Tarlós elfeledett ígérete: a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő kijelölése

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:30

Fotó: Jászai Csaba / MTI
Míg a fővárosi látványosan kerülte a dunai hajózás ügyét, addig a kormány közeli kapcsolatba a balesetben érintett szállodahajó üzemeltetőjével.
Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban – mondta a szerdai baleset után Tarlós István főpolgármester, aki rögtön közölte azt is, egyeztet az ügyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Mostani buzgalma megkésettnek tűnik, mert már 2009-es programjában írt arról: „Kijelöljük és megterveztetjük a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyét." A főváros arra nem válaszolt tegnap, hogy miért maradt el eddig a terv megvalósítása. Míg a főváros nem lépett a szállodahajók ügyében, addig a kormány nagyon is bekapcsolódott a dunai üzletbe. Olyannyira, hogy a kormányzat közeli kapcsolatot ápol a Hableánnyal ütköző Viking Sigyn nevű szállodahajót is üzemeltető svájci Viking River Cruises-szal. A hetven óriáshajót működtető társaság egy magyar leányvállalatán keresztül társtulajdonos a magyar állammal a fővárosi kikötőhelyek java részét magáénak tudó Mahart Passnave Kft.-ben – vette észre az Index. Ez az üzleti kapcsolat egy sor kérdést vet fel. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a hajós szakma egy része régóta figyelmeztette a kormányt: a balesetveszély miatt nem kellene beengedni a nagy szállodahajókat a belvárosi Duna-szakaszra. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója azt mondta: „A nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így végül csak arról döntöttek, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg.
A korábban teljesen állami tulajdonú Mahart Passnave Kft. 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg. 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez utóbbi előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd néhány hónapja a Rogán Antal tárcája alá tartozó – a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt – Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. Jól fizető szolgáltatás került a svájci multi résztulajdonába: a Mahart Passnave Kft-nek 2017-ben 3,9 milliárd forintos árbevétele volt és 1,2 milliárdos adózott eredményt produkált. Szalma Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: semmilyen szakmai és gazdasági indokot nem tud arra, hogy a magyar állam miért adta el a fővárosi kikötőhelyek zömét birtokló cég résztulajdonát a svájci hajósmultinak. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a svájci céget, de nem válaszolt. Az MTÜ-től arra is választ vártunk: Az állam és a Viking közös tulajdona szerepet játszhatott-e abban, hogy végül nem tiltották ki a szállodahajókat a belvárosi folyószakaszról? A társaság nem adott érdemi választ. Érdekes az is, hogy a svájci cégnek rálátása lehet a dunai vízi közlekedés élénkítéséről szóló kormányzati stratégia kialakítására. Idén januárban jelentették be, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel.

Mentési káosz: földön ragadt kutatóhelikopterek

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:00

Fotó: BESENYEI GERGELY / AFP
A tragédia rávilágított, hogy ezer sebből vérzik a segítségnyújtás.
„Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését.” Lapunk érdeklődésére ezzel indokolta Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt, hogy a szerda esti dunai hajókatasztrófa után miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket. A kérdést az indokolta: szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket. A rendőrség válasza meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási körülmények, lehetett volna repülni, de legalábbis megkísérelhették volna elindítani a gépeket. 2017 januárjában azt írta sajtóközleményében az ORFK az az MD902-es helikopterekről: „A személyzet terheléscsökkentését robotpilóta biztosítja, amely segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is.” A gépek bevethetőségéről is írtak: A gépek hőkamerás kutató-felderítő rendszerrel is rendelkeznek, amely nagy mértékben segíti az eltűnt személyek felkutatását. A köztévé Kék fény című műsora pedig bő két hete negyed órát szentelt a rendőrség helikopteres légirendészeti szolgálatának bemutatására: a filmben demonstrálják „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”. Aztán külön kitérnek a hőkamera előnyeire is – igaz, elsőként a déli határon menekülteket keresve mutatják be a rendszert. A rendőrségnek azt is felvetettük, a Hableány tragédiájának túlélői dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés a szerda esti dunai hajókatasztrófa után. Emellett korábban több szemtanú is úgy nyilatkozott, a vízirendészet egységei meglehetősen későn, jóval a vízimentők után értek a szerda este, a 21.05-kor történt baleset helyszínére. A vízirendészet első hajózó járőre 21 óra 15 perckor érkezett a helyszínre. A hajózok csatornáján ugyanis, már a 21.15-kor beérkező állampolgári bejelentés előtt értesült az ütközésről – közölte a BRFK. Ez azért érdekes, mert az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatójáról szóló tudósításban azt állt: „A Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21.29 perckor érkezett a helyszínre”.
A rendőrség szerint nem voltak megfelelőek a körülmények a bevetéshez
Fotó: KOVÁCS TAMÁS / MTI
A szemtanúk szerint a hivatalos mentőegységeket messze megelőzve ért a csütörtöki, dunai hajókatasztrófa helyszínére a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata kishajója. - Nem tudom, ki volt az első, erre nem figyeltünk, számunkra akkor az volt a fontos, hogy minél előbb segíteni tudjunk– felelte megkeresésünkre Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke. Óriási szerencse, hogy civil kezdeményezésre, három szervezet együttműködésével éppen két hónapja, március 28-án tettük Dunára azt a sürgősségi mentőhajót, amely a Balatonon már évtizedek óta működő vízimentő-szolgálat mintájára a Fővárosban és környékén teljesít majd szolgálatot. - Négy éve, látva a dunai hajóforgalom robbanásszerű változását, döntöttünk úgy, hogy letesszük egy vízimentő szolgálat alapjait.– folytatta Bagyó Sándor. – Sikerült megnyernünk a Wein János Alapítványt és a Fővárosi Vízműveket az ügynek, és anyagi támogatásuknak köszönhetően építettük meg ezt, a kialakítását és felszereltségét tekintve jelenleg a dunai mentésre leginkább alkalmas járművet. Hivatalosan a hajó nincs is még rendszerbe állítva, ám szerdán, amikor a katasztrófavédelem riasztott bennünket, egyértelmű volt, hogy azonnal megyünk és segítünk. A vízimentő-szolgálat e hajónak is helyet adó bázisa egyébként a Hajógyári-sziget déli csúcsán lesz, ahol éppen ma tesszük vízre az úszóházat. Ez azért kiváló helyszín, mert innen öt-hat percen belül bárhová ki tudunk érni a folyó fővárosi szakaszán. A VMSZ elnöke megjegyezte: a tragédia rávilágított, mennyire fontos a vízimentés megszervezése egy olyan Duna-szakaszon, amelyről régóta köztudott, hogy óriási a hajóforgalma. - Őszintén reméljük, hogy akik a szabályokról döntenek, felismerik, hogy megfelelő mentési szabályozásra is szükség van – vetette fel Bagyó Sándor. Kérdésünkre, ha több mentőhajó áll rendelkezésükre, több áldozatot sikerült volna kimenteni élve az áradó folyóból, a VMSZ elnöke úgy reagált: talán lehetett volna azokon is segíteni, akiket elsodort a Duna. - Nem véletlenül vetettük fel évekkel ezelőtt, hogy szükség van mentőbázisra – jegyezte meg. – Azzal nem foglalkoztunk, és nem is a mi dolgunk, hogy történt-e a hivatalos szervek részéről bármilyen lépés ez ügyben. Mi elkezdtük egy rendszer kiépítését, mert az nyilvánvaló, hogy egy hajó kevés erre a feladatra. Az lenne kívánatos, ha minden kiemelt kockázatú ponton létrejönne egy mentőbázis. Sajnos lassan haladunk, hiszen egyelőre mindent önerőből próbálunk megoldani, nem kaptunk még sehonnan támogatást. Fontos lenne, hogy a döntéshozók belássák és elfogadják, hogy ez egy szakma. Másrészről szeretnénk, ha lenne hivatalos gazdája a kérdésnek, mert jelenleg a minisztériumok között elveszik az ügy, senki nem tekinti magáénak. A lényeg, hogy mi a hajót felszereltük, az úszóházat vízre tesszük, ám ahhoz, hogy a működést, a fenntartást finanszírozni tudjuk, minden segítség jól jön, és hálásak vagyunk érte. Felvetettük, a tragédia miatt talán a figyelem középpontjába került a vízimentés, főleg, hogy a dél-koreai áldozatok miatt a távol-keleti országból– ahol egy öt évvel ezelőtti kompkatasztrófába belebukott a kormány… - magas szintű állami küldöttség érkezett Magyarországra, azaz a legmagasabb kormányszinten is foglalkozni kell a kérdéssel. - Csak nehogy beigazolódjon a régi mondás: minden csoda három napig tart, és minden maradjon a régiben… – felelte Bagyó Sándor.
A Kék Fény adása:
Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 09:03

Rogán régi ismerőse okosítja a belvárosi parkolást

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Tábori Tamás több helyzetben is felbukkant a miniszter közelében, cége most 130 milliós értékben fejleszt okos parkolási rendszert – éppen Rogán Antal korábbi kerületének.
A parkolóhelyek utáni keringés jócskán lerövidülhet az V. kerületben – lényegében erről beszélt tavaly szeptemberben Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, amikor bemutatták a Budapesten még egyedülállónak számító okos parkolási rendszer próbaverzióját (a próba szónak lesz még jelentősége a későbbiekben). A fejlesztés valóban hasznos és környezetbarát, hiszen  - mint a polgármester a napi.hu cikke szerint megjegyezte - a fővárosi forgalom akár 30 százalékát is a kétségbeesetten helyet kereső autósok adhatják, akik 15-20 percig kutathatnak szabad parkoló után.  Az okosított parkolóhelyekbe épített, elemről működő szenzorok azonban kiküszöbölik ezt a problémát: érzékelik, hogy üres vagy foglalt a tér felettük, és az adatot egy központi szerverre továbbítják. A szerveren egy ingyenes mobil alkalmazáson keresztül pedig a sofőrök is láthatják, hogy melyik utcába érdemes befordulni; sőt, az applikáción keresztül fizethetnek a kiválasztott helyért, ezzel eldöntve a „ki jött előbb”- kérdését is. 

Okos hiúz, nagy zsákmánnyal

A próbaverziót a Vodafone és partnere, a Smart Lynx Kft. telepítette. Utóbbi cég neve ritkán szerepelt a fejlesztésről szóló tudósításokban, a Smart Lynx  (okos hiúz) azonban mára  megkerülhetetlenné vált: az V. kerületi okos parkolás végleges változatát ők adják el a megrendelő belváros -lipótvárosi közterület-felügyeletnek.  A közbeszerzési értesítőben jelent meg ugyanis, hogy a cég 129,7 millió forint értékben vállalta az V. kerületi okosparkolás kiépítését (alvállalkozóként pedig nem mellékesen a Vodafone Magyarországot nevezte meg). A Kft. a beruházás során 1050 parkolóhelyen helyez el szenzorokat, és öt évig felügyeli működésüket – ha pedig a kerület igényt tart rá, opciós lehetőségként további 450 okos parkolóhelyet, forgalomszámláló szenzort és utcai kijelzőket is telepíthetnek a kerületben. A 2017-ben alapított, kétfős cégnek ráadásul úgy sikerült behúznia a jelentős tendert, hogy csak ők indultak a nyílt közbeszerzési pályázaton.

Egy ismerős Rogán köréből

A kis vállalkozás feltörését csak érdekesebbé teszi az ügyvezető igazgató személye. Tábori Tamás neve több okból ismerős lehet:
volt ő már a Vodafone Magyarország nagykereskedelmi és lakossági termék igazgatója is, és több hír szólt arról, hogy különböző pozíciókban megfordult Rogán Antal környezetében.

Az Index értesülései szerint Tábori pályája kezdetén a Széchenyi Szakkollégium diákbizottsági titkári posztján követte Rogánt, majd nem főállású alkalmazottként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági kabinetjénél. Tábori munkatárs volt annál az IT Com Kft.-nél is ami még 2001-ben 8,2 millió dolláros megbízást kapott a nyugdíjfolyósító nyilvántartási rendszerének kifejlesztésére (konkrétan Tábori jegyezte be a cég domain nevét). Az IT COM vezetője egyébként  Rogán egyik tanárkollégája volt a közgazdasági egyetemen -  a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Rogán Antal pedig pont ebben időszakban vezette az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságát.
A fideszes vezető saját elmondása szerint nem is tudott a nyugdíj-folyósítónál zajló közbeszerzésről; azt később a Népszabadságnak megerősítette, hogy Táborit ismeri, hiszen  az informatikus-üzletember néhány évfolyammal alatta járt, ennek azonban szerinte semmi köze sem lehet a pályázathoz, és főként nem annak eredményéhez.
Egy újabb, Rogán közelébe vezető szálhoz  pedig szinte véletlenül, a cégadatok böngészése közben bukkantunk rá – így derült ki, hogy Tábori felesége, Táboriné Ruttkay Réka az 2012-ben az V. kerületi polgármesteri titkárság osztályvezetője volt, éppen Rogán Antal polgármestersége idején.

Az egy másik fejlesztés volt

A közbeszerzéssel kapcsolatban megkerestük Tábori Tamást, aki a megnyert okosparkolási projektről készséggel nyilatkozott, de a korábbi munkáira, felesége megbízására vonatkozó kérdésekre nem akart válaszolni, mondván, ezek magánügyek. 
Az alacsony céges létszámmal kapcsolatban Tábori megjegyezte, a parkoló szenzorokat egy alvállalkozókból álló csapat telepíti majd, a munka fizikai része tehát rájuk hárul. Azt is elárulta, hogy az új okosparkolási rendszer nyilvános tesztüzeme nyáron várható majd – más településeken viszont már zajlik a tesztelés. A nyári tesztüzem említése után adta magát a kérdés, hogy akkor mégis, mit mutattak ősszel az V. kerületben; az egy próbaalkalmazás volt, ami mások készítettek, másként lehetett használni, és a Vodafone fejlesztette; ez pedig az új hálózat tesztelése lesz - mondta titokzatosan üzletember.
 A felvetésre, hogy a komoly, százharminc milliós pályázatra szerinte miért csak ők jelentkeztek, Tábori annyit mondott: legalább két komoly cégről tud, ami eséllyel indulhatott volna a tenderen, de hallott róla piaci pletykákat, hogy miért nem próbálták meg végül  - 
visszatartó lehetett például a parkolási üzlet átpolitizáltsága is.

Az opciók is sok pénzt hoznak

A Smart Lynx megbízása nem tűnik túlárazottnak, tekintve, hogy 1050 szenzort telepítenek és tartanak felügyelet alatt 60 hónapig, valamint lefejlesztik és üzemeltetik a szenzorok adatait közlő mobil applikációt is. Az ördög azonban ezúttal is a részletekben, vagyis az opciókban rejlik: az önkormányzat kérheti további 450 parkolóhely okosítását, amit a cég egy tételben 6,7 millió forintért vállal – az opcióval vállalt szenzorok havi üzemeltetése két éves megbízás esetén azonban darabonként 1090 forint, vagyis havonta közel félmillió forint lenne. További havi 1100 forintot kér el a cég az opciósan megrendelt szenzoronként két évre, ha közterület-felügyelet bizonyos extra szolgáltatásokat kér hozzájuk (üzemeltetési kimutatás, automatikus riasztás), de személyenként százezer forintba kerül a kezelő személyzet oktatása, külön tétel az autószámláló megállóhelyek opcionális kiépítése is. Kérdésünkre Tábori úgy becsülte, hogy az összes opciós megbízás durván 40 százalékkal is megemelheti az önkormányzati költségeket, vagyis a teljes összeg megközelítené a 180 millió forintot. 
Szerző