Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Jobbik EP-választási aláíróívein szereplő, a gyanú szerint valótlan aláírások miatt – értesült a kormánypárti Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az érintett dokumentumokat lefoglalták, és az ügyben korábban feljelentést tevő Bertók Mártont ki is hallgatták.
Az ügy akkor került napvilágra, amikor korábban a Jobbikkal szimpatizáló szegedi fiatalember azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérje, adatai mely pártok ajánlásai között szerepelnek.
Az iroda válaszaiból kiderült, neve, címe, személyi azonosítója, sőt aláírása is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ő azt nem írta alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán. Bertók Márton mellett a Mi Hazánk Mozgalom is feljelentéssel fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, mivel Bertók ennek a pártnak adott ajánlást.
A rendőrségi meghallgatáson kiderült, a Jobbik aláíróívén hamis aláírás szerepel, erről maga az érintett beszélt a kormánypárti napilapnak. Mint fogalmazott, írás- és aláírásmintát kértek tőle, vagyis ugyanazokat kellett leírnia, amik az aláírási íveken is szerepeltek. Mindebből egyértelművé vált, hogy a Jobbik íveire nem ő tett ajánlást. Bertók Márton azt is elmondta, a Jobbik ívein Tóth Péter, a párt Csongrád megyei elnökének szignója szerepelt, vagyis a Magyar Nemzet szerint ő gyűjtötte (valójában aktivistái segítségével gyűjtette) a támogatásokat. Bertók Mártonnak képeket is mutattak a rendőrségen, amelyek közül megnevezte Tóth Pétert, ami azért sem volt nehéz, mert a fiatalember korábban tagja volt a Jobbiknak, így személyesen is ismerte a helyi elnököt.
A Szegedma.hu megkeresésére Tóth Péter egyébként azt mondta a hamis aláírásra, hogy szándékos szabotázst sejt az ügy mögött. – Az ajánlóívekkel kapcsolatban nem keresett még senki, így Bertók Márton állításának hitelességét sem tudom ellenőrizni – mondta. Állítása szerint más párthoz hasonlóan a jobbikos gyűjtők sem rendelkeznek olyan hatósági jogosítvánnyal, hogy hitelt érdemlően ellenőrizni tudnák az aláírók személyazonosságát, és kiszűrjék azokat, akik a rossz, lejárató szándékkal jelentkeznek náluk.
A Magyar Nemzet szerint ez nem igaz,hiszen egy aláírásgyűjtésnél nem is lehet másképp ellenőrizni a támogató személy kilétét, mint igazolványai ellenőrzésével – ugyanakkor a gyűjtőknek valóban nincs igazoltatási jogkörük.
Kérdés, hogy a rendőrség ugyanakkora lelkesedéssel veti bele magát ebbe az ügybe, mint a terézvárosi választási csalás esetén tette. Mint az Index emlékeztet rá, a tavalyi esetben a BRFK ki is mondta, hogy csalás történt – hiszen 341 egyező ajánlás szerepelt a Lendülettel párt és a Fidesz ajánlóívein, csak éppen más-más aláírással, az érintett ajánlók pedig még csak nem is hallottak a Lendülettel pártról.
