Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték – tudta meg lapunk. A mintegy 14 milliárdos program célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb 90 percen belül hozzájussanak a legkorszerűbb ellátáshoz a gyerekek. Ez nem sikerült például annak a két és féléves kisfiúnak, akinek – mint arról lapunk is többször írt – április végén bot fúródott a szemébe, majd másfél órát utazott a mentőben, összesen pedig 21 órát várt a baleset után a végleges ellátására. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint mindig lesznek olyan esetek, amelyeket nem lehet azonnal megoldani: – Van jó néhány olyan trauma, ami csak nagyon ritkán fordul elő, ilyen például az áthatoló szemsérülés, vagy egyes szájsebészeti ellátást igénylő esetek. Ezekre a helyzetekre a szakemberek hiánya miatt sem lehet folyamatos 24 órás szakmai teamet működtetni szerte az országban. A szakember szerint ugyanakkor évek óta tart már a gyermeksebészek, a traumatológusok, a gyermek- és felnőtt sürgősségi ellátók kezdeményezésére az a szakmai munka, amely nyomán szervezettebbé, hatékonyabbá válhat a kicsik baleseti ellátása.
Az átszervezés nyomán egy olyan hálózat készül több fővárosi és öt vidéki – győri, debreceni, szegedi, miskolci, pécsi - centrum kialakításával, ahol egy helyen elérhető lesz valamennyi szükséges orvosi ellátás a legsúlyosabb balesetes sérülések kezelésére.
– Az országos gyermekbaleseti központ, a Heim Pál kórház tud a leginkább felkészülni a speciális esetek ellátására. Ám nyilván mindent ők sem tudnak majd megoldani, lesz ami a mi kórházunkra, a Bethesdára, és lesz olyan, ami másra jut – fogalmazott Velkey György. Mint mondta, a tervezett fővárosi gyermeksürgősségi rendszernek még van néhány bizonytalan pontja, így például egyelőre nem tudni, lesz-e gyermeksürgősségi központ az új szuperkórházban, a Dél-Budai Centrumban, és még kérdéses, milyen folyamatosan működő kiegészítő egységeket terveznek a Szent János kórházba.
– A centrumok kialakításával nagyobb lesz az esélye a gyorsabb, hatékonyabb ellátásnak, de még így is marad majd több olyan orvosszakmai terület, mint például az említett speciális szemészeti ellátás, vagy az egyes arc-szájtraumák ellátása, ami továbbra is a felnőtt szakcentrumoknál marad. Sajnos a nagyon ritka helyzetekre nem lehet rendszert, betegutat építeni, de törekedni kell rá, és helyi megoldásokat kell kidolgozni – állította Velkey György, és hozzáfűzte: – Itt a Bethesda Gyermekkórházban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjával kötött megállapodás biztosítja, hogy a ritka sérülésekre legyen szakember, ezért olykor a katonai kórház specialistái jönnek át egy-egy műtétre.
A főigazgató megemlítette: még a legjobb rendszerben, akár az Egyesült Államokban vagy Nagy Britanniában is előfordulhatnak hosszú várakozások kevésbé súlyos esetekben. – Ugyanakkor persze az is érthető, ha ez az érintett családot megviseli – jegyezte meg. Felvetettük, nem kevés-e a tervezett hét centrum, hiszen az ország számos pontjáról oda sem lehet majd érni 90 perc alatt az illetékes kórházba, nemhogy az ellátást el tudnák kezdeni ennyi idő alatt. Velkey György azt válaszolta erre: – Meg kell érteni, hogy például a súlyos gerinc- vagy koponyasérülések csak bizonyos szakmai feltételek mellett láthatók el biztonságosan. Ehhez differenciált, korszerű diagnosztikai háttérre és kellő gyakorlattal, műtéti számmal rendelkező szakorvosokra is szükség van. A hét nagy centrum, amelyből a győrit már megnyitották, kiegészül további területi ellátókkal. Így a centrumokig csak a legbonyolultabb eseteket kell eljuttatniuk a mentőknek, akik, ha csak lehet, helikopterrel szállítanak.
A program további hozadéka, hogy a jövőben úgynevezett gyermeksürgősségi és gyermek baleseti sebészeti szakorvosképzés is indul. Eddig traumatológusokkal, sebészekkel és gyermekorvosokkal oldották meg a kicsik sürgősségi ellátását, mostantól pedig lesznek majd a feladatra speciális szakemberek.
Azért, hogy a sürgősségi osztályokon rövidebb legyen a várakozási idő, a lakosságnak is tennie, kell – mondta a főigazgató főorvos.
– A Bethesda sürgősségi ambulanciájára egy átlagos napon 100-150 gyerek érkezik. Ebből 10-15 szorul kórházi felvételre, körülbelül további 30-40 olyan van, akinek a sürgősségi ellátása indokolt. Legalább a felük hőemelkedés miatt érkezik, másoknak két hete fáj a lába, illetve több nappal azelőtt megsebezte magát, és a szülő most már úgy gondolja, ideje, hogy végre lássa a doktor. Minderre van az ambulancián két orvos, egy meg a műtőben. Arra nincs kapacitásunk, hogy minden egyes embernek külön-külön elmagyarázzuk: a banális, nem akut esetekkel érdemesebb a házi gyermekorvoshoz vagy a szakrendelőbe menni, mert itt a súlyos betegek mellől kell olykor odahívni valakit – magyarázta a főigazgató. Példaként megemlítette: a csecsemőkoron túli gyermekkel nem a sürgősségikre kell rohanni a más jelentősebb tünet - kiszáradás, elesettség nélkül – jelentkező lázzal, hányással, köhögéssel, ellenben sietni kell a sürgősségire a vérző sérülésekkel, a deformálódott végtagokkal, koponyasérülésekkel, eszméletzavarral, fokozódó hasfájással, mérgezéssel vagy a lázas, bágyadt csecsemővel.
