Kígyóbűvölő furulyaszó segíti a koraszülöttek agyának fejlődését

Publikálás dátuma
2019.05.30. 09:09
Illusztráció
Fotó: Xiao yu/Imaginechina / AFP
Újszülöttek számára írt zenével serkentik a koraszülöttek agyának fejlődését svájci kutatók, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban bemutatták, hogy jobban fejlődnek az ilyen zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai, különösen az a hálózat, amely az érzékelésben és észlelésben játszik szerepet.
A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki. 
"Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődnek normálisan a koraszülöttek neurális hálózatai" - magyarázta Petra Hüppi, a genfi egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A genfi kutatók kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. Mivel a hallórendszer korán kifejlődik, a zenehallgatást jó megoldásnak találták. "Fontos volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen a zene" - idézte Lara Lordier neurológust a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A genfi kutatók Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgoztak együtt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollennweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a punji váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket megnyugtatta szinte azonnal, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.
A kicsinyek agyfejlődését vizsgáló kutatásban a kontrollcsoport zenét nem hallgató koraszülöttekből és olyan újszülöttekből állt, akik kilenc hónaposan jöttek világra. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai viszont jól fejlődtek.
A tanulmányba bevont első gyerekek már hatévesek, ebben a korban válnak érzékelhetővé a kognitív problémák. A kutatók most bevonják őket egy teljes kognitív, emocionális, társas felmérésbe, és megfigyelik, hogy igazolhatók-e azok a pozitív eredmények, amelyeket a kicsik első heteiben mértek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 12:42

Élőben közvetítettek egy szívműtétet Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.29. 21:00
Fotó: Draskovics Ádám
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Háromdimenziós endoszkóppal végrehajtott speciális billentyűrekonstrukciós nyitott szívműtétet hajtottak végre a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben.
Az érdeklődők élő tévéközvetítésen követhettek az operációt. A cél az ismeretterjesztés volt a betegeknek és az egészségügyi dolgozóknak egyaránt. A sajtónyilvános beavatkozáson használt technika jelenleg a legmodernebb eljárás. Lényege, hogy a sebész egy kis lyukon keresztül végzi el a műtétet, amelyet 3D-s kamerarendszer segítségével követ figyelemmel. Az intézetben jelenleg az összes nyitott szívműtét 20-25 százalékát már ilyen módszerrel végzik, esetenként gyerekeken is. Ez az eszköz máshol az országban, és a környező országokban sem használható. A műtétet Szolnoky Jenő a Honvédkórház szív-, ér-, és mellkassebészeti osztályának osztályvezető főorvosa végezte. Miután tavaly elbocsátották az intézetből az ország egyik legtapasztaltabb szívsebészét, Székely Lászlót, ő vállalt heti egy alkalommal, délutánonként vállal egy-egy ilyen műtétet, miután neki volt hasonlóan nagy tapasztalata az ilyen beavatkozásokban. Szolnoky arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívsebészet nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben. A kardiológiai intézet főigazgatója, Andréka Péter hozzátette: ez nem csak esztétikailag nyújt kiváló eredményt, hanem a rehabilitáció is sokkal gyorsabb utána.
Fotó: Draskovics Ádám
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Szerző
Témák
szívműtét
Frissítve: 2019.05.29. 21:55

A túl kevés, de a túl sok alvás is rontja a memóriát

Publikálás dátuma
2019.05.29. 17:20

Fotó: Pixabay
A hét óránál kevesebb és a kilenc óránál több alvás is negatívan befolyásolja a kognitív teljesítményt, így a vizuális memóriát és a reakcióidőt is – állapította meg a University College London (UCL) új kutatása.
A szakértők majdnem 400 ezer résztvevőnek a UK Biobank adatbankban szereplő adatait, valamint az Alzheimer-kórt vizsgáló IGAP (International Genomics of Alzheimer's Disease Project, IGAP) nemzetközi projekt információit elemezték. Összefüggést kerestek az alvás és a kognitív funkciók, valamint a demencia között.
Az eredmények szerint azok, akik napi hét óránál kevesebbet aludtak, át nem aludt óránként öt százalékkal több hibát ejtenek a vizuális memóriát vizsgáló teszteken. Akik naponta több mint kilenc órát aludtak, még többet hibáznak (9 százalék többletóránként). A reakcióidejük átlagosan egy százalékkal volt lassabb minden plusz óra alvással.
Ezek alapján egy egészséges felnőttnek 7-9 órát kell aludnia - mondta el Victoria Garfield, a UCL munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
„Összességében tanulmányunk kiemeli az alvás mennyiségének jelentőségét. Az alvási szokások javítása előnyökkel járhat a kognitív egészségre”

– mondta Albert Henry kutató.

Korábbi kutatások összefüggést állapítottak meg az alvási problémák és az elbutulás kockázatának emelkedése között. A mi tanulmányunk alig talált bizonyítékot arra, hogy az alvás időtartama erre hatna, a kapcsolatot tovább kellene vizsgálni – tette hozzá.
Szerző