A miskolci önkormányzat akkor is felszámolja a romatelepet, ha büntetik érte

Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kriza Ákos polgármestert nem nagyon érdeklik a jogsértések miatt kiszabott büntetések: a város fizet, és folytatja, amit elkezdett.
Hiába fellebbezett, tízmillió forintra büntette a miskolci önkormányzatot a bíróság, miután a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) pert indított ellenük. A Miskolci Törvényszék indoklása szerint a Miskolc önkormányzata és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. Kriza Ákos polgármester a PestiSrácok.hu-nak erre reagálva úgy fogalmazott: példátlan, hogy azért büntetnek meg egy önkormányzatot, amiért polgárai számára élhetőbb körülményeket teremt.
Kriza hozzátette, az önkormányzat kifizeti a rájuk kirótt büntetést, de de „folytatni fogják a megkezdett munkát Miskolcon” a 173 fészekrakós lakásból ma már csak 8 van az Avason, ezek is végrehajtási eljárás alatt állnak, a Fészekrakók helyett egyetemisták, és egyetemi oktatók költöztek be többségében a felújított lakásokba. A bűnözési mutatók is folyamatosan javulnak Miskolcon: az elmúlt öt évben a felére csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma – írja a kormánypárti portál, épp csak egyenlőségjelet nem téve a romatelep felszámolása és a mutatók javulása között. 
Miskolc polgármestere
Fotó: Facebook/Kriza Ákos
A lap idézi Krizát, aki az ítélet után azt mondta: 
ahogy eddig, úgy ezt továbbra is mi, itt Miskolcon, miskolciak saját hatáskörben fogjuk eldönteni, ha a TASZ és a Másság Alapítvány a feje tetejére áll is. Ezt ők kifogásolhatják, perelhetnek, ha kell, a büntetést ki is fizetjük, ahogy eddig is tettük, de nem a TASZ és főleg nem a Másság Alapítvány fogja megmondani, hogy mit kell tenni Miskolcon a közbiztonság érdekében.

Tegyük hozzá, Miskolcról nem csak a fészekrakó programmal betelepülő romákat és szegényeket küldték el, hanem hatósági razziák során vegzálták a helyi számozott utcák lakóit, házaikat lerombolták - az otthonok helyére pedig stadion épült.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:04

Strache-botrány: magyar szál, sokasodó kérdésekkel

Publikálás dátuma
2019.05.22. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Noha Strache kijelentései alátámasztják azt, amit eddig is tudtunk, jogi következménye aligha lehet.
A napnál világosabb, hogy Orbán Viktor kormányfő nyakig benne van a botrányban – jelentette ki Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A szocialista politikus több kérdést tett fel a miniszterelnöknek a Heinz-Christian Strache osztrák szélsőjobboldali politikust, volt alkancellárt lebuktató videó kapcsán. A botrányos, 2017-ben titokban készült felvételen a magyar kormányfő szövetségese, az osztrák politikus többek között úgy fogalmazott: „Egy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat akarunk”. A Népszabadságot bezáró Heinrich Pecináról pedig azt mondta: ő egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki őket”.
Harangozó többek között arra vár választ Orbántól: Mikor, hogyan és milyen körülmények között ismerte meg Heinrich Pecinát? Ki hozta őket össze? Tudott-e a kormányfő arról, hogy az üzletembert gazdasági bűncselekményekért ítélték el? Mikor állapodtak meg a magyar sajtó egy részének átjátszásáról?
Az MSZP közben más úton is megvizsgálná az ügyet, hiszen – mint arról már írtunk – a szocialista Ujhelyi István bejelentette: az osztrák hatóságokhoz fordulnak a Strache-ügy magyar vonatkozásai miatt, hogy kiderüljenek Heinrich Pecina és Orbán Viktor "közös bűnös üzelmei".
Noha Strache kijelentései alátámasztják azt, amit eddig is tudtunk, jogi következménye aligha lehet – így kommentálták a Népszava kérdésére szakértők Strache Orbánra és Pecinára vonatkozó kijelentéseit.
– Igen, Pecina egy stróman volt és nem gazdasági okok vezettek a Népszabadság bezárásához, a lap kicsinálása a hazai médiatérkép átszabásáról szólt – fogalmazott lapunknak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, közgazdász. Ettől függetlenül Urbán Ágnes úgy látja, a kiszivárgott videófelvétel miatt nem fogja jobban, másként vizsgálni a magyar médiapiacon történteket az EU, mint eddig.
Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének a vezetője osztotta a Mérték kutatójának az álláspontját. – Habár a jogi eljárásokban Strache-videója nem releváns, arra erősebben rámutathat az EU-nak, hogy Magyarországon jól összehangolt, tudatosan felépített médiabirodalom működik, amelynek a kormányzati üzenetek közvetítése az elsődleges és egyetlen célja – mondta.
Attól függetlenül, hogy Orbán Viktornak nem kell tartania jogi következményektől, a teljes kormányzat és a hozzá tartozó sajtóbirodalom kínosan hallgat az osztrák botrányról. Urbán Ágnes biztos abban, hogy figyelnek erre a helyzetre, de nem tudják jól kommunikálni. – Orbán egyik fontos külföldi szövetségéről volt szó, akivel még két héttel ezelőtt is együtt parolázott. Gyakran idézett mondataiban a kormányfő pedig követendőnek minősítette az osztrák modellt. Kínos ezt tálalni, amikor valami védhetetlen, akkor a legjobb megoldás a hallgatás. Ez pedig védhetetlen – vélekedett a kutató.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 14:20

Bevándorlóországot csinált Orbán Magyarországból

Publikálás dátuma
2019.05.22. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Miközben a kormány szóban az „idegenekkel” harcol, valójában egyik EU-s tagállamba sem olyan könnyű betelepülni, mint Magyarországra. Arányaiban többen érkeztek hozzánk az elmúlt években, mint amennyi embernek Németország 2015-ben menedéket adott.
Aki azt akarja, hogy Magyarországot ne árasszák el a jövevények, annak csak a Fideszre szabad szavaznia – ez a kormánypárt üzenete az EP-kampányban is. Miközben Orbánék szóban az „idegenekkel” harcolnak, valójában egyetlen másik EU-tagállamba sem olyan könnyű betelepülni Ukrajnából, Kínából vagy akár Törökországból, mint Magyarországra. A jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók százezres nagyságrendben éltek is a kormány által biztosított lehetőséggel. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt, 2015-ről 2017-re – 113 százalékkal az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma. A KSH-nak és a belügyminisztériumnak küldött kérdések útján hónapokig nyomoztunk: meglepően magas számokra és erős ködösítési szándékra bukkantunk. Oknyomozó riportunkból kiderül, hogy a KSH nem vett észre például majd 8 ezer, a kötvényprogramban érkező kínai embert. A Belügyminisztérium tagadja, hogy lenne teljesen összesítés a Magyarországon letelepedettekről, ez alapján viszont akkor a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatsora sem lehet teljes arról: tavaly decemberben 263 ezer – vagyis Zala megyényi – külföldi tartózkodott huzamosan, jogszerűen Magyarországon. 
Először a KSH-t kerestük meg, azt kérdezve a hivataltól, hogy az általuk közölt „Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint” című tábla tartalmazza-e a letelepedési kötvény segítségével Magyarországra érkezetteket, illetve azt a legalább 5800 embert, aki a nemrég lezárult nyomozás adatai szerint Kiss Szilárd korábbi diplomata moszkvai "vízumboltjában" vásárolt magyar schengeni vízumot. Első válaszuk az volt: „Az adatok valamennyi olyan külföldi állampolgár adatát tartalmazzák, akik legálisan, tartózkodásra jogosító engedély birtokában 12 hónapig vagy azt meghaladóan tartózkodnak az országban”. Ebből az következne, hogy az összesen mintegy 93 ezer – ezen belül közel 24 ezer ázsiai és 4200 afrikai – ember adatait összegző táblázat teljes körű. Csakhogy, amint az egy idei adatkérésre adott belügyminisztériumi válaszból kiderül, 2013 és 2017 között egyedül Kínából 15.754 ember érkezett a kötvényprogram révén, miközben az említett statisztikában a jelzett időszakban alig 7700 főnyi kínai állampolgár "növekmény" szerepel. Ez azt valószínűsíti, hogy a letelepedési kötvényesek nincsenek benne a statisztikában. A Belügynél több körben próbáltuk megtudakolni a teljes számot, de nem jártunk több sikerrel. Válaszukat idézzük: „Huzamos tartózkodásra jogosító engedély kiadására számos hatóság jogosult, ezek a hatóságok a kiadott engedélyekről vezetnek statisztikát, azaz minden hatóságnál van hiteles adat az adott hatóság által kiadott engedélyekről (…) ezek a statisztikai adatok azonban nem kerülnek összesítésre.” A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal – a fentiek szerint szintén nem teljes körű – adatai alapján tavaly decemberben mintegy 263 ezer külföldi tartózkodott huzamosan, jogszerűen Magyarországon: a 9,8 milliós lakossághoz képest sokkal több, mint a 88 milliós Németország által 2015-ben, a válság csúcsán befogadott 600 ezer menedékes. Tartózkodási engedélyt tavaly 111 ezren kértek, ebből közel 61 ezer ember munkavállalási céllal adta be a kérelmét. Egy évvel korábban még csak 59 ezer kérelmező – azon belül 24,5 ezer munkavállaló – kopogtatott. Vagyis egy év alatt a duplájára nőtt a beáramlás. Mintegy 30 ezren jöttek tanulmányi céllal, 8 ezren családi együttélés okán, és közel 7 ezren „egyéb” jogcímen. Ez, vagyis az egyéb jogcímű betelepülés szintén 2017, a kötvényprogram lezárása óta vált népszerűvé, korábban alig vették igénybe. Közel 29 ezer fő élt Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel – ilyet az kaphat, akinek a lakhatása és a megélhetése papíron biztosított, illetve magyar felmenőkkel rendelkezik, szintén legalább papíron, vagy aki az előbbiek családtagja. 17 ezer fő pedig állandó tartózkodási kártyával élt Magyarországon tavaly év végén. A számok szerint a legtöbben munkavállalási szándékkal érkeznek. Ennek fő oka, hogy a kormány elhibázott bérpolitikája következtében legalább félmillió aktív korú, jól képzett magyar hagyta el az országot, az így előállt munkaerőhiány pedig a NER oligarchái által uralt ágazatokat – az építőipart, az idegenforgalmat, a mezőgazdaságot – sújtja a legkeményebben, így a kormány igyekezett segíteni. De nem a bér-, hanem a bevándorlási politikán változtatott, kinyitva az ország kapuit. Egyrészt elkezdték hirdetni a lehetőséget harmadik, EU-n kívüli országokban eddig összesen több mint 450 millió forintért, másrészt 119-re emelték a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát, és többféle jogi aktussal könnyítették meg a beköltözést. Idén a tavalyi 55 ezerről 57 ezerre emelték a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját. A kormány aktuális kommunikációja szerint a vendégmunkás nem bevándorló, ezt azonban az utóbbiak mintha nem így gondolnák. A legnagyobb számban Ukrajnából érkeztek – egyedül a 100 ezer lakosú Székesfehérváron két év alatt a semmiből egy 4000 fős ukrán kolónia nőtt ki. Már Facebook-oldaluk is van, amelynek bejegyzései nem ideiglenes munkára, hanem idetelepülésre csábítják ukránul a jövevényeket, segítséget ígérve a papírmunkában és a lakhatásban is. Segít a kormány, illetve a fideszes önkormányzat is: a városban jelenleg két nagy és legalább négy kisebb munkásszálló fogadja az ukránokat, egy újabb pedig most épül. A nemzetgazdasági tárca 2017-ben projektmenedzsment-irodát hozott létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére: ők szerzik meg az engedélyeket, a vízumot, az összes szükséges papírt. Akkori becslésük szerint két éven belül, vagyis idénre 100 ezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon. Az Átlátszó helyszíni riportja alapján ugyanakkor Fehérváron nem a hiányzó munkaerő pótlásáról, hanem a meglévő dolgozók lecseréléséről van szó, amit az állam támogat, és amivel a foglalkoztató is jól jár: olcsóbb munkásokhoz jut, akik „keményebben dolgoznak, legalábbis kezdetben, és több túlórát vállalnak, valamint nem ragaszkodnak a szakszervezeti tagsághoz és a kollektív szerződés meglétéhez sem”. A lapnak nyilatkozó HR-esek azt is hangsúlyozták, hogy nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránul vagy oroszul beszélő ukránokról van szó. A Növekedés.hu-ban Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a téma kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a magyar bérszint már az ukránoknak is alacsony: „Sajnos, az ukránok jó része ma már nem idejön (…) Oda megy dolgozni, ahol jóval többet kereshet (…) Külföldi munkaerő-fronton most az a legfrissebb fejlemény, hogy megindultak felénk a török vendégmunkások, illetve az őket foglalkoztató cégek.
Témák
bevándorlás