A nagy ho-ho-ho

Most aztán itt van népünk a legnagyobb bizonytalanságban. Jó lenne, ha a legmagasabb helyeken eldöntenék, hogy akkor melyik a nemzeti sport. Eddig joggal hihettük, hogy a foci az. Milliárdokért épülnek a stadionok – bár néha konganak az ürességtől –, a legfőbb vezető pedig ott ül a jelentősebb meccseken. Most azonban kiderült, hogy a horgászat a legtöbb embert vonzó szabadidős sport hazánkban. Ezt viszont a másik legfőbb közjogi méltóság mondta. Röviddel azután, hogy maga is kifogott egy 15 és fél kilós halat Székesfehérváron, a Magyar Horgászat Nagyköveteinek VII. találkozóján. Amivel ugyan nem nyert, mert Csőre Gábor színművész horgára egy kétszer akkora akadt, de tudjuk, nem a győzelem, a részvétel a fontos.

Attól tartunk, mindez nem kívánt versengéshez vezethet Orbán Viktor és Áder János között. Ráadásul hatása lehet a napi politikára is. Igaz, az immár nem létező köztársaság elnöke teljesíti a rá kirótt penzumokat, általában szentesíti a miniszterelnök akaratából megszülető jogszabályokat, és ha – nem gyakori – kifogásait lesöprik, nem szól egy szót se. Inkább keres magának más elfoglaltságot. Így vált a klímavédelem felkent papjává, néha megvacsoráztatja az arra érdemesnek vélt embereket, és törődik minden olyan dologgal, ami nem annyira fontos, és nem érinti a legfőbb vezető felségterületét.

Így elkerülhetők a felesleges feszültségek és konfliktusok. De ki hitte volna, hogy éppen a sport lesz az a terület, ahol ütközhetnek az érdekek? Persze azért nagy baj nincs, még akkor sem, ha Orbán inkább a focihoz irányítaná a fiatalokat – hiszen oda megy a legtöbb pénz –, míg Áder úgy tartja, „a horgászat értelmes szabadidőtöltés, és talán a fiatalok is rabjai lesznek egyszer”.

Ám végül is tudni kellene, hogy a 100 Folk Celsius Nagy ho-ho-ho-horgászát dúdoljuk-e, vagy valamelyik fociindulót.