Gyógyszerpróbákból szerezhetnek extra bevételt az orvosbárók

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:10

Fotó: Shutterstock
79 millió forintot kerestek az Országos Onkológiai Intézet munkatársai a klinikai gyógyszervizsgálatokból – ennél pontosabb adatokat nem lehet megtudni.
79 millió forint jutott az onkológiai intézet munkatársainak 2017/2018-ban klinikai gyógyszervizsgálatoknak köszönhetően, ám nem tudni, ki, miért, mennyit kapott, noha a gyógyszerkísérletek idehaza jól dokumentáltak, széleskörűen szabályozottak, követhetők. A rendszer szereplői közül csupán az orvosok lógnak ki, akik üzleti titok és személyes adatok védelme miatt a nyilvánosságtól elzárva kereshetnek a vizsgálatokon, miközben a munkát állami infrastruktúrán végzik – írja a 24.hu. A cikk szerzője, Pető Péter megpróbálta feltárni, hogy melyik orvos melyik gyógyszercégtől mennyi pénzt kapott. Ám üzleti titokra hivatkozva ezt nem sikerült kiderítenie. A hazai gyógyszerpróbák egyik haszonélvezője maga Kásler Miklós humán miniszter is. Az onkológus professzor vagyonnyilatkozatában számolt be arról, hogy 2017-ben havi bruttó 4,75 millió forintot keresett, noha az intézmény vezetőjeként ennek csak a töredéke lehetett a jövedelme. Ugyanakkor a rákbetegségek kezeléséért felelős intézmény irányítójaként, Széchenyi-díjas kutatóként, az orvostudomány kandidátusaként klinikai gyógyszervizsgálatok vezetőjeként is jelentős jövedelemhez juthatott – írja a portál.  A klinikai gyógyszervizsgálatok körüli kuszaságokat jól jellemzi az a tavaly októberi történet, amelyről a Népszava számolt be, miszerint Kásler Miklós miniszter különös tanácsadó testületet nevezett ki az akkor még főigazgató nélkül regnáló Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézetbe (OGYEI). Ez az hatóság, amely egyébként a hazai gyógyszerbiztonságért felelős, s egyebek mellett a klinikai gyógyszerpróbákat felügyeli. A testületbe pedig három olyan orvosvezető is került, köztük a grémium elnöke Poór Gyula, az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) jelenlegi főigazgatója, akik egyébként kapcsolatban állhatnak gyógyszercégekkel, olyanokkal amelyek esetében esetleg, az OGYÉI-nek hatóságként kell eljárnia. 
Szerző

„Most kell tüntetni az MTA-ért!”

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha a közigazgatási bíróságok ügyében hátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve – vélik kutatók, akik vasárnapra tüntetést szerveznek.
 – Most kell kiállni a Magyar Tudományos Akadémiáért (MTA), most van esély arra, hogy legyen kézzelfogható eredménye a tüntetésnek – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik alapítója, aki szerint a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló tervek visszavonása is azt mutatja: meghátrálásra lehet kényszeríteni a kormányt. Úgy véli, az európai parlamenti választások után a Fidesz-KDNP-n nagy a nemzetközi nyomás, és akár az is elképzelhető, hogy az MTA ügyében visszavonulót fújnak. – Vasárnap délután kettőkor mindenkinek az utcán a helye, akinek fontos a magyar tudomány jövője – mondta. A kormány – az MTA-val kötött eddigi megállapodásokat és az Akadémia Közgyűlésének határozatát figyelmen kívül hagyva – törvénymódosítással fosztaná meg mind a 15 kutatóintézetétől az Akadémiát. Emellett arra is kötelezné, hogy az intézetekhez tartozó ingatlanokat, eszközparkokat ingyenes használatra adja át az újonnan létrehozandó, állami Eötvös Loránd Kutató Hálózatnak. Az MTA szerint ez elfogadhatatlan és az Alaptörvényt is sérti. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón úgy tett, mintha nem értené, mi az MTA problémája, szerinte ugyanis az akadémiai vagyon állami vagyon. – Az MTA magánjogi jogalany, a tulajdona magánjogi tulajdon, ami közcélokat szolgál. Ilyen értelemben magántulajdonnak tekinthető, ezzel a miniszternek is tisztában kellene lennie – mondta Szilágyi Emese, aki a jogtudomány területén végez kutatásokat. Az MTA delegációja csütörtökön találkozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőivel, hogy megtegyék észrevételeiket az akadémiai törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Érdemi egyeztetés azonban nem volt, az MTA egy jegyzék formájában adta át állásfoglalását az ITM-nek. Ebben leszögezték: változatlanul fenntartják korábbi álláspontjukat arról, hogy a kutatóhálózatnak az Akadémiánál kell maradnia, egy „a kormány céljait jobban szolgáló” irányítási struktúrával. Vagyis az MTA továbbra is kompromisszumos megoldást javasol az ITM egyoldalú, politikai szempontok által vezérelt javaslatai helyett. Leszögezték azt is: egyedi magánjogi szerződések keretében kívánják és fogják – a szükséges mértékben – biztosítani jelenlegi intézményeik számára az MTA tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát. A kormány terveivel az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör sem ért egyet. Mint szerdai nyilatkozatukban írták, a kutatóhálózat leválasztását célzó törvénytervezet alkotmányellenes, antidemokratikus és elhibázott. A fiatal kutatókból álló Lendület Kutatócsoport pedig arra hívta fel a figyelmet: az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. 

Vonulás az Akadémiáért

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délután két órára szervez tüntetést Budapesten, a gyülekező a Fővám téren lesz, innen vonulnak az MTA elé. A megmozdulásra Pálinkás József korábbi MTA-elnök is mozgósított. „Mindenkinek el kell jönni! Ez nem akadémiai ügy! Ez a magyar szabadság ügye! Ha ez elvész, senki nem lesz biztonságban az önkény ellen!” – írta.

Szerző
Témák
MTA

Megússzák a büntetést a kamupártok emberei

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:28
Illusztráció: Tóth Gergő
Az érintett körzetek nagy részében 14 hónap alatt sem a választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség.
Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánlás-hamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig – írja a HVG. Mindkettőben a Bács-Kiskun megyei Ügyészség járt el, amely mindkét esetben hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amiért a vádlottak azt állították, ők maguk gyűjtötték az ajánlásokat, miközben valójában nem. A büntetéseket nem igazán lehet súlyosnak nevezni: 
az egyik eset két, büntetett előéletű vádlottjára próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság, két büntetlen előéletűt pedig próbára bocsátott. A másik esetben ismeretlen mértékű pénzbüntetést kapott az elkövető.

Az ORFK összesítése szerint a 112 nyomozásból:
  • 12-őt átminősítettek választás rendje elleni bűncselekményre
  • 15-öt megszüntettek,
  • 31-et felfüggesztettek,
  • 17-et pedig hatáskör hiánya miatt áttettek a NAV-hoz.
Jelenleg 35 büntetőeljárás zajlik – írja a lap.  Az Átlátszó tavaly nyáron mind a 106 egyéni választókerület választási irodáját megkereste, hogy összesen hány visszaéléssel találkoztak, illetve tettek-e ezek miatt feljelentést – ez utóbbi kérdésre a 80 válaszadó közül 27 válaszolt igennel. Őket most – közel egy év után – újra megkereste a HVG a kérdéssel, hogy mit tudnak a nyomozások állásáról, és hogy a választási szervek vezetőit kihallgatta-e már a rendőrség vagy a nyomozóhatóság. A 27 megszólított közül 15 válaszolt a lapnak. Az érintett körzetek nagy részében 14 hónap alatt sem a választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség, és a nyomozás állásáról sincsen információjuk. 
Ahol pedig kaptak információt, ott az eljárást a legtöbb esetben felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható.

Szerző
Témák
kamupártok