7000 munkást küld el a Ford

Publikálás dátuma
2019.05.20. 21:55

Fotó: BILL PUGLIANO / Getty Images / AFP
A szellemi munkakörökből építenek le, a nyitott pozíciókat befagyasztják. 600 millió dollárt akarnak spórolni.
Hatalmas átszervezésebe kezdett a Ford Motor, írja az Euronews. A hírt e-mailben tudatta alkalmazottaival a vállalat vezérigazgatója: 600 millió dollárt akarnak spórolni, amihez a munkavállalók 10 százalékát kell elküldeniük.
Ez világszerte 7000 embert érint, akiket augusztus végéig bocsátanak el. A szellemi munkakörökből építenek le, a nyitott pozíciókat befagyasztják.
Az autóiparban lezajló átalakulások Magyarországon is hullámokat vetnek: múlthéten derült ki, a Mercedes felfüggeszti a kecskeméti gyár bővítését.
Szerző

Négy éves csúcson a benzinár

Publikálás dátuma
2019.05.20. 19:15

Fotó: Népszava
Szerdától 5-5 forinttal emelkednek az üzemanyagárak.
Számításunk szerint a benzinért 410, a gázolajért pedig 416 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan literenként. Ez a benzin esetében több mint négy és fél éves, míg a gázolajnál fél éves csúcspont. Az ok ugyanakkor ezúttal nem feltétlenül a kőolajár-emelkedés. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordónkénti ára tegnap ugyan 73 dollár közelébe nőtt, ám április második felében közelítette már a 77 dollárt is. Ugyanakkor tavaly októberben a 85 dollár közelében is volt, ami – legalábbis a benzin tekintetében – nem indokolja a több éves rekordot. Az ok tehát ezúttal elsősorban a forint dollárhoz viszonyított jelentős gyengülése. A benzinár-emelés mögött emellett térségi értékesítési okok is állhatnak. Egyelőre az olajszállítási gondok is megoldatlanok. A Mol a Barátság vezetékben lévő szennyezett kőolaj okozta nemzetközi helyzet mielőbb megoldása érdekében vállalta, hogy mintegy 100 kilotonnát átvesz, és elraktároz – közölte megkeresésünkre tegnap az olajtársaság. Hozzáfűzték, hogy nincs jelentős technikai fennakadás. A Mol megkezdte az átvételt. Ezt követően - a terveknek megfelelően ezen a héten - készen állnak a tiszta kőolaj fogadására is – szögezték le.
Mint arról korábban beszámoltunk, április végén az orosz kitermelési forrásoknál szennyeződés került az Európát nyersolajjal ellátó Barátság-vezetékbe, ami miatt a vevő államok északról délre egymás után tagadták meg a szállítmányok átvételét. A Mol azt közölte, hogy a saját, illetve az ország biztonsági tartalékaiból, valamint a százhalombattai és pozsonyi egységüket a tengerről egymagában is ellátni képes Adria-vezetékről a finomítás zavartalan. A múlt hét elejétől pedig megkezdték a szennyezett kőolaj átpumpálását hazai tárolókba annak érdekében, hogy azt követően megérkezhessen a csövön a tiszta alapanyag is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 21:00

Politikai döntés az új állampapír, a pénzügyi szektor tart a megjelenésétől

Publikálás dátuma
2019.05.20. 19:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Tartanak a különböző pénzügyi és tőkepiaci szövetségek vezetői a nyárra várható új Nemzeti Kötvény megjelenésétől - szűrhető le egy hétfői panelbeszélgetésen elhangzottakból.
A befektetési alapok amúgy is stagnáló piacának biztosan rosszat tesz majd a Nemzeti Kötvény megjelenése, mert tőkét von el, akkor, amikor a jelenleg jól szereplő ingatlanpiaci alapoknál is leépülés várható - mondta Vizkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) rendezvényén. Jó pár esztendő eltelik majd addig, amíg a lakossági befektetők alkalmazkodnak az új helyzethez. A szakember az új állampapír megjelentetését politikai döntésnek tartotta, és úgy látja, hogy ebből a forrásból a vállalati szektorhoz nem folyik majd pénz. Ehhez csatlakozott Zsembery Levente is. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke a magyar tőkepiac jövőjéről nem sok biztatót mondott. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a kockázati tőkének mindössze egy százaléka származik a régió vállalkozói szektorából, a többi a térségen kívüli országokból, uniós forrásokból, nemzetközi szervezetektől, illetve hazai állami tőketársaságoktól jön. Hegedűs Éva, MKT főtitkára, mint bankvezető megjegyezte: a szektor konzervatívan működik, nem kockáztat, forrásai a kamatjövedelmekből származnak. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a nálunk tevékenykedő multinacionális cégek ott bankolnak, ahol az anyavállalatuk, tehát nem nálunk. Egyébként Magyarországon hitelkínálati piac van, de amíg a lakossági kölcsönök a GDP 14 százalékát teszik ki, addig az uniós átlag közel 50 százalékos, a vállalati szegmensben pedig ez az arány 17, illetve 35 százalékos. A kis és közepes cégek hitelfelvételén sokat segítene, ha a garancia intézményrendszere fejlődne - tette hozzá a szakember. A jegybankot képviselő Virág Barnabás ügyvezető igazgató ugyanakkor abban bízik, hogy egyre több lesz Magyarországon a befektetésre, és ezzel párhuzamosan a versenyképesség növelésére szánt pénz, amely elérheti az éves GDP 5 százalékát is.  Valamennyi résztvevő az MNB  pontjait hasznosnak tartotta, ugyanakkor óvatosak voltak abban a tekintetben, hogy mindebből mi valósulhat meg belátható időn belül. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy mindenek előtt a túlzottan bő és elavult jogi szabályozást kellene mérsékelni, aminek a versenyképesség is hasznát látná.

Vita a 330 pontról

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) rendezvényén a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a versenyképességről szóló 330 pontjáról kérték ki a szakmai szervezetek vezetőinek véleményét. Az MKT szándékai szerint összesen négy alkalommal vitatják meg a jegybank által felvázolt modellt, amely a XXI. századi fenntartható fejlődésről és felzárkózásról szól.

Szerző