Rossz hír az autósoknak – Drágább lett a tankolás

Publikálás dátuma
2019.05.22. 06:25
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Mol szerdán 5-5 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát.
A változást követően a benzin átlagára literenként 408 forintra, a gázolajé 416 forintra emelkedett. Az üzemanyag ára legutóbb május 10-én, pénteken változott, akkor a Mol 2 forinttal 403 forintra csökkentette a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, a gázolaj ára nem változott. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. 
Szerző

Üzent a Huawei: nem tart az amerikai szankcióktól

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:42

Fotó: FRED DUFOUR / AFP
A kínai mamutcég nem akar megválni korábbi beszállítóitól, és van terve arra az esetre is, ha a Google megvonja tőle a termékeiken futtatott operációs rendszert.
A Huawei magánvállalat, termékeinek vásárlása és használata kizárólag személyes preferencián alapuló felhasználói döntés kellene hogy legyen, nem pedig politikai játszmák tárgya - idézte kedden a kínai Hszinhua hírügynökség Zsen Cseng-fejt (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítóját.  Az amerikai szankciók "nem lesznek hatással cégünk működésére" - jelentette ki a cégvezér, hangsúlyozva, hogy "semmiképpen nem fogják befolyásolni az újgenerációs távközlési technológia kifejlesztését". Hatással mindössze a cég számára "másodlagos" üzleti tevékenységre lehetnek a szankciók - idézi Zsen Cseng-fejt  az MTI is. "A Huawei már hónapokkal ezelőtt megkezdte a felkészülést a kivételes helyzetre" - mondta az alapító, megjegyezve, hogy a cégnek nem áll szándékában megválni amerikai beszállítóitól. "Amennyiben az amerikai kormány lehetővé teszi számukra az exportot, a Huawei kész folytatni az alkatrészek beszerzését amerikai vállalatoktól, de éppen úgy folytatja saját kutatás-fejlesztését is" - tette hozzá.  A Huawei a világ második legnagyobb okostelefon gyártója és termékei nagyban függenek amerikai áramkör beszállítók szállításaitól. Az idei első negyedévben az amerikai IDC informatikai és távközlési piackutató vállalat kimutatása szerint a Huawei okostelefon eladásai ötven százalékkal 59,1 millióra nőttek, miközben a világpiaci forgalom 6,6 százalékkal csökkent. A piacvezető Samsung és a rangsorban harmadik Apple eladásai egyaránt csökkentek. A kínai cég már számos áramkört és alkatrészt fejlesztett ki saját okostelefonjai számára, de a legfejlettebb technológiát képviselő alkatrészek terén amerikai beszállítóktól függ.   A Huawei okostelefonok és táblagépek a Google Android operációs rendszeren futnak. A Huawei és a Google Zsen Cseng-fej elmondása szerint ezért "szükségintézkedésekről" tárgyalnak az okostelefon üzletágban, bár nem részletezte azokat. 

Washington másfél hónapot adott az átállásra

A Google hétfőn jelentette be, hogy alapvető szolgáltatásai az amerikai kereskedelmi minisztériumi tilalommal összhangban is futni fognak az Andorid operációs rendszert használó Huawei készülékeken. A Google a leállítandó szolgáltatásokat még nem részletezte. A washingtoni kereskedelmi minisztérium rendelete a hardver és szoftver közvetlen eladását és szolgáltatások nyújtását tiltja a "feketelistára" vett vállalatoknak. A Google részéről közvetlen közreműködést igénylő szolgáltatások például a Google Maps és a Gmail - a már élő szerződések és eladott készülékek esetében viszont nem tiltják le ezeket a funkciókat. Az amerikai minisztérium honlapján publikált közleménye egyúttal 90 napos felmentést is ad a Huawei egyes ügyfeleinek, hogy "kritikus szolgáltatásaikat" fenn tudják tartani a tilalom életbe lépéséig és más beszerzési forrásokra tudják azt átállítani. 
Szerző

Elege lett a magyar mutyiból Brüsszelnek, ezermilliárdos támogatást is visszakérhetnek

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:20

Fotó: Népszava
A kormány tíz százalékos korrekciót próbál elérni, de az Európai Bizottság ennél jóval komolyabb büntetést is kiróhat a szabálytalanságoktól hemzsegő uniós közbeszerzések miatt.
Magyar delegáció érkezett kedden Brüsszelbe, hogy megkísérelje lealkudni az uniós támogatásmegvonásokat -értesült a 24.hu. A hírportál információi szerint az Európai Bizottság „halmazati büntetést” helyezett kilátásba, mert az egymást követő vizsgálatok rendre ugyanazt az eredményt hozták ki: az uniós forrásból támogatott projektek közbeszerzéseinél igen sok a szabálytalanság, a közbeszerzés magyarországi ellenőrző rendszere nem működik megfelelően, így zavartalanul csapolhatják az uniós kasszát.

Már négy éve is súlyos problémákat találtak

Emlékeztetőül - írja a lap - 2015 tavaszán, amikor az Orbán-Simicska háború bevezető epizódjaként az M4-es autópálya építését leállították, a kormány az Európai Bizottság kartellgyanújával hozakodott elő, ám kiderült, hogy Brüsszelben nem is foglalkoztak a sztrádaüggyel. Ellenben az akkoriban Lázár János vezette uniós forrásokat menedzselő szervezetről lesújtó bizonyítványt küldtek. A Miniszterelnökség a megállapításokat ugyan nem hozta nyilvánosságra, de a HVG-ből megtudhattuk, hogy a brüsszeli revizorok 55 közbeszerzési eljárást, 665 millió euró értékű szerződést választottak ki a 2014-es termésből, a nagy értékű, illetve a kockázatosnak ítélt területekről. Közülük 13 tender akadt fenn a szűrőn, és összesen 16 kifogásolható tételt találtak, azaz
minden harmadik-negyedik eljárásban találtak súlyos szabálytalanságot.

Nagyjából minden másodiknál korrekciót írtak elő, több milliárd forint értékben. A minta az összes operatív programot lefedte, és a kutakodás azt hozta ki, hogy minden terület „fertőzött”, vagyis a hiba rendszerszerű. Fennakadt a szűrőn például a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal irodabútor-beszerzése, ahol csak egy konkrét konzorcium tudott nyerni, míg a csepeli szabadkikötő fejlesztésére egyedül az akkor még Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép volt alkalmas. A bizottság azt ugyan nem mondta ki, hogy minden az oligarcháknak jut, de annyit igen, hogy a nagyberuházásoknál indokolatlanul korlátozzák a potenciális pályázók körét, az uniós pénzekhez való hozzáférés kevés cégnél koncentrálódik, nincs igazi verseny, így az építkezések indokolatlanul drágák.

Rendszerszintű hibák és visszaélések

A hibák javítására egy sor javaslatot adtak a brüsszeli szakértők, egyúttal jelezték, hogy szorosan felügyelik a jelentés javaslatainak végrehajtását. Az erős jelzés ellenére azonban nemhogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet.
A 2015-2017-es időszakból 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgálva az Európai Bizottság 29-ből 24 projektben talált kivetnivalót.

 A  vizsgálat megállapította, hogy súlyos hibákkal, éppen csak működik a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, és az Európai Bizottság az átvizsgált minta alapján indokoltnak látta, hogy az uniós támogatásokból minden tizedik eurót megvonjon Magyarországtól. Vagyis csak a kiválasztott mintában feltárt szabálytalanságok miatt több mint 100 milliárd forint levonást számoltak ki. De nemcsak egyedi, hanem egy sor rendszerszintű hibát is azonosítottak, ami azt jelenti, hogy sokkal több szerződés érintett, így a támogatásvesztés is sokkal nagyobb lehet. A lap úgy tudja, az Európai Bizottság időközben emelte a tétet, tekintettel arra, hogy az egymást követő ellenőrzések során nem tapasztalt javulást a közbeszerzés-ellenőrzés rendszerében. Rendszerszintű hibák merültek fel, minden eljárás ezen a lyukas szűrőn haladt át, ilyen alapon a 2014 eleje és 2018 vége között időszak  minden közbeszerzése érintett.

A források negyedét is visszakérhetik

Elméletileg 5 százalék feletti hibaarány felett Brüsszel akár fel is függesztheti a támogatásfolyósítást, de ezt eddig nem tette, mivel inkább a szabályos működés ösztönzése, kikényszerítése volna a cél. A magyar delegáció is enyhébb büntetéssel kalkulál, a hírportál értesülései szerint  10 százalékos átalánykorrekciós javaslatot vitt magával. Ez sem elhanyagolható tétel, az említett időszak több mint 4000 milliárd forintnyi közbeszerzései alapján akár 400 milliárd forint is lehet. Szakértők ugyanakkor kétlik, hogy beérné ennyivel a brüsszeli adminisztráció, hiszen a korábban említett reprezentatív mintákban súlyosabb szabálytalanságokat találtak, amikért projektenként jellemzően 25, esetenként – mint Tiborcz István egykori érdekeltsége, a közvilágítás-szerelő világbajnok Elios Zrt. esetében – 100 százalékos támogatásmegvonást javasoltak. 
Az átlagosnak számító, 25 százalékos büntetéssel számolva pedig már 1000 milliárd forintnál tartanánk.

Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 16:25