Olyan oltást fejlesztettek, ami az influenza és a pneumococcus ellen is véd

Publikálás dátuma
2019.05.22. 11:20

Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az évente együttesen több millió ember halálát okozó influenza és a pneumococcus baktérium ellen egyszerre hatékony védőoltást hoztak létre az ausztráliai Adelaide-i Egyetem kutatói.
Az oltóanyagot kifejlesztő Mohammed Alsharifi és James Paton szerint az egyvakcinás megközelítéssel leküzdhetőek a jelenleg használt védőoltások korlátai. 
A kutatók megállapították, hogy az influenzavírus A elleni oltóanyag sokkal nagyobb valószínűséggel nyújt védelmet az influenza más törzseivel szemben is, ha a pneumococcus baktérium elleni vakcinával együtt adják be.
„Az influenzafertőzés eleve hajlamosabbá teszi a pácienseket a pneumococcus okozta súlyos tüdőgyulladásra, amelybe nagyon magas arányban halnak bele az emberek”

– jegyezte meg Alsharifi az egyetem közleményében.

A jól ismert szinergizmus ellenére – hogy a két vakcina egy időben alkalmazva erősíti egymás hatását –, a jelenlegi oltási stratégiák mégis csak az egyes kórokozókat célozzák. Alsharifi szerint az influenza és a pneumococcus baktérium elleni új vakcináik ötvözésével sikerült fokozott immunválaszt produkálni az influenza különböző altípusaival szemben.
Szerző

Meghalt Medzihradszky Kálmán kémikus

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:04

Fotó: Shutterstock
Életének 92. évében meghalt Medzihradszky Kálmán kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja; személyében a magyar kutatói közösség a peptidkémia nemzetközi hírű tudósát veszítette el - közölte az akadémia.
Medzihradszky Kálmán kutatási területe az aminosavak, peptidek és fehérjék kémiája, a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata volt.
Medzihradszky Kálmán 1928-ban született Rákoscsabán. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett vegyészdiplomát 1950-ben. Ezt követően az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének oktatójaként dolgozott. Érdeklődésének középpontjában ekkoriban az anthrax-poliglutaminsav szerkezetvizsgálata, 1960 és 1964 között pedig a humán adrenokortikotrop hormon megvalósított teljes szintézise állt, amiért 1970-ben Állami Díjjal tüntették ki. 
Az oktatói ranglétrát végigjárva 1971-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1980-ban az egyetem rektorhelyettesévé választották, majd 1983-ban a Természettudományi Kar dékánja lett. Hivatali idejében kezdődött meg az ELTE lágymányosi épületegyüttesének építése, a kémiai részleget 1989-ben vehette át. Egyetemi pályafutása mellett 1970-től az MTA Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkáját irányította, 1990 és 1998 között annak szervezeti vezetője is volt. 1976 és 1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet Molekulárfarmakológiai Osztályát vezette.
1967-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1970-ben akadémiai doktori értekezését. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2009-ben Pázmány Péter felsőoktatási díjat kapott, 2008-ban a Pro European Peptide Society díjjal tüntették ki. 2008-ban Eötvös-gyűrűt, 2005-ben Eötvös József-díjat, 2004-ben Bruckner Győző-díjat, míg 2002-ben J. Rudinger-díjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A Csehszlovák Tudományos Akadémia 1982-ben Heyrovský-aranyéremmel tüntette ki.
Szerző
Témák
gyász kémikus

Csökkenti az elhízás esélyét, ha a gyerek „mozogva” jár iskolába

Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:55
Illusztráció
Fotó: Eugenio Marongiu/Cultura Creative / AFP
Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral vagy rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.
A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában. A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével. A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
 A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt. A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.
Szerző