Kiderült: az éjszakázás mégsem növeli a mellrák kockázatát

Publikálás dátuma
2019.06.01. 10:10

Fotó: Garage Island Crew/Cultura Creative / AFP
Nem növeli a mellrák kockázatát az éjszakai műszak – derítették ki egy nagyszabású, tíz éven át tartó kutatásban a londoni Rákkutató Intézet szakemberei, akik a British Journal of Cancer című folyóiratban mutatták be eredményeiket.
A cirkadián ritmusnak, a szervezet biológiai órájának a zavarát régóta kapcsolatba hozzák számos betegséggel, rendellenességgel. 2017-ben egy Egészségügyi Világszervezet (WHO) kinyilvánította, hogy a többműszakos munka valószínűleg rákot okoz. Az egyik elmélet szerint a mesterséges fényben az éjszaka dolgozóknál kevesebb melatonin hormon termelődik, ami növeli az ösztrogén hormon termelődését. Utóbbi hatással lehet az emlődaganat növekedésére.
A londoni Rákkutató Intézet szakemberei az eddigi legátfogóbb tanulmányhoz 102 869 nő adatait elemezték. A részt vevő nők átlagéletkora a tanulmány kezdetén 45 év volt, és 17,5 százalékuk dolgozott rendszeresen éjszakai műszakban, este 10 és reggel hét óra között a vizsgált tíz évben. A vizsgált több mint százezer nő közül 2059-nél fejlődött ki áttétes mellrák. A kutatócsoport megvizsgálta a mellrák előfordulás és nők által hetente ledolgozott éjszakai műszak átlagos száma közötti kapcsolatot. 
„Azt találtuk, hogy nincs általános kapcsolat az elmúlt tíz évben éjszakai munkát végző nők és mellrákkockázatuk között”

– idézte Michael Jonest, az intézet kutatóját a New Scientist című tudományos folyóirat.

 A WHO Nemzetközi Rákkutató Intézete jelezte, hogy még idén felül fogja vizsgálni a bizonyítékokat az éjszakai munka és daganatos betegség közötti kapcsolatról.
Szerző

Az anyatej nem csak a szoptatás idején véd

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:07

Fotó: Marie Bienaimé/BSIP / AFP
Az anyatej élethosszig tartó védelmet biztosíthat a gyermeknek – derítette ki a Birminghami Egyetem szakemberei vezette nemzetközi tudócsoport egerekkel végzett kutatása.
Eddig az volt az általános vélekedés, hogy a betegségekkel szembeni immunitás átadása a babának az anyatejes táplálás által csupán a szoptatás idejére biztosít védelmet, és ha az anyatejes táplálás befejeződik, a védelemnek is vége van. A szakemberek úgy gondolták, hogy az immunitás az anya fehérjéi, a baktériumok és vírusok semlegesítésében szerepet játszó antitestek által kerül a gyermek szervezetébe. A Sciences Advances című folyóiratban közzétett tanulmányukban azonban a kutatók azt találták, hogy az immunitás átadása hosszú távú, a szoptatáson túl is tart, és a védelmet az immunsejtek átadása biztosítja, teljesen függetlenül az antitestektől.
Egérkísérleteikben azt találták, hogy az anyatejjel táplált egérkölyök, amelynek anyja a vemhesség előtt féregfertőzésben szenvedett, egész életére védett lett ezen fertőzéstől. Ráadásul ez a hatás az anyatejben lévő sejtek által került az utód szervezetébe és nem fehérjék, antitestek által. Ez a tanulmány megmutatta, hogy ha az anya akár a várandósság előtt globálisan gyakori fertőzésen esik át, kicsinyeinek hosszú távú szoptatással átadott immunitást biztosít ezen fertőzéssel szemben – olvasható a Birminghami Egyetem közleményében. 
„Az immuntranszfer-átadás anyáról gyermekre a szoptatás által nagyon fontos védelmi forrás a csecsemőkori fertőzésekkel szemben. Először mutattuk ki, hogy a várandósság előtti fertőzés 
élethosszig tartó sejtimmunitást adhat a gyermeknek.

Ez új dimenzióval gazdagítja annak megértését, hogyan hathat az anya egészségünkre” – mondta William Horsnell, a Birminghami Egyetem mikrobiológiai intézetének kutatója.
„Különösen az érdekel bennünket, hogy felfedezésünk miként segíthet kifejleszteni az anyák számára védőoltásokat, amelyek a gyermeknek is hosszabb távú védelmet nyújtanak. Ez a tanulmány megmutatta, hogy egy anyai megfertőződés képes maradandóan megváltoztatni az utód immunitását. Ez új típusú oltóanyagok kidolgozásához vezethet, amelyek az anyának beadva lehetővé teszik a hosszú távú immunitás átadását a gyermeknek” – idézte Adam Cunningham professzort a közleményt.
Szerző
Témák
anyatej

Rosszabbul viselik és többet is árt a "pacsirtáknak" az éjjeli munka

Publikálás dátuma
2019.05.30. 18:18

Fotó: Shutterstock
A "pacsirtákat" jobban megterheli az éjszaka végzett munka, mint a "baglyokat". A mesterséges fény megzavarja a bioritmust, befolyásolja a melatoninszintet, és ezzel növeli a krónikus betegségek kialakulásának veszélyét is.
Régóta ismert, hogy a változó műszakban végzett munka egészségtelen. Megzavarja több testfunkció természetes ritmusát, ezáltal magasabb lesz a cukorbetegség vagy a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik rendszeresen napközben dolgoznak - közölte a Bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni). 
Ennek hátterében valószínűleg a melatonin nevű hormon termelődésének megzavarása áll, ebből ugyanis mesterséges fénynél nem keletkezik elegendő. A mesterséges fény az éjszaka dolgozóknál egyfajta jetlaget (a kelet-nyugati irányú repülőutak során fellépő, időzóna-átlépések okozta fáradtságot) idéz elő, mert felborítja a nappal-éjszaka ritmusát - állapították meg a tudósok. A zavar mértékére a kronotípus, azaz az a fizikai jellegzetesség, amely meghatározza, hogy az illető reggel vagy este aktív, hatással van.
A 1989 óta zajló amerikai kutatás 130 résztvevőjének speciális adatait elemzésekor egy műszer hét napon át mérte a résztvevő nők retinájára beeső fényt. Emellett ellenőrizték a vizeletmintákban a melatonintartalmat, valamint figyelték az alvás minőségét és megállapították a kronotípust. Kimutatták, hogy az éjszaka dolgozókat lényegesen nagyobb dózisú fény érte éjszaka, mint nappal, a melatoninszintjük pedig szabálytalan.  
A pacsirták melatoninritmusát az éjszakai körülmények jobban befolyásolták, mint a baglyokét, és számukra nagyobb egészségi kockázatot is jelent a terhelés. A kutatást vezető tudós korábban már feljegyezte, hogy az éveken át tartó éjszakai munka a pacsirták esetében megnöveli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
 A Nurses' Health-Study II (Ápolónők egészségügyi tanulmánya II.) című, hosszú távú kutatás eredményeit Eva Schernhammer, a MedUni tudósa és munkatársai a Cancer, Epidemiology, Biomarkers and Prevention című szaklapban publikálták.
Szerző