Teljes sugárvédelmi ellenőrzést rendelt el a kórházakban az állami központ

Publikálás dátuma
2019.05.20. 12:36
Képünk illusztráció
Fotó: CHU NICE-GARO / PHANIE / AFP
Miután a Péterfy baleseti részlegén kitört a botrány, minden ólomköpenyt ellenőrizni fog a központi szerv.
Valamennyi intézményben soron kívüli sugárvédelmi felülvizsgálatot rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – értesült a Medical Online. Az egészségügyi lap szerint az ÁEEK , a fenntartása alatt álló intézménytől bekérte a szabályzatokat, a vonatkozó engedélyeket, és a védőfelszerelések meglétét és állapotát tartalmazó beszámolókat. A napokban  ugyanis nagy port kavart fel a 444.hu-n publikált blogbejegyzés, mely szerint  a Péterfy Sándor Utcai Kórház telephelyén, a Baleseti Központban (az egykori OBSI) dolgozó traumatológusok úgy vélik, áteresztik a röntgensugarakat az ólommellények, amelyeket a műtétek alatt készülő röntgenfelvételek elkészítésekor használnak. A dolgozók azt állítják, maguknak kellett megfelelő minőségű ólomkötényt vásárolni (ennek ára 60-80 ezer forint), mert folyamatos sugárzásveszélynek vannak kitéve, ami számos betegséget okoz, ám ennek ellenére nem kapnak dozimétert, nincs veszélyességi pótlékuk, sem munkaidő kedvezményük, ami pedig szerintük járna.
Mint a Népszava is megírta, az ügy nyomán kedden az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai hatósági ellenőrzést tartanak az intézményben – értesült a Népszava, és egy nemzetközi szaktekintélynek számító sugárszakértővel is szerződést kötött a kórház. A Péterfyben egyébként azután lángolt fel a sugárzásvédelmi felszerelések körüli vita, hogy az intézmény idén is megszervezte az évente kötelező munkavédelmi tanfolyamot az érintett dolgozók számára.
Szerző

Valamire készülnek a Hajógyári-szigeten, a kormány váratlanul levette a világörökségi listáról

Publikálás dátuma
2019.05.20. 11:55

Fotó: Rockstar Photographers
Nem sokkal a világörökségről szóló UNESCO-szavazás előtt kivette a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet (Hajógyári-szigetet) a kormány - derült ki a pénteki Magyar Közlönyből.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet nem indokolja meg, hogy a Római birodalom határai – a dunai limes magyarországi szakasza – UNESCO védettségre javasolt helyszínei közül miért éppen az egykori alsó-Pannónia provincia központjának - Aquincum - egyik legfontosabb helyszíne, az Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget) kerül le a listáról. A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. A legértékesebb maradványa a jelenleg még a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palota, mely egyes vélekedések szerint a II. század elején, Hadrianus császár uralkodása idején épült. 2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő  izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.  2016-ban az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.    A január 31-én beadott pályázat 1500 kilométeren mintegy 98 helyszínt foglal magában, ebből 65 található Magyarországon. A közös nevezésről az UNESCO idén júniusban dönt. Kérdéseinkkel megkerestük a Miniszterelnökséget és a III. kerületi önkormányzatot, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.  

Nyomoz a rendőrség a jobbikos íveken talált hamis aláírások miatt

Publikálás dátuma
2019.05.20. 09:48
Illusztráció
Fotó: Népszava
A terézvárosi választási csalást tavaly látványosan elengedő BRFK most nagy érdeklődéssel foglalkozik a Jobbik EP-választási íveivel.
Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Jobbik EP-választási aláíróívein szereplő, a gyanú szerint valótlan aláírások miatt – értesült a kormánypárti Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az érintett dokumentumokat lefoglalták, és az ügyben korábban feljelentést tevő Bertók Mártont ki is hallgatták. Az ügy akkor került napvilágra, amikor korábban a Jobbikkal szimpatizáló szegedi fiatalember azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérje, adatai mely pártok ajánlásai között szerepelnek.
Az iroda válaszaiból kiderült, neve, címe, személyi azonosítója, sőt aláírása is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ő azt nem írta alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán. Bertók Márton mellett a Mi Hazánk Mozgalom is feljelentéssel fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, mivel Bertók ennek a pártnak adott ajánlást. A rendőrségi meghallgatáson kiderült, a Jobbik aláíróívén hamis aláírás szerepel, erről maga az érintett beszélt a kormánypárti napilapnak. Mint fogalmazott, írás- és aláírásmintát kértek tőle, vagyis ugyanazokat kellett leírnia, amik az aláírási íveken is szerepeltek. Mindebből egyértelművé vált, hogy a Jobbik íveire nem ő tett ajánlást. Bertók Márton azt is elmondta, a Jobbik ívein Tóth Péter, a párt Csongrád megyei elnökének szignója szerepelt, vagyis a Magyar Nemzet szerint ő gyűjtötte (valójában aktivistái segítségével gyűjtette)  a támogatásokat. Bertók Mártonnak képeket is mutattak a rendőrségen, amelyek közül megnevezte Tóth Pétert, ami azért sem volt nehéz, mert a fiatalember korábban tagja volt a Jobbiknak, így személyesen is ismerte a helyi elnököt.
A Szegedma.hu megkeresésére Tóth Péter egyébként azt mondta a hamis aláírásra, hogy szándékos szabotázst sejt az ügy mögött. – Az ajánlóívekkel kapcsolatban nem keresett még senki, így Bertók Márton állításának hitelességét sem tudom ellenőrizni – mondta. Állítása szerint más párthoz hasonlóan a jobbikos gyűjtők sem rendelkeznek olyan hatósági jogosítvánnyal, hogy hitelt érdemlően ellenőrizni tudnák az aláírók személyazonosságát, és kiszűrjék azokat, akik a rossz, lejárató szándékkal jelentkeznek náluk. A Magyar Nemzet szerint ez nem igaz,hiszen egy aláírásgyűjtésnél nem is lehet másképp ellenőrizni a támogató személy kilétét, mint igazolványai ellenőrzésével – ugyanakkor a gyűjtőknek valóban nincs igazoltatási jogkörük.
Kérdés, hogy a rendőrség ugyanakkora lelkesedéssel veti bele magát ebbe az ügybe, mint a terézvárosi választási csalás esetén tette. Mint az Index emlékeztet rá, a tavalyi esetben a BRFK ki is mondta, hogy csalás történt – hiszen 341 egyező ajánlás szerepelt a Lendülettel párt és a Fidesz ajánlóívein, csak éppen más-más aláírással, az érintett ajánlók pedig még csak nem is hallottak a Lendülettel pártról. 
A rendőrség viszont azzal a lendülettel megszüntette a nyomozást, mondván, az elkövető kiléte nem volt megállapítható.

Szerző