„Nyári rezidenciájuk” melegedése miatt halhatnak éhen a szürke bálnák

Publikálás dátuma
2019.05.21. 12:05
Illusztráció
Fotó: EDUARDO JARAMILLO/NOTIMEX / AFP
Az Alaszka körüli sarkvidéki vizek melegedése lehet a felelős annak a több tucatnyi szürke bálnának az elpusztulásáért, amelyek tetemét az elmúlt hetekben sodorta partra a víz az Egyesült Államok nyugati részén.
 Az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint idén eddig csaknem 60 szürke bálna vetődött partra és pusztult el a Kaliforniától Alaszkáig terjedő partvonal mentén. 
„A bálnák a mexikói telelőhelyeikről úsznak fel északra, ám a jelek szerint út közben elfogy az energiájuk”

– mondta Michael Milstein, a NOAA szóvivője.

 Az eddig megvizsgált tetemek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a tengeri emlősök kiéheztek. A szakemberek elmélete szerint a bálnák nem jutottak elegendő táplálékhoz múlt nyáron az Alaszka partjaihoz közeli „nyári rezidenciájukon” a Bering-tengerben és a Csukcs-tengerben. A szürke bálnák abban a térségben eszik a legtöbbet egy évben és ott raktározzák el a zsírtartalékokat a következő nyárig, vagyis pusztulásuk okát is északon kell keresni.
Az elpusztult állatok többségére a San Franciscó-i öböl és a Puget-tengerszoros környékén találtak rá. Milstein szerint a bálnák talán táplálékszerzés céljából álltak meg, de az is lehet, hogy 
„kimerültek és pihenőhelyet kerestek maguknak”.

 A kutatók szerint ugyanakkor más okai is lehetnek a bálnák pusztulásának. A szürke bálnák északkelet-csendes-óceáni populációja nagyjából 27 ezer egyedre szaporodott, ami azt jelenti, hogy az állatoknak talán versengeniük kell a táplálékért. „Ahogy egyre nő a populáció, úgy egyre több állat fog elhullani időre időre” – jegyezte meg Milstein.
A Bering-tenger és a Csukcs-tenger rendkívüli melegedést mutat 2016 óta, ami rekord magas vagy rekordhoz közeli vízfelszíni hőmérsékletet és a tengeri jég példátlan megfogyatkozását jelenti. A klímakutatók és biológusok szerint a tengeri jég hiánya és az ebből fakadó rendkívüli meleg, számos aggasztó problémával, köztük a madarak és fókák pusztulásával áll összefüggésben a térségben.
„Az egész táplálékláncra hatással van, az algáktól kezdve a világítórákokig”

húzták alá a szakemberek.–

Szerző

Rekordmennyiségű papírt hasznosít újra az EU, de Magyarország nem teljesít túl jól

Publikálás dátuma
2019.05.21. 11:10
Illusztráció
Fotó: Claudius Thiriet / Biosphoto / AFP
Az EU 28 tagállamát összesítve a papír és a hullámkarton csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya elérte a 85.8 százalékot, ez pedig a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg 78.3, illetve 74.1 százalékos újrahasznosítási rátával dobogós.
A European Recovered Paper Council statisztikája szerint 2013-ban a hullámkarton újrahasznosítási aránya 81,3 százalék volt, ez a szám pedig az elmúlt években mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A Packaging News nevű szakportál felmérést készített a témában, amelyből kiderült, hogy a hullámkarton nemcsak a legjobban újrahasznosítható anyag a fogyasztók szerint, de a legfenntarthatóbb is: az Egyesült Királyság lakóinak például 63 százaléka gondolja azt, hogy a hullámkarton a legjobban újrahasznosítható csomagolási forma. Ezt támasztja alá a Darmstadti Műszaki Egyetem kutatása is, amelyben tesztekkel bebizonyították, hogy
a hullámkarton akár 25-ször is újrafeldolgozható.

Fenntarthatósága és költséghatékonysága miatt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már számos helyen átvette a műanyag helyét, főleg az élelmiszeriparban, és ez a tendencia várhatóan csak növekedni fog – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. 
A műanyag csomagolások nem állnak olyan jól, mint a fém, az üveg és a hullámkarton – egy 2016-os felmérésből kiderült, hogy az EU-ban csupán 42 százalékos az újrahasznosítási arányuk. A tagállamok közül mindössze nyolc országnak sikerült 50 százalék fölötti műanyag újrahasznosítási arányt teljesíteni: akkor a csúcstartó Litvánia lett 74,4 százalékkal, az utolsó helyen pedig Észtország végzett 24.6 százalékkal. Magyarország az átlag alatt, 31,4 százalékos újrahasznosítási aránnyal rendelkezett, ez a szomszédos EU országok közül a legalacsonyabb – Szlovénia teljesítménye 62 százalék, Szlovákiáé 51,7 százalék, Romániáé 46,7 százalék, Ausztriáé 33,6 százalék, Horvátországé pedig 41,1 százalék volt.

Magyarország nem teljesít jól

Hazánk az általános újrahasznosítás terén sem áll jól, tagja vagyunk annak a 14 tagállamnak, amelyek az Európai Bizottság szerint nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos általános újrahasznosítási arányt. 35 százalékos újrahasznosítási rátánkkal nem állunk tehát kiemelkedő helyen, de még így is magunk mögé szorítottuk Romániát, Máltát, Horvátországot, Szlovákiát, sőt, Spanyolországot, Portugáliát és még további 5 EU tagállamot is.
2021-től az Európai Uniónak, és köztük Magyarországnak is fel kell készülnie az eldobható műanyag nélküli világra: 
tiltólistára kerül majd többek között a műanyagból készült szívószál, vattapálcika, tányér, evőeszköz és a kávékeverő is.

Szerző

A génektől is függ, kutyások leszünk-e

Publikálás dátuma
2019.05.21. 09:37
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem – derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.
 A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálta meg, hogy megnézze, van-e „öröklődő eleme” a kutyatartásnak – írta a Medicalxpress.com.
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy személy genetikai összetétele a jelek szerint nagy mértékben befolyásolja, hogy az illetőnek van-e kutyája”

– mondta Tove Fall, az Uppsalai Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt.

Hozzátette: az eredmények hasznos információkkal szolgálhatnak az ember és kutya kapcsolatának jobb megértéséhez a történelmi és modern időkben egyaránt. Fall szerint noha a kutyák és egyéb háziállatok világszerte megszokott tagjai a háztartásoknak, nagyon keveset tudni arról, hogy milyen hatással vannak az emberek mindennapjaira és egészségére. 
„Könnyen lehet, hogy néhány emberben erősebb a született hajlam arra, hogy háziállatról gondoskodjon” – jegyezte meg a szakember.

A kutyák voltak az első háziasított állatok, legkevesebb 15 ezer éve vannak szoros kapcsolatban az emberrel és úgy tartják róluk, hogy jelentősen hozzájárulnak gazdáik jólétéhez és jó egészségéhez. 
„A mostani eredmények azért fontosak, mert azt sugallják, hogy a kutyatartás egészségre gyakorolt jótékony hatása, amelyet néhány tanulmány kimutatott, talán részben a vizsgálatba bevont emberek különböző genetikai összetételével magyarázható”

– mondta Carri Westgarth, a Liverpooli Egyetem munkatársa.

 Az ikerpárok tanulmányozásával jól elkülöníthető a környezet és a gének hatása. Mivel az egypetéjű ikrek azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikreknél viszont különböző génváltozatok jelenhetnek meg, ezért annak összehasonlítása, hogy az ikerpárok egy, vagy mindkét tagjának van-e kutyája, megmutathatja, hogy a genetikának van-e szerepe a kutyatartásban.
A mostani tanulmányból kiderült, hogy az egypetéjű ikerpárok esetében a kétpetéjűekhez képest jóval gyakrabban fordul elő, hogy mindkettejüknek van kutyája. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kutyatartás hátterében genetikai okok is állnak. A szakemberek szerint a tanulmányból ugyan nem derül ki pontosan, hogy melyek az érintett gének, de legalább első ízben bizonyítást nyert, hogy a genetika és a környezet nagyjából egyenlő szerepet játszanak abban, hogy valakiből kutyatulajdonos lesz-e.
Szerző