Népszavazást akarnak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 08:00

Fotó: Shutterstock
Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az e fölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg.
Öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz hétfőn délelőtt Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idős-szervezet támogatja. Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az e fölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg. A kérdés azért aktuális, mert egyrészt megszűnt a magasabb bérek magasabb adókulcsa, másrészt a nyugdíj-megállapítás szabályai gyakran változnak, nem ritka, hogy ha a beosztott egy-két évvel később megy nyugdíjba, százezer forinttal is többet kaphat, mint egykor jobban kereső korábbi főnöke, ugyanannyi ledogozott évvel a háta mögött. Másrészt az alacsony ellátásban részesülők nehezen élik meg, hogy van olyan nyugdíjas az országban, akinek egy vagy kétmillió forintnál is magasabb összeget fizetnek havonta.   A kormány nem akarja visszaállítani a nyugdíjplafont, ezért az idősek szervezetei az állami vezetők béreinek megállapításakor most is használt módszert javasolják. Azt mondják, a legmagasabb nyugdíj ne lehessen több a nyugdíjminimum harminckilencszeresénél, ha már a miniszterelnök és az államfő pénze a mindenkori köztisztviselői illetményalap (38 650 forint) ekkora szorzata. Amíg a 2008 óta 28 500 forintos nyugdíjminimum nem változik, a legmagasabb kifizetett időskori ellátás így 1 millió 111 ezer forint lenne, szemben a lapunkban épp tegnap ismertetett adattal, ami szerint kilencen már 2 millió fölötti ellátást kapnak. A nyugdíjasok szervezetei sok panaszt kapnak az idősotthonok kiszámíthatatlan díjemeléseiről, ennek szabnának gátat azzal, hogy csak az éves nyugdíjemelésnek megfelelő vagy az alatti térítési díjemelés legyen elfogadható. Azt is szeretnék elérni, hogy az idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a mainál is szigorúbban büntessék, végül pedig azt, hogy a túlórákat ne csak az egészségügyben számítsák be a nyugdíj megállapításakor a ledolgozott időbe, hanem valamennyi ágazatban. A népszavazási kezdeményezések mellett más akciókkal is próbálják felhívni a politikusok és a közvélemény figyelmét a több mint kétmilliós nyugdíjas közösség gondjaira. A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) aláírásgyűjtéssel követel méltó megélhetést az időseknek, felosztották egymás között a neveket és felkeresik az egyéni parlamenti képviselőket, sőt Békésben nyugdíjas megyegyűlést is tartottak a térség társadalmi és gazdasági leszakadásának okait kutatva, őszre pedig komplett fejlesztési tervet ígérnek.  

Csak bérre 35 milliárd forintot költöttek 2 év alatt az NBI-es csapatok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 07:46

Fotó: Kállai Márton
Ha a Vidi nem jut be az Európa-liga csoportkörébe, a csapatok 2,5 milliárd forintos veszteséget hoztak volna össze.
Az NBI-es csapatok két év alatt 35,5 milliárd forintot költöttek bérekre - írja a 444.hu.  Ebben a klubok összes alkalmazottja benne van, de a nagyobb részt a játékosok fizetése adja ki. Ha az Európa-ligán jól szereplő Vidi nem lett volna, a csapatok 2,5 milliárd forintos veszteséget hoztak volna össze. A napokban nyilatkozott a Nemzeti Sportnak Szima Gábor, a debreceni csapat tulajdonosa: 
„Futballvállalkozás Magyarországon nem hoz profitot. Aki a nyereség miatt akar magának klubot vásárolni, inkább másba fektesse a pénzét”

Szavai hasonló tartalommal bírnak, ahogyan Orbán Viktor is beszélt a témáról, még 2013-ban: „Egy gazdasági vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy a pénz tulajdonosa, a vállalkozás tulajdonosa minél nagyobb hasznot tudjon realizálni. A futballban ez lehetetlen. A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész.
Ezért aztán a futball egy olyan tevékenység, ahol nagyon sok pénz forog, és nagyon sokan keresnek sokat. Az ügynökök, az edzők, a játékosok, de a tulajdonos sohasem.”

A frissen megjelent beszámolók szerint a csapatok fele veszteséges volt, még úgy is, hogy a tao és más bújtatott állami támogatások révén százmilliós, milliárdos összegek (közpénz) landolnak minden egyes csapatnál.    A portál szerint a mostani gazdasági beszámolókból az derül ki, hogy a klubokat működtető cégek ötféle modellt követnek.
  • 1. A hatalmas összegeket elköltő csapat, amely óriási veszteségeket termel, de a tulajdonosok között ott van az önkormányzat, hogy pótolja a hiányzó pénzeket a klub költségvetésében
  • 2. Politikai hátszéllel olyan helyeken működő csapatok, ahol semmi sem indokolja az NBI-es klubot (mint Mezőkövesd, Kisvárda és Balmazújváros)
  • 3. Jelentősebb támogatók nélküli csapatok
  • 4. A kirakatcsapatok (mint a Videoton is)
  • 5. Puskás Akadémia (2015 óta a felcsúti NBI-es csapat 1,3 milliárdos nyereséget termelt.)
Szerző
Témák
NBI

Az utcán verte meg a hittérítőket a kaposvári férfi

Publikálás dátuma
2019.06.04. 07:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Garázdaság miatt gyorsított eljárásban állította bíróság elé a kaposvári ügyészség azt a kaposvár-toponári férfit, aki az utcán bántalmazott két hittérítőt.
A vádlott a múlt hónapban a háza udvarán dolgozgatott, amikor az utcáról megszólították a hittérítők: a férfi és a nő a vallásukról akart beszélgetni. Mivel a vádlotthoz korábban már többször is kéretlenül csengettek be különféle adománygyűjtők, és ezúttal részeg is volt, így dühbe gurult, szitkozódva elzavarta a hittérítőket, sőt még egy csatornadarabot is utánuk hajított. Ám még ez sem volt elegendő, hogy megnyugodjon, hanem kapta magát, a térítők után rohant, és a férfit ököllel halántékon ütötte – a megtámadott bemenekült az egyik ház udvarába, ahová a vádlott nem követte, hanem a nő után indult. Amikor utolérte, pofon vágta, majd hazament. A kaposvári bíróság a büntetett előéletű vádlottal szemben 2 évi próbára bocsátást alkalmazott, ám mivel az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, így a verdikt nem jogerős.
Szerző