai eszközöket tudunk majd beszerezni, hiszen egy korszerű önjáró löveg kezelőszemélyzete például harmada a korábbi lövegek személyzetének.