Előfizetés

Demokrata és republikánus képviselők együtt bírálják Magyarországot a Kongresszusban

Népszava
Publikálás dátuma
2019.05.27. 06:45

Fotó: Aurora Samperio / AFP
Hiába parolázott Trump Orbánnal, ettől még az elnök pártjában sem szereti mindenki a magyar miniszterelnököt.
Úgy tűnik az Egyesült Államokban sem győzött meg mindenkit Orbán Viktor és Donald Trump találkozója arról, hogy Magyarországon minden rendben van. Nem egészen két héttel a vizit után ugyanis múlt csütörtökön olyan határozattervezetet mutattak be a Képviselőházban, melyben elég komoly bírálatokat fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben. A szöveget Alcee L. Hastings floridai és Marcy Kaptur ohioi demokrata képviselők mellett egy republikánus honatya, a dél-karolinai Joe Wilson jegyezte. A Külügyi valamint Igazságügyi Bizottságra is hivatkozó határozattervezet már jól ismert problémákat hány a magyar kormány szemére: többek között csalódottságukat fejezik ki, amiért nem sikerült megegyezni a CEU ügyében, felróják a média központosítását, a civil szervezetek elleni támadásokat, a részben orosz Nemzetközi Befektetési Bank Budapestre költözésének kockázatait. Mély aggodalmukat fejezték ki, amiért a magyar kormány gyengíti a demokratikus intézményeket, aláássa a szabad választásokat, valamint korlátozza a sajtószabadságot. Felszólítják az amerikai külügyet, hogy támogassák Magyarországon a korrupció elleni küzdelmet, lépjenek fel az orosz befolyás ellen, segítsék a független média megerősítését. 

Változáspárti többséget szeretnének a centrumpártok

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.05.27. 06:38

Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Jelenleg 28-al több parlamenti helyünk van, mint a szocialistáknak. Ez a válaszom arra a kérdésre, hogy az Európai Néppártnak (EPP) szüksége lehet-e a Fidesz mandátumaira a parlamenti többség megtartásához – mondta Manfred Weber, az EPP vezető jelöltje és frakcióvezetője az Európai Parlament összetételéről szóló nem hivatalos előrejelzés publikálását követően.
A bajor politikus újságírók előtt ismét világossá tette, hogy a kereszténydemokraták sem a jobb-, sem a baloldali szélsőségesekkel nem hajlandók együttműködni a megújuló Európai Parlamentben. Az EPP ezt megelőző kampányzáró rendezvényén Weber kifejtette: nem fognak összefogni azokkal, akik tönkre akarják tenni az Európai Uniót. 
„Meg fogjuk védeni Európát a nacionalistákkal szemben”

– fogalmazott.

A néppárt helyeket vesztett, de így is az EP legnagyobb pártja maradt, és mint ilyen, tárgyalásokra készül a parlament többi demokratikus pártjával a jövő feladatairól és az európai bizottsági elnök megválasztásához szükséges többség megteremtéséről. Weber a lehetséges koalíciós partnerek között említette a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket. A négy frakció kényelmes többséget élvezne a képviselőtestületben. A politikus azt is közölte, hogy az EPP ragaszkodik ahhoz, hogy a pártcsaládok vezető jelöltjei közül kerüljön ki az Európai Bizottság következő elnöke. Frans Timmermans, aki az európai szocialisták választottja a tisztségre, meglebegtette, hogy mandátumokat veszített pártjuk esetleg az EPP nélkül is képes lenne parlamenti többség létrehozására, ezt azonban az átmeneti számok nem támasztják alá. A holland politikus azt mondta: nem az a lényeg, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke, hanem az, hogy a testület milyen programot fog végrehajtani. Ettől függetlenül Udo Bullmann frakcióvezető késő éjjeli közleményében leszögezte, hogy Timmermans az egyetlen jelölt, aki képes valódi változásokat végrehajtani, ezért csak ő élvezheti az EP reformista többségének a támogatását. A liberálisok nevében megszólaló Margrethe Vestager versenyjogi biztos annak örült, hogy az európai politikai színtéren is sikerült megtörni a monopóliumokat, amennyiben véget ért az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták és Demokraták többségi kormányzása az EP-ben. Vestager szerint az európaiak egyértelműen a változásra szavaztak. Mint mindenki, ő is üdvözölte, hogy a választásokon sokkal többen vettek részt, mint húsz éve bármikor. A választások nagy nyertesei között vannak a Zöldek, nevükben a két Spitzenkandidat, Ska Keller és Bas Eickhout megerősítette: nem tudják elképzelni, hogy ne az európai pártcsaládok vezető jelöltjei közül kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke. Szerintük a következő évek három fő célja a klímaváltozás elleni harc, a szociális igazságosság megteremtése és a demokratikus értékek érvényesítése Európában.

Franciaországban Marine Le Pen az élen

R.T. MTI
Publikálás dátuma
2019.05.26. 20:14

Fotó: SYLVAIN LEFEVRE / AFP
A szélsőjobboldali Rassemblement National megelőzte Macron pártját.
Marine Le Pen szerint Macronnak le kell vonnia a következtetést, és „nincs más választása, mint új előrehozott parlamenti választást kiírni”.

Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke bejelentette vasárnap este Párizsban, hogy pártja megnyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Franciaországban, ami nagy pofon Emmanuel Macron francia elnöknek. A szélsőjobboldali politikus leszögezte, hogy ez a „nép győzelme”, a választást pedig Macron politikájáról és személyéről tartott népszavazásnak nyilvánította.
Le Pen szerint Macronnak le kell vonnia a következtetést, és „nincs más választása, mint új előrehozott parlamenti választást kiírni”.

Édouard Philippe francia miniszterelnök vasárnap este aláhúzta, hogy „alázattal, de elszántsággal” elfogadja az eredményt. Ha az ember másodikként végez egy választáson, nem állíthatja azt, hogy nyert” - jelentette ki a kormányfő, de egyúttal arra is rámutatott, hogy Marine Le Pen pártja 2014-ben is győzött. Philippe mindazonáltal igazolva látja azt, hogy Macron 2017-es elnökké választása átrajzolta Franciaország politikai térképét.
Az EP becslése alapján az RN a voksok 23,23 százalékát kapta, míg a Macron pártja által vezetett pártszövetségre a választók 22,47 százaléka szavazott.

Ezek alapján az RN várhatóan 22, a liberális frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.    Más eredmény született Finnországban, mint az április közepén megrendezett parlamenti választáson. Akkor a szociáldemokraták hajszállal előzték meg a jobboldali populista Finn Pártot. Ezúttal azonban a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja (KOK) végzett az élen 20,6 százalékkal, néggyel megelőzve a szociáldemokratákat. A liberális Centrumpárt és a környezetvédők holtversenyben végeztek a harmadik helyen 14 százalékkal. Nagy meglepetés, hogy a jobboldali populista Finn Párt csak ötödik 13,2 százalékkal. További három párt kerül a parlamentbe.

Le Pen győzelmét erősítik meg a részeredmények

A hétfő hajnalban kiadott részeredmények is a Nemzeti Tömörülés (RN) európai parlamenti választási győzelmét erősítették meg, a Marine Le Pen vezette radikális párt a voksok 23,23 százalékát szerezte meg – derül ki a 98 százalékos feldolgozottságnál kiadott adatokból. Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja a szavazatok 22,31 százalékát kapta. Az RN várhatóan 22, a liberális EP-frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe. A részeredmények szerint az Európa Ökológia A Zöldek (EELV) párt 13,4, a balközép pártok közös listája 8,48, a radikális baloldali Lázadó Franciaország pedig 6,31 százaléknyi szavazatot szerzett. 

Kapcsolódó
Gondterhelt lehet a horvát kormányfőGyengén szerepelt a szélsőjobb Németországban