Betiltják a pazarlást Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:47

Fotó: Christoph DE BARRY / AFP
A jövőben az el nem adott fogyasztási cikkeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra – jelentette be kedden Edouard Philippe francia kormányfő.
A francia miniszterelnöki hivatal szerint évente több mint 650 millió euró értékű fogyasztási cikket dobnak el vagy semmisítenek meg Franciaországban, ötször többet, mint amennyit jótékonyság gyanánt elajándékoznak. A nem élelmiszer jellegű árucikkek – mint ruházat, elektronikai cikkek, higiéniai termékek, kozmetikumok – megsemmisítési tilalma négy éven belül fog életbe lépni – közölte a kormányfő.
„Megdöbbentő ez a pazarlás, megdöbbentő a józan ész számára. Ez botrány”

– hangoztatta Philippe, amikor bejelentette az intézkedéseket egy párizsi diszkontüzletben.

Brune Poirson francia környezetvédelmi államtitkár januárban tett ígéretet a fogyasztási árucikkek kidobása problémájának megoldására, amikor egy televíziós dokumentumfilm feltárta, hogy az Amazon internetes kereskedőház megsemmisíti több millió olyan termékét, amelyet visszaküldtek a vásárlók. 
A brit Burberry divatcég szintén felháborodást váltott ki tavaly azzal, hogy beismerte, évente eléget mintegy 28,6 millió fontnyi eladatlan ruházati terméket, kiegészítőket, parfümöket, nehogy áron alul kerüljenek piacra.
A francia kormányfő közölte, hogy különrendelkezéseket mérlegelnek a luxusiparra, hogy rávegyék a cégeket az újrahasznosításra.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 10:03

Egészségünk érdekében gyors intézkedéseket sürgetnek a tudósok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 14:29

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás már most közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatai - a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése - megelőzésére az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) javaslatokat fogalmazott meg.
Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt - írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.
Arról, hogy mindez milyen hatást gyakorol az életünkre, a legfrissebb szakirodalmat összegezve jelentést adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Egyre gyakoribbá válnak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság), fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe, bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás. 

Hőhullámok és hőstressz

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket. 
Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Ha pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.
Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
Turisták fotózkodnak a kiakadt köztéri hőmérővel Obihiróban
Fotó: Masamine Kawaguchi / AFP/Yomiuri

Az EASAC megoldási javaslatai

A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. Az Európai Unió területén évente körülbelül 350 ezer halálozás következik be a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt. 
Az emberi tevékenység okozta légszennyezésnek összesen évi 500 ezer áldozata van. Európában hétmillió kisgyermek él olyan helyen, ahol a légszennyezés meghaladja a WHO szerint még elfogadható maximumot. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. A táplálkozási reform is jelentős hatást gyakorolna mindannyiunk egészségére és a környezetünkre is. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is visszaesne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. A jelentés emellett több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
Az EASAC független szakértői kiemelik: ha a klímaváltozás miatt globálisan bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás, valószínűleg az EU továbbra is tudná fedezni a tagállamaiban élők igényeit, például importból. Ám ennek globális következményei vannak: ha például takarmányt importálunk, akkor közvetett módon arra sarkalljuk az exportőr államokban élőket, hogy vágják ki az erdőt, és alakítsák szántófölddé.
A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) nevű moszkitó, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A tigrisszúnyog egyre inkább terjed Európában, a következő évtizedben várhatóan Nyugat-Európa túlnyomó részén is elő fog fordulni.
A klímaváltozás fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőések kockázatát is. Az antibiotikumoknak fokozottan ellenálló E. coli a villámárvizek, áradások miatt nagyobb valószínűséggel szennyezi el az ivóvízbázisokat, hasmenéses megbetegedéseket okozva. Az áradások, árvizek az erős hányással, hasmenéssel járó norovírus-fertőzés kockázatát is fokozzák. A szalmonellabaktériumok szaporodását is elősegíti a magasabb átlaghőmérséklet. A klímaváltozásra való felkészülés több feladatot ró tehát a járványügyi hatóságokra is.
Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is - áll a közleményben. A jelentés arra is kitér, hogy ugyan az EU elkötelezett az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése mellett, és a megfelelő alkalmazkodási megoldásokkal is foglalkozik, a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szakértői szerint életbevágó lenne fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.
Szerző

Van, ami a klímaváltozásnál is gyorsabban emeli a tengerszintet

Publikálás dátuma
2019.06.04. 10:10
Légifelvétel a 2009. szeptember 30-i tongai földrengésről
Fotó: PESI FONUA / AFP
A nagy erejű földrengések nagyobb fenyegetést jelenthetnek a csendes-óceáni államok egy részére - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.
A Newcastle-i Egyetem professzora, Shin-Chan Han megállapította, hogy Amerikai Szamoa térségében a globális átlagnál ötször gyorsabban emelkedik a tengerszint a 2009-es földrengések nyomán beindult talajsüllyedés miatt. 
"Ez sokkal nagyobb veszélyt jelenthet a régióra nézve, mint az éghajlatváltozás hatásai"

- hangsúlyozta a szakember.

"A talajsüllyedésből eredő tengerszint-emelkedés Amerikai Szamoán várhatóan pont annyi, ha nem több, mint, amennyit az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) helyezett kilátásba Szamoára vonatkozóan a legmagasabb szintű szén-dioxid-kibocsátással kísért klímaváltozás esetén" - magyarázta Han.
A professzor műholdfelvételek révén állapította meg, hogy a földrengést követő nyolc évben a talaj évente 16 millimétert süllyedt Amerikai Szamoán, szemben a Szamoa térségében mért évi 8-10 milliméterrel.
Han szerint a kormányoknak sürgősen felül kellene vizsgálniuk a tengerszint-emelkedésre vonatkozó előrejelzéseket azon országok esetében, amelyeket nagy erejű földrengések ráztak meg, mivel egy 8-as erősségű földmozgás komoly változásokat idézhet elő a földkéregben. A szakember hozzátette, más országok, például Japán és Új-Zéland esetében a nagyobb rengések akár talajemelkedéshez is vezethetnek, ennek megerősítéséhez azonban további vizsgálatokra van szükség.
Szerző