Ujhelyi Istváné az MSZP EP-mandátuma

Publikálás dátuma
2019.06.01. 12:09

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Döntött az MSZP választmánya.
Fenntartja az EP-lista eredeti sorrendjét - döntött kétharmados többséggel az MSZP választmánya szombat délelőtti ülésén, ami azt jelenti, hogy a választáson megszerzett egyetlen mandátumot a lista második helyen szereplő Ujhelyi István kapja, így újabb öt évre európai képviselő lesz. A lista első helyén Tóth Bertalan pártelnök állt, de előre bejelentették, hogy ő nem megy Brüsszelbe. A harmadik Szanyi Tibor, a negyedik pedig a párbeszédes Jávor Benedek volt. 
Kunhalmi Ágnes, a választmány elnöke a szavazás eredményének ismertetése után elmondta: az MSZP választmánya üdvözli, hogy a totális mozgósítás ellenére nem lett kétharmada a Fidesznek. Annak is örülnek, hogy elmaradt a nacionalista-szélsőjobb fordulat Európában, a demokrata pártok megerősödtek. Azt is üdvözölték, hogy a hazai demokratikus ellenzék (Az MSZP-P, a DK és a Momentum) erősödni tudott az öt évvel ezelőtti eredményhez képest (az akkori 28 százalék után most csaknem 33 százalékot szereztek).  Tóth Bertalan pártelnök elismerte, a közös lista kudarcot vallott, a baloldali szavazók nem az MSZP-Párbeszéd listáját támogatták. Az viszont nem tudja hitelesen képviselni a baloldali politikát, aki baloldali programmal megnyeri itthon a baloldali szavazóükat, majd a liberálisoknak tesz ajánlatot - szúrt oda a DK-nak, amely amúgy a szocialista frakcióhoz csatlakozott.   A pártelnök megígérte, hogy a demokratikus pártokkal összefogva, minden erejükkel az önkormányzati választások sikeréért, azért, hogy a magyar baloldali, szociáldemokrata politikának legyen képviselete Magyarországon. A megújulás jegyében Bangóné Borbély Ildikó lemondott frakcióvezető-helyettesi posztjáról és távozik a párt kommunikációs igazgatója, Láng Balázs is - jelentette be Tóth Bertalan.
Szerző
Frissítve: 2019.06.02. 19:06

Külföldre menekülhetnek az akadémikusok a kormány lépése elől

Publikálás dátuma
2019.06.01. 11:44

Fotó: Népszava
Néhányan azt remélik, a Néppárt segíteni fog, de közben a folyosókon már arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni.
Még az optimistább kutatók is aggodalommal figyelik, ahogy a kormány egy évi huzavona után lassan a parlament elé terjeszti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról szóló törvényt  – írja az Abcúg. A lap öt akadémiai kutatóval beszélgetett a helyzetről. A válaszok különbözőek: van, aki már külföldre ment, mások csak fontolgatják a gondolatot. És vannak derűlátóbbak is, akik szerint a kormány hamarosan úgyis meghátrál.   Május végén kezdődött a lassan egy éve tartó kormány-MTA háború újabb fejezete, amikor kiszivárgott, hogyan alakítaná át a kormány az akadémiai kutatóhálózatot. Eszerint a 15 akadémiai intézetet és kutatóközpontot egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék.
Ezt egy 13 fős tesület irányítaná, amiben hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelölne, a tagokat pedig Orbán Viktor nevezné ki. Ők döntenének a kutatóhálózat átszervezéséről és a vezetők személyéről is.

Ezen kívül felállítanának egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetne, és ő tenne javaslatot a tagjaira is . Ez a testület tenne javaslatokat arra is, hogy milyen kutatási irányokra menjen pénz. 
Utóbbi különösen aggasztja azokat, akik a tudomány szabadságát féltik, hiszen így kizárólag a politikán múlna, milyen kutatásokat lehet végezni. A törvény augusztus 1-én lépne hatályba.

A tervezetre válaszul az Akadémia tiltakozó jegyzéket adott át a minisztériumnak, az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) vasárnapra tüntetést szervez, a “Lendület” program csoportvezetői pedig nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket. Hasonlóan kritizálták a tervet az intézeti vezetők is. Szombaton a tervezet újabb verziója jutott el az Abcúghoz. Ebbe már bekerült, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosítani az intézetek működésére, ami az első változatból még hiányzott.  „Nagyon gondolkozunk, hogy maradjunk vagy menjünk. Az egyik nap azt gondoljuk, ez így vállalhatatlan, fel kell mondani. A másik nap meg azt, hogy muszáj maradnunk, amíg nem cserélik le a vezetést, mert így legalább fenn tudjuk tartani a mostani színvonalat.
Szeretnénk itt maradni, mert inspiráló a szakmai közeg, de ha politikai befolyás alá kerülünk, az emberek jó része biztosan fel fog mondani. Vannak más lehetőségeink, van hová menni, és abszolút látjuk a jövőt, akár az Akadémián kívül is. Én is sokat gondolkozom a távozáson.

Több kollégám mondta, hogy ha elfogadják ezt a mostani horrorverziót, biztosan fel fognak állni, köztük vezetők is” – mondta a portálnak egy kutató. „ Európában rengeteg a pályázati lehetőség, a fiatal doktori hallgatók iszonyatos lehetőségeket kaphatnak külföldön, de posztdoktori ösztöndíjakból is Dunát lehetne rekeszteni” – folytatta.  „December óta napi szinten előjön, hogy menjünk, vagy maradjunk” – mondta Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa, az ADF egyik aktív tagja. „A kollégák egy része elvi alapon ellenáll, és azt mondja, hogy nem hajlandó az új rendszerben dolgozni. Egy másik csoport óvatosabban azt mondja, várjuk ki a végét, lépjen előbb a másik fél.”  Egy másik menekülési út lehet az üzleti szféra, ami egy akadémiai vezető szerint mérnökök, matematikusok, programozók és társadalomtudósok számára is nyitott. „Ott is igény van jó elemzői készségekre és módszertani ismeretekre, különösen most, hogy ekkora a munkaerőhiány. Az elmúlt években sokan elmentek, elsősorban a megalázóan alacsony kutatói bérek miatt. De egyelőre nem gondolom, hogy a többség csomagolna, inkább próbáljuk túlélni ezt a dolgot”.  
És persze ott a totális pályaelhagyás lehetősége, amit nyilván kevesen szeretnének, de volt olyan kutató is, aki még tavaly, a Figyelőben megjelent MTA-listázás hatására döntött így.

A kutatók egy része abban bízik, hogy a múlt vasárnapi EP-választások eredménye és a Fidesz rossz európai pozíciója az MTA-t is megmentheti. Többen arra számítanak, hogy a közigazgatási bíróságokhoz hasonlóan a kormány ebben az ügyben is visszalép majd, hogy megszilárdítsa a helyét az Európai Néppártban.   
Szerző
Témák
akadémia

Sneider Tamás: tisztelnek, mert megmentettük a Jobbikot

Publikálás dátuma
2019.06.01. 10:20

Fotó: Mónus Márton / MTI
Új arcokat szeretnének, de a stabilitást is fontosnak tartják – nyilatkozta lapunknak a párton belüli elvárásokról Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, miután a vezetőség bejelentette lemondását.
Korrekt, hosszú ülés volt – kezdte Sneider Tamás pártelnök. Közlése szerint „nagyon tisztelnek engem és Mártont, mert megmentettük a Jobbikot”. (Gyöngyösi Mártonról, a párt jelenlegi elnökhelyetteséről van szó, aki betölti majd a Jobbik egyetlen EP-mandátumát.) Ahogyan arról beszámoltunk, a Jobbik pénteken késő este, nem sokkal éjfél előtt közleményben jelentette be: az országos elnökség úgy döntött, hogy „vállalva a politikai és személyi felelősséget az EP-választás eredményéért”, nem tölti ki a teljes mandátumát, hanem előrehozott tisztújítást ír ki. Ennek időpontjaként az önkormányzati választások utáni hónapot jelölte ki a párt küldötteiből álló országos választmány. Az őszi tisztújításig a Jobbik országos elnöksége teljes jogkörrel fogja ellátni feladatait. Sneider Tamás lapunknak adott tájékoztatása szerint a választmányi ülésen a külső okokon kívül a kampány hibáit vették sorra, hasonlóan értékelve azokat, mint a politikai elemzők. „Tudják, hogy az anyagi ellehetetlenülés továbbra is nagy teher. Szeretnének új arcokat vezető pozíciókban, de a stabilitást is ugyanilyen fontosnak tartják” – számolt be pártja elvárásairól Sneider Tamás. Mindenki bölcs döntésnek tartotta – jegyezte meg –, hogy nem azonnal mondtak le, ahogyan Vona Gábor tette tavaly, hanem a választmánynak lehetősége volt megvitatni a kérdést.
Szerző