Átszervezik a sürgősségi gyermekellátást

Publikálás dátuma
2019.06.03. 06:45

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A tervezett fővárosi gyermeksürgősségi rendszernek vannak még bizonytalan pontjai, de az átszervezés után nagyobb lesz az esélye a gyorsabb, hatékonyabb ellátásnak.
Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték – tudta meg lapunk. A mintegy 14 milliárdos program célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb 90 percen belül hozzájussanak a legkorszerűbb ellátáshoz a gyerekek. Ez nem sikerült például annak a két és féléves kisfiúnak, akinek – mint arról lapunk is többször írt – április végén bot fúródott a szemébe, majd másfél órát utazott a mentőben, összesen pedig 21 órát várt a baleset után a végleges ellátására. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint mindig lesznek olyan esetek, amelyeket nem lehet azonnal megoldani: – Van jó néhány olyan trauma, ami csak nagyon ritkán fordul elő, ilyen például az áthatoló szemsérülés, vagy egyes szájsebészeti ellátást igénylő esetek. Ezekre a helyzetekre a szakemberek hiánya miatt sem lehet folyamatos 24 órás szakmai teamet működtetni szerte az országban. A szakember szerint ugyanakkor évek óta tart már a gyermeksebészek, a traumatológusok, a gyermek- és felnőtt sürgősségi ellátók kezdeményezésére az a szakmai munka, amely nyomán szervezettebbé, hatékonyabbá válhat a kicsik baleseti ellátása.
Az átszervezés nyomán egy olyan hálózat készül több fővárosi és öt vidéki – győri, debreceni, szegedi, miskolci, pécsi - centrum kialakításával, ahol egy helyen elérhető lesz valamennyi szükséges orvosi ellátás a legsúlyosabb balesetes sérülések kezelésére.
– Az országos gyermekbaleseti központ, a Heim Pál kórház tud a leginkább felkészülni a speciális esetek ellátására. Ám nyilván mindent ők sem tudnak majd megoldani, lesz ami a mi kórházunkra, a Bethesdára, és lesz olyan, ami másra jut – fogalmazott Velkey György. Mint mondta, a tervezett fővárosi gyermeksürgősségi rendszernek még van néhány bizonytalan pontja, így például egyelőre nem tudni, lesz-e gyermeksürgősségi központ az új szuperkórházban, a Dél-Budai Centrumban, és még kérdéses, milyen folyamatosan működő kiegészítő egységeket terveznek a Szent János kórházba.
– A centrumok kialakításával nagyobb lesz az esélye a gyorsabb, hatékonyabb ellátásnak, de még így is marad majd több olyan orvosszakmai terület, mint például az említett speciális szemészeti ellátás, vagy az egyes arc-szájtraumák ellátása, ami továbbra is a felnőtt szakcentrumoknál marad. Sajnos a nagyon ritka helyzetekre nem lehet rendszert, betegutat építeni, de törekedni kell rá, és helyi megoldásokat kell kidolgozni – állította Velkey György, és hozzáfűzte: – Itt a Bethesda Gyermekkórházban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjával kötött megállapodás biztosítja, hogy a ritka sérülésekre legyen szakember, ezért olykor a katonai kórház specialistái jönnek át egy-egy műtétre.
A főigazgató megemlítette: még a legjobb rendszerben, akár az Egyesült Államokban vagy Nagy Britanniában is előfordulhatnak hosszú várakozások kevésbé súlyos esetekben. – Ugyanakkor persze az is érthető, ha ez az érintett családot megviseli – jegyezte meg. Felvetettük, nem kevés-e a tervezett hét centrum, hiszen az ország számos pontjáról oda sem lehet majd érni 90 perc alatt az illetékes kórházba, nemhogy az ellátást el tudnák kezdeni ennyi idő alatt. Velkey György azt válaszolta erre: – Meg kell érteni, hogy például a súlyos gerinc- vagy koponyasérülések csak bizonyos szakmai feltételek mellett láthatók el biztonságosan. Ehhez differenciált, korszerű diagnosztikai háttérre és kellő gyakorlattal, műtéti számmal rendelkező szakorvosokra is szükség van. A hét nagy centrum, amelyből a győrit már megnyitották, kiegészül további területi ellátókkal. Így a centrumokig csak a legbonyolultabb eseteket kell eljuttatniuk a mentőknek, akik, ha csak lehet, helikopterrel szállítanak.
A program további hozadéka, hogy a jövőben úgynevezett gyermeksürgősségi és gyermek baleseti sebészeti szakorvosképzés is indul. Eddig traumatológusokkal, sebészekkel és gyermekorvosokkal oldották meg a kicsik sürgősségi ellátását, mostantól pedig lesznek majd a feladatra speciális szakemberek.
Azért, hogy a sürgősségi osztályokon rövidebb legyen a várakozási idő, a lakosságnak is tennie, kell – mondta a főigazgató főorvos.
– A Bethesda sürgősségi ambulanciájára egy átlagos napon 100-150 gyerek érkezik. Ebből 10-15 szorul kórházi felvételre, körülbelül további 30-40 olyan van, akinek a sürgősségi ellátása indokolt. Legalább a felük hőemelkedés miatt érkezik, másoknak két hete fáj a lába, illetve több nappal azelőtt megsebezte magát, és a szülő most már úgy gondolja, ideje, hogy végre lássa a doktor. Minderre van az ambulancián két orvos, egy meg a műtőben. Arra nincs kapacitásunk, hogy minden egyes embernek külön-külön elmagyarázzuk: a banális, nem akut esetekkel érdemesebb a házi gyermekorvoshoz vagy a szakrendelőbe menni, mert itt a súlyos betegek mellől kell olykor odahívni valakit – magyarázta a főigazgató. Példaként megemlítette: a csecsemőkoron túli gyermekkel nem a sürgősségikre kell rohanni a más jelentősebb tünet - kiszáradás, elesettség nélkül – jelentkező lázzal, hányással, köhögéssel, ellenben sietni kell a sürgősségire a vérző sérülésekkel, a deformálódott végtagokkal, koponyasérülésekkel, eszméletzavarral, fokozódó hasfájással, mérgezéssel vagy a lázas, bágyadt csecsemővel.

Baleseti szezon

 A nyári hónapokban sok a baleset: százával jönnek az elkerülhető sérülések. Nyílt töréshez vezethet például, ha a gyereket bicikli csomagtartóján, megfelelő ülés nélkül, terpesztett lábbal utaztatják. A végtagjai ugyanis a küllők közé akadhatnak. Előfordulnak a bukósisak hiánya miatti koponyasérülések. A gyerek könnyen eleshet és elég egy rossz helyen lévő járdaszegély a súlyosabb traumához. Nyáron nem ritka a vízbeesés, a fulladás, a félrenyelt apró tárgy. Előfordul az is, hogy a forróságban nem kap eleget inni a hasmenéses kicsi, és kiszárad. Velkey György szerint ezek javarészt egy kis odafigyeléssel megelőzhetők lennének. A Bethesda Gyermekkórház kampányokat is szervez például az égési sérülések megelőzésére. A leggyakrabban az egy-három évesek rántanak magukra forró folyadékot. A kamaszok új őrülete pedig, hogy fölmásznak a vonatok tetejére szelfizni, és a magasfeszültségtől szenvednek életveszélyes sérüléseket, akár a testfelületük 60-70 százaléka is megéghet. A magasfeszültség borzasztó veszélyes akkor is, ha nem érnek hozzá, a vezetékek másfél méternyire áthúznak, így nem is kell túl magasnak lenni, ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj.

Szerző

Már kilenc nyugdíjas kap 2 millió forintnál is többet az országban havonta

Publikálás dátuma
2019.06.03. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / MTI
Egyre jobban szétszakad az idősek társadalma: több mint hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között.
Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta – tudta meg lapunk közérdekű adatigénylés nyomán a Magyar Államkincstártól. A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak. Először 2016-ban bukkant fel egy ilyen szerencsés, aki ekkora havi járadékra jogosult, ma már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést. Ha csak ezzel az összeggel és a nyugdíjminimummal számolunk, akkor is hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között, de valószínűsíthetjük, a plafon már régen magasabb a kétmilliónál, csak – ahogy a Kincstár válaszából kitűnik: „az adatvédelmi szabályok szerint a 2 000 000 forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan” közlik. A 28 500 forint alatti összeget kapók 96 százaléka, a 28 500 forint és 49 999 forint közötti ellátást szerzőknek pedig 28 százaléka más országban is szerzett – nemzetközi egyezmény alapján érvényesíthető – nyugdíjjogosultságot.

A nyugdíjak összegének megoszlása

Teljes ellátás összege (Ft/hó/fő)  - Létszám (fő) 28.500 alatt  - 17.777 28.500-49.999 - 28 981 50.000-99 999 - 532 803 100.000-149.999 - 809 879 150.000-199.999 - 373 958 200.000-299.999 - 220 301 300.000-399.999 - 31.762 400.000- 499.999 - 4.998 500.000- 999.999 - 1.373 1.000.000-1.999.999  - 23 2.000.000 felett  - 9 ------------------------- Összesen: 2 021 864 * Forrás: Magyar Államkincstár

2014-ben még csak 870 ezer forint volt a legmagasabb kifizetés, 2015 januárjában már 1,3 millió, 2016-ban megjelent az első 2 milliós nyugdíj. Közben az 1 millió fölötti, de 2 millió alatti nyugdíjasok klubjába 2016-ban még csak öten, egy évvel később már hatan tartoztak, ma pedig már 23 főre bővült a létszám.   – A politikusok mindig átlagnyugdíjról beszélnek, de ez nem ad valós képet arról, hogy mekkora összegből él a magyar nyugdíjasok többsége – figyelmeztet Karácsony Mihály. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője ezért kikérte a Magyar Államkincstártól a medián értéket, ami azt mutatja meg, mekkora a nyugdíjas sokaság középső tagjának folyósított összeg. Így derült ki, hogy a medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400. A Policy Agenda számolta ki, hogy tavaly a medián bér 242 ezer forintra jött ki, a különbség tehát több mint kétszeres. A többi országos nyugdíjas szervezet vezetője is azt mondta lapunknak, hogy nem lenne szabad ekkora különbségnek lenni a nyugdíjrendszeren belül. Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek klubhálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a felső, hanem a legkisebb számokra kell figyelnünk, mert a 100 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek nem jut mindenre: vagy a rezsit fizetik, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert. Bármelyik hiánya rontja az életminőségüket, így törvényszerűen sokan idő előtt halnak meg közülük – hangsúlyozta. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke szerint az a legnagyobb baj, hogy ha valaki nagyon alacsony összeggel lép be a nyugdíjasok táborába, onnan nem tud elmozdulni, mert nincs kompenzációs rendszer és nincs szolidaritási alapon működő segítség. Állítólag a kormány dolgozik a nyugdíjrendszer átalakításának tervén – tette hozzá, de egyelőre csak a gyerekszámot figyelembe vevő elképzelés került felszínre, pedig három másik kérdés eldöntése hozhatna alapvető elmozdulást. A NYOSZ vezetője elsőként a nyugdíjminimum felemelését említette, másodszor az alapnyugdíj bevezetésének megfontolását, harmadszor pedig azt, hogy a létminimumhoz kössék a legalacsonyabb nyugdíjak összegét. Bármelyik javítana a legszegényebbek helyzetén, de egyikről sem hajlandó tárgyalni a kormány az idősek képviselőivel – értékelte a helyzetet. A Nyugdíjasok Országos Közösségét (NYOK) vezető Papp Katalin úgy látja, nem feltétlenül a nyugdíjplafon visszaállítása hozna igazságosabb nyugdíjrendszert, hiszen akkor a járulék - pontosabban szociális hozzájárulási adó befizetéseket is maximálni kellene, ami csökkentené a nyugdíjkasszát. Így szerinte is inkább alul kellene elkezdeni a változtatást, akár úgy teremtve plusz fedezetet a minimálnyugdíj megemelésére, hogy bizonyos összeghatár fölött magasabb lenne az adó. Ami biztos: a kisnyugdíjasok körében nagyon rossz üzenet, hogy vannak társaik, akik hetvenszer többet érnek, mint ők.

Népszavazást szeretnének

Az országos nyugdíjas szervezetek támogatásával Karácsony Mihály magánemberként öt népszavazási kezdeményezést nyújt be a Nemzeti Választási Irodához. A kérdések egy igazságosabb kifizetési rendszer megteremtése mellett az idősotthonok térítési díjaira, az idősek ellen elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésére és arra vonatkoznak, hogy a túlórákat is vegyék figyelembe a nyugdíjak kiszámításánál.

A 100 ezer forintnál kevesebből élőknek nem jut mindenre: vagy rezsit fizetnek, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert
Fotó: Tóth Gergő / Népszava

Ilonka néni velős csontja

Első emeleti lakás a klasszikus kockapanelben, a konyhában még a nyolcvanas évek eleji beköltözéskor a lakáshoz kapott szekrények, az étkezősarok piros műbőre is megkopott már, az előszobai padlószőnyeg itt-ott olyannyira elvékonyodott, hogy zokniban érezni alatta a betont. Az egyik szobában ősöreg könyvespolc, régi gyerekíróasztal és egy takaróval borított karosszék, a nappalinak és hálónak használt nagyobbikban egykor kihúzható kanapé, koloniál szekrénysor, színevesztett gépi perzsaszőnyeg és egy, a laptévék korában muzeálisnak tűnő, közepes képernyős Orion. A komódon váza műszegfűkkel, mellette Zsolnay-tálkában kikészítve a gyógyszerek. - Nagyjából húszezer forint – mondja szinte kapásból Nagy Ferencné Ilona, látva, hogy felmérjük a tablettakínálatot. – Havonta. A vérnyomásomra és a szívemre négyfélét kell szednem, csontritkulásra, koleszterinre, húgysavra, és ott van még egy inhalátor is. Ilonka néni huszonegy éve nyugdíjas, korábban adminisztrátorként dolgozott Kaposváron az Izzónál és a villamossági gyárban, férje, akit hat éve veszített el, a ruhagyárból ment nyugdíjba. Havonta 112 ezer forintot hoz neki a postás, ebben benne van a néhai Feri bácsi utáni kapott özvegyi is. - Amíg élt, egy kicsit könnyebben voltunk - magyarázza, közben könnybe lábad a szeme. – Itt maradtam egyedül a lakással, s a rezsi nagyon sok. Víz, villany, távfűtés, telefon, tévé, mobil: az egész együtt majdnem ötvenezer. És erre jön még a gyógyszer. Ha mindent kifizetek, nagyjából negyvenezer forintom marad megélhetésre. És Ilonka néni pontosan tudja, viszonylag még jó helyzetben van kortársaihoz képest: a nagyjából kétmillió nyugdíjas negyede ugyanis havi százezer forint forintnál kevesebbet kell, hogy beosszon. - El nem tudom képzelni, hogyan lehet megélni ötven-hatvanezerből – tárja szét kezét az idős asszony. – Ha nekem annyi lenne, egyszerűen nem tudnék mit enni. Hiszen még így is alaposan meg kell nézni, mi kerül bevásárlásnál a kosárba a közeli diszkontban. - Mindig csak azt veszem meg, ami a következő egy-két napra kell – vezet be az ultratakarékoskodás rejtelmeibe. – Általában négy kiflit vagy zsemlét és egy csomag 15 dekás felvágottat veszek, három napra egy liter tejet, ha szezonja van, akkor napi egy paradicsom és paprika is belefér. Hétvégére meglepem magam egy pudinggal, azzal a 80 forintossal, s mindig van otthon vödrös savanyúság. Kétnaponta főzök, hét közben általában kifőtt tésztát és főzeléket, utóbbihoz fél kiló darált húsból csinálok fasírtot, kijön belőle hét-nyolc pogácsa, kettőt kisütök, a többit lefagyasztom, s a következő főzeléknél előveszem. A tésztára lekvárt szoktam, ha leárazzák, túrót frissföllel. Egyik nap cukrosan, másnap egy kis zsírszalonnával sósan, máris kétféle étel. Levest csak hétvégére főz, csirke-farhátból, jó esetben kerül bele egy kis máj és zúza is, lecsószezonban paradicsomleves is kerül az asztalára, fázós, téli napokon rántott leves levesgyönggyel, ritkábban tojással. - Sok liszttel és némi vízzel sokat ki lehet hozni egy tojásból – oszt meg egy újabb titkot. Majd azt is elárulja, ha egyszer szabadon vásárolhatna, velős csontból készülne a leves, s pirítósra kerülne előételként a velő, másodiknak pedig szarvaspörköltet főzne krokettel vagy nokedlivel – ez volt Feri bácsi kedvence, de a gyerekek is nagyon szerették. Utóbbiak közül a lány Belgiumban, a fiú Németországban él a családjával, nyáron és karácsonykor, no és Ilonka néni tavaszi születésnapjára jönnek haza. Ilyenkor megtelik a spájz, rengeteg konzervet hoznak, meg édességet, furcsa, paprika nélkül készült téliszalámit, hegyi sonkát, ruhákat, melegítőt, papucsot. A látogatások idején valamicskét spórolhatna, de inkább az unokákra költi a pénzt, a legutóbb a két nagyobb könyvet kapott, a kisebbek homokozó szettet. - Tízezret elvittek az ajándékok, de úgy ne menjenek el a nagyitól, hogy nem kaptak semmit – jegyzi meg. – A gyerekek persze mondják, mamika ne költse a pénzét, s mindig akarnak itt hagyni eurót, de nem engedem. Legalább nekik legyen könnyebb, menjenek nyaralni, utazzanak, vigyék minél több helyre az unokákat. Nekem az is öröm, hogy ha jönnek, mindig elmegyünk vendéglőbe. Olyanba, ahol rendelhetek egy vadpörköltet… - Vas András
MIRŐL ÁLMODIK A NYUGDÍJAS? Ha egyszer szabadon vásárolhatna, szarvaspörköltet főzne krokettel vagy nokedlivel
Fotó: Népszava
Frissítve: 2019.06.03. 09:48

Megérkeztek a hatos lottó nyerőszámai

Publikálás dátuma
2019.06.02. 16:49

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 22. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 11 (tizenegy) 12 (tizenkettő) 15 (tizenöt) 22 (huszonkettő) 23 (huszonhárom) 34 (harmincnégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 502 885; a 4 találatos szelvényekre 9580; a 3 találatos szelvényekre 1760 forintot fizetnek.
Szerző
Témák
hatos lottó