Salvini: legalább 150 mandátuma lesz a szélsőjobbnak

Publikálás dátuma
2019.05.27. 11:40

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Egyből Le Pen-t és Orbán hívta Matteo Salvini, miután kiderült, Olaszországban 33,64 százalékkal a Liga szerezte a legtöbb EP-mandátumot.
Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali-populista belügyminiszter és a Liga párt elnöke egyből körbetelefonálta hasonló mentalitású partnereit - így Marine Le Pent, és Orbán Viktort is -, miután kiderültek a vasárnapi EP-választás eredményei, írja a CNN.
"Ez egy olyan szavazás, ami megengedi nekünk, hogy megpróbáljuk megváltoztatni Európát"

- nyilatkozta Salvini egy olasz rádióadónak, miután kiderült, 33,64 százalékos eredményével a Liga szerepelt Olaszországban a legjobban. Az olasz politikus egy euroszkeptikus többséget kíván formálni az Európai Parlamentben, és ebben - mint nyilatkozatából kiderült - kiemelten számít francia és magyar kollégáira.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) a voksok 23,23 százalékát kapta, a legtöbbet Franciaországban, míg az Emmanuel Macron elnök pártja által vezetett pártszövetségre a választók 22,47 százaléka szavazott. Az RN várhatóan 22 EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Fidesz 13-at, vasárnap 52,14 százalékot ért el. Orbán Viktor  már egyből vasárnap arról beszélt: ez majd felerősíti hangját, mikor a brüsszeli vezetők kiválasztásán "ügyeskedik". A Liga várhatóan 30 körüli széket tudhat majd magáénak.
Salvini hajnalban arról is beszélt: a szélsőjobboldal 150 EP-mandátumot tudhat majd magáénak a 751-ből, írja az AP hírügynökség. Ebben Le Pen és Orbán emberei mellett a brit Nigel Farage-féle Brexit Párt 29 képviselőjére is számít, valamint a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) jobboldali-euroszkeptikus frakció kisebb pártjaira.
Szerző

Bukott a román kormánypárt az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.05.27. 11:37

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A PSD második lett, 23,4 százalékkal, koalíciós partnere ki sem jutott Brüsszelbe. A legtöbb voksot, közel 27 százalékot a jobbközép PNL szerezte.
Romániában a jobbközép ellenzéki pártok előretörését hozta a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás, amelyen a példátlanul magas részvétel ellenére a Fidesz-szövetséges Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt. A központi választási bizottság (BEC) hétfő reggelig a szavazatok 96,7 százalékát dolgozta fel.
Az EP-választást az európai néppárti tagsággal rendelkező, Klaus Iohannis államfőt támogató ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte, amely a voksok 26,8 százalékát szerezte meg, míg a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a szavazatok 23,4 százalékát adták.

Saját várakozását is valamelyest felülmúló 21,4 százalék körüli eredményt ér el a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) USR-PLUS nevű választási szövetség. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató új ellenzéki erő az európai liberálisok és az Emmanuel Macron francia elnök által irányított, a Köztársaság lendületben (REM) nevű mozgalom által létrehozandó új centrista frakcióhoz készül csatlakozni az EP-ben.
Az RMDSZ - ami mellett közel 100 milliárd forint közpénzt is felvonultatva kampányolt az Orbán-kormány - lassan biztosra veheti, hogy sikerült képviselethez jutnia az EP-ben. 96,7 százalékos feldolgozottság mellett a voksok 5,45 százalékát megszerezve legalább egy képviselőt küldhetnek az EP-be, Winkler Gyula személyében. Valószínűsíthető, hogy a töredékvoksok újraosztása nyomán az RMDSZ-lista második helyén szereplő Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is mandátumhoz jut.
A részeredmények szerint további két párt jut még EP-képviselethez Romániából: a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania párt 6,6 százalékon áll, míg a Traian Basescu volt államfő által alapított, szintén ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,66 százalékon végzett.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártjára, a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette liberális ALDE a voksok 4,24 százalékát szerezte meg, tehát nem lépte át a bejutási küszöböt. Romániában a jogosultak 49 százaléka, 8 millió 955 ezer választó adta le voksát, külföldön 375 ezer román állampolgár szavazott az EP-választáson. Ez utóbbi voksoknak mintegy felét dolgozták fel hétfő reggelig.

A CDU/CSU szerezte a legtöbb szavazatot Németországban, előretörtek a Zöldek

Publikálás dátuma
2019.05.27. 11:36

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan voksoltak.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot a vasárnap véget ért európai parlamenti (EP-) választáson Németországban a szövetségi választási iroda hétfő hajnalban kiadott részeredményei szerint. Az MTI összefoglalója szerint a járások 89,2 százalékából – 401 járás közül 358-ből – beérkezett adatokon alapuló összesítésből az derül ki, hogy a 16 tartomány közül 15-ben működő CDU a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, ami 7,3 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 29,5 százalékhoz képest. A csak a 16. tartományban, Bajorországban működő CSU az ország egészében leadott szavazatok arányában 7,2 százalékot ért el, ami 1,1 százalékpontos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz viszonyítva. A pártszövetség így együtt 29,4 százalékot szerzett, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6 százalékpontos visszaesés, és valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplés. Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg, ami 11,2 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest. Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet, a baloldali irányultságú ökopárt 21,2 százalékot szerzett, támogatottságát csaknem megduplázta, 10,5 százalékponttal növelte a 2014-ben elért 10,7 százalékhoz képest. A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal, 3 százalékponttal erősödve a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága 5,4 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az öt évvel ezelőtti 3,4 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot ért el, 2,4 százalékponttal gyengülve a 2014-es 7,4 százalékhoz képest. Mandátumot szerzett több kisebb párt is, amelyek támogatottsága rendre 3 százalék alatti. A választási iroda a végeredmény megállapítása után közli, hogy a szavazatok alapján miként osztják szét a Németországnak jutó 96 parlamenti helyet a pártok között. A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan szavaztak, ami 13,3 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti – 26,2 millió választót jelentő – 48,1 százalékhoz képest.

„Komoly feladatok várnak ránk”

Vasárnap este a Zöldek kampányközpontjában Ska Kellert és Bas Eickhoutot, a párt két vezető jelöltjét hatalmas üdvrivalgás fogadta. „Ez lesz a Zöldek valaha elért legjobb eredménye szövetségi választásokon” – mondta Ska Keller az éljenző tömegnek. Az osztrák eredményeket is „lenyűgözőnek” nevezte, hasonlóan az írországi Zöldek kiváló teljesítményéhez. „A nagyszerű eredmény után komoly feladatok várnak ránk, úgymint a klímaváltozás elleni küzdelem, a szociális igazságosság megteremtése és a harc az állampolgári jogokért” – hangsúlyozta a német politikus.

Szerző