Lázár János szerint elgurult a gyógyszer, már vissza is vonták a Mezőhegyesi Ménesbirtok wellnessközpontos közbeszerzését

Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:26

Fotó: Lázár János Facebook oldala
Azt állítja, hogy a menedzsment a tudta nélkül döntött.
Mint azt már korábban megírtuk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki az állami tulajdonú, de Lázár János által felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny kézilabda-pálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől. Lázár a 444.hu-nak a közbeszerzés hírére a következőképpen reagált:
„A ménesbirtok menedzsmentjénél elgurult a gyógyszer. Teljesen elvesztették a realitásérzéküket”.

Mint mondta, ennek személyi következményi is lesznek, felmentéseket kezdeményez a menedzsmentben, és azonnali hatállyal visszavonja a kiírt közbeszerzést. Nem sokkal Lázár nyilatkozatának megjelenése után a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentje közleményt adott ki, amelyben azt írták: „A menedzsment, Lázár János kormánybiztos utasítására visszavonja az elektronikus közbeszerzési rendszerben 2019. 05. 28-án EKR000530842019 számon megjelent, 800 millió forintos keretösszeggel meghirdetett tervezési feladatokra irányuló közbeszerzési eljárását” – vette észre a HVG.
Szerző
Témák
Lázár János
Frissítve: 2019.05.29. 11:35

A teljes politikai irányítástól tart az akadémia vezetése

Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:12

Fotó: Népszava
Az MTA arra kéri a kormányt, hogy tartsa magát ahhoz, amiről a tárgyalásokon megállapodtak a minisztérium képviselőivel.
Kedden reggel szivárgott ki az a törvénymódosítás-csomag az Indexen, mellyel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) augusztustól teljesen átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatát. A hamarosan a parlament elé vinni kívánt javaslat elutasítja az összes kompromisszumot, ami az elmúlt hónapokban körvonalazódott az MTA és az ITM között. Miután az MTA nemet mondott a minisztériumnak, Palkovics László a nyílt erőpolitikát választotta, és egy olyan tervet nyújtott be, mellyel önkényesen elvenné az Akadémiától a 15 kutatóközpontot és kutatóintézetet.
A törvénnyel köteleznék az MTA-t arra, hogy mondjon le saját vagyonáról, és azt adja át ingyenes és teljes használatba.

„A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek” –reagált hivatalos honlapján az Akadémia.  –
„A tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt”

– tették hozzá. Ehhez hozzátartozik, hogy Palkovics korábban azt állította, nem nyúlnak az MTA vagyonához, hiszen az a tulajdon- és jogbiztonság elvébe ütközne. Ehhez képest most a vagyon teljes és ingyenes használatba adásáról van szó – írja az Index. Az MTA vezetősége a közleményben sorolja mely pontokon veszi semmibe a korábbi megállapodástervezet már konszenzusos részeit  Palkovics László minisztériuma:
  • A tervezet nem biztosítja a kutatóhálózat alapfinanszírozását, „alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül”.
  • Az intézményhálózatot irányító testület tagjait is a miniszterelnök nevezné ki, „a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka”.
  • Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele.
  • A javasolt módosítások – a korábbi megállapodásokkal ellentétben – nem tartalmaznak garanciát a kutatóhálózat meghatározott idejű egyben tartására, és bármilyen átszervezés lehetőségét az irányító testület egyszerű – nem minősített – többségének kezébe adják.
A kutatóintézeti vezetők azt is aggályosnak tartják, hogy az előterjesztés nem rendelkezik arról, hogy a kutatóhálózat tagintézményeinek vezetői a jelenleg hatályos nyílt pályáztatási eljárással és az Irányító Testület minősített többségi döntésével kerüljenek pozíciójukba: 
„A módosítások lényegében teljes kormányzati – politikai – irányítást biztosítanak a kutatóhálózat felett, szöges ellentétben a mintának tekintett német gyakorlattal”

– olvasható az Akadémia közleményében. „Ez a törekvés, valamint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felépítése és abban az illetékes miniszter megnövekedett szerepe potenciálisan veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát.” Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, „mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára”. 
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.05.29. 10:14

Rétvári a nagyszülői gyeddel büszkélkedik, de mélyen elhallgatja, mennyit bukik, aki bevállalja

Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:06

Fotó: B. BOISSONNET / AFP
Röviden: sokat.
Egy átlagfizetéssel rendelkező nagyszülő 200 ezer forint gyedet is kaphat a családvédelmi akcióterv 7. pontja alapján - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán az MTI tudósítása szerint.  Rétvári Bence hozzátette: a nagyszülői gyed feltétele, hogy a gyed igénylését megelőző két évben 365 napnyi munkaviszonnyal kell, hogy rendelkezzen a nagyszülő. A gyermeknek a szülővel kell élnie, de napközben a nagyszülő elviheti magához a gyermeket - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a nagyszülői gyeddel töltött évek a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számítanak. A családvédelmi akcióterv pontjainak parlamenti elfogadásáról az államtitkár azt mondta, az ellenzék ott támadja a tervet, "ahol fogást érez rajta".  A nagyszülői gyeden speciel nem nehéz, mert a családok támogatásával indokolják a bevezetését, csakhogy komoly összegeket bukik rajta, aki bevállalja. Átlagbér esetén egész pontosan korábbi jövedelemének 41,5 százalékát - írja az Azénpénzem.hu. A Rétvári által emlegetett 200 ezer forint ugyanis bruttó összeg (amúgy valójában 208 600), a KSH által közzétett átlagkereset pedig 356 600 forint. Így aki a KSH (és a kormány) szerinti átlagot keresi, az fizetése 41,5 százalékát elbukja. A nagyszülői gyed összegére ugyanis ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a szülőire. Vagyis: a juttatás a korábbi fizetés 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ez jelenleg 208,6 ezer forintot. A gyed választása persze a leendő nyugdíjat is csökkenti, de a portál számítása szerint jóval csekélyebb mértékben, mintegy 1,5 százalékkal.
Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 15:26