Webert választották a Néppárt frakcióvezetőjének

Publikálás dátuma
2019.06.05. 12:38

Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus 156 voksot kapott.
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének szerdán Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint az egyetlen jelöltként induló bajor politikus, aki 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot az Európai Parlamentben, 156 voksot kapott az EPP alakuló frakcióülésén, további négy szavazat érvénytelen volt. Manfred Weber volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május végi európai parlamenti (EP-) választáson, amelyet az EPP nyert meg, így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa, azonban az még közel sem biztos, hogy ő is fogja elnyerni a posztot. A képviselők tíz frakcióvezető-helyettest is választottak: a francia Arnaud Danjeant, a spanyol Esteban González Ponst, a holland Esther de Langét, a román Siegfried Muresant, az ír Mairead McGuinnesst, a lengyel Ewa Kopaczot, a bolgár Andrej Kovacsevet, a görög Evangelosz Meimarakiszt, a portugál Paulo Rangelt, valamint a horvát Dubravka Suicát.
Weber először a Twitteren nyilvánított köszönetet nyilvánosan, és ezen üzenetében leszögezte, hogy a frakció minden korábbinál egységesebb és eltökéltebb abban, hogy egy jobb Európáért küzdjön. A néppártiak a szerdai szavazással az EP parlamenti frakciói közül elsőként alakultak meg. Az 1972-es születésű, mérnök végzettségű Weber 15 éve tagja az Európai Parlamentnek, 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot. Az EPP frakciója – amelyhez a Fidesz-KDNP képviselői is tartoznak – az új összetételű Európai Parlamentben is a legtöbb mandátumot tudhatja majd magáénak, noha előnye csökkent a többi csoporttal szemben. A mandátumok elosztását illetően a végeredmény hivatalos kihirdetése még nem történt meg.
Kedden, néhány óra leforgása alatt többször is véleményt változtattak az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetői arról, hogy a Fidesz képviselői betölthetnek-e pozíciókat a politikai csoportban. Erről itt írtunk bővebben. Korábban többször beszámoltunk arról: a felszínen harcos, de alapvetően az EP-kampánynak szóló retorika ellenére a Fidesz folyamatosan tartotta a kapcsolatot az elmúlt időszakban is az EPP vezetésével, Trócsányi László listavezető több ízben is találkozott Michel Barnier-vel. És arról is van információnk, hogy egy fontos kormányzati pozíciót betöltő fideszes politikus legalább egy ízben tárgyalt a CDU képviselőivel a párt tagságáról – igaz, ő akkor, három héttel az EP-választások előtt azt mondta lapunknak, hogy „nagyon nagy változásoknak kellene bekövetkezniük”, hogy a magyar kormánypárt az EPP-ben maradjon. Csakhogy ezután bukott Orbán egyik fő potenciális szövetségese, Heinz-Christian Strache, az osztrák szabadságpárt elnöke a kiszivárgott ibizai videó miatt, és ezután derült ki, hogy az EP-választáson nemhogy nem tudtak áttörni a „bevándorlásellenes erők”, de egyenesen nehézségekbe ütközhet az is, hogy egy kellő befolyással bíró frakciót hozzanak létre. Ezt követően érezhetően a nyilvánosságban is megerősödtek azok az üzenetek a Fidesz vezetői részéről, hogy mégis csak az EPP-ben van a párt helye. Orbán Viktor mindenesetre már pénteken ízelítőt kaphat abból, milyen úgy tagnak lenni az EPP-ben, hogy valójában semmilyen beleszólása nincs a párt ügyeibe. A Politico brüsszeli lap ugyanis azt írta, péntek este informális vacsorára ülnek össze a három legnagyobb frakció, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői, hogy az Európai Bizottság leendő elnökéről és a többi uniós csúcsposztról egyeztessenek. A Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviseli, két olyan ország vezetője, amely a Fideszhez képest töredéknyi képviselőt küldhet az EPP-be. Vagyis Orbán Viktornak nagyon jó esélyei lettek volna a delegáció tagjává válni – ha nem lenne felfüggesztve a Fidesz. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 14:04

Győzelem előtt a bevándorlásellenes szocdemek

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:30

Fotó: LISELOTTE SABROE / AFP
A korábbi évekhez képest jó időszak a mostani az európai szocialisták, illetve szociáldemokraták szempontjából, hiszen Finnország és Spanyolország után Dániában is a baloldal győzelme várható a mai parlamenti választáson.
A párt elnöke, Mette Frederiksen a legesélyesebb arra, hogy megalakítsa a következő kormányt. Jóllehet ízig-vérig szociáldemokrata, jócskán érték bírálatok a baloldalról is, mondván: túlzottan jobbra vitte a pártot, és bevándorlásellenes húrokat penget. Gazdasági szempontból viszont inkább baloldali. Dániában az elmúlt évben a még hivatalban lévő jobboldali kormány rendkívül kemény menekültellenes törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a bevándorlókat megfosszák ékszereiktől, és betiltja a fejkendő viselését. A törvény alapján kitoloncolási központot hoznak létre a bűncselekményt elkövetett menekültek számára, korlátozzák a családegyesítést, és csak ideiglenes lakhatási engedélyt adnak ki. A törvénynek nagy szerepe van abban, hogy a szociáldemokraták is bekeményítettek a bevándorlásellenességet illetően, és e tekintetben semmivel sem liberálisabbak a jelenlegi kabinetnél. Egyebek mellett maximalizálnák a bevándorlók számát, illetve kiutasítanák a menedékkérők egy részét. Azt követelik továbbá, hogy a menekültek heti 37 órát dolgozzanak, csak ennek fejében kaphatnak bizonyos szociális juttatásokat. Nem volt túl jó üzenete annak sem, hogy Frederiksen több közös interjút is adott a jobboldali radikális Dán Néppárt (DPP) vezetőjével, Kristian Thulesen Dahllal, ami azt sugallja, hogy akár koalíciós partnerként is számításba veheti. Ez némi aggodalmat keltett a szociáldemokraták potenciális koalíciós partnereinél. A szociáldemokrata menekültpolitika ily mértékű változása nyilvánvaló taktika a pártvezetés részéről. A párt által tavaly ősszel készített belső felmérés szerint ugyanis szavazóinak 37 százaléka találta túl visszafogottnak a szociáldemokraták menekültügyi programját. Maga Mette Frederiksen azzal indokolta a váltást, hogy korábban nem mérték fel kellőképpen a bevándorlás következményeit. A társadalom jobbratolódásának egy előnye van: 2015 óta jelentősen csökkent a Dán Néppárt támogatottsága. Az akkori parlamenti választáson még 21 százalékot szerzett, most azonban mintegy tíz százalékra számíthat. A felmérések szerint a szociáldemokraták 9-12 százalékponttal vezetnek a liberális Venstre előtt, s ahogy közeledett a választás időpontja, úgy nőtt az előny. Nem mindegy, hogy ez mekkora, lesz, hiszen a legutóbbi 2015-ös választáson szintén a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb mandátumot, ám végül jobbközép kormány alakulhatott a Venstre elnöke, Lars-Lokke Rasmussen irányításával, s a jobboldali populista Dán Néppárt külső támogatásával. Most azonban a szociáldemokraták minden bizonnyal többséget szereznek majd potenciális koalíciós partnereikkel, s a DPP támogatására sem lesznek rászorulva. Akad azonban olyan elképzelés is, amely szerint Frederiksen kisebbségi kormányt alakít, amely az egyes törvények elfogadásánál hol a Dán Néppárt, hol a baloldali pártok támogatását keresi. A szociáldemokraták kampányrendezvényei rendhagyóak voltak, a fiatalosság jellemezte. Frederiksen fellépései, beszédei előtt heavy metal zene szólt. A politikus kormányzati tapasztalattal is rendelkezik, 2011-től három éven át munkaügyi, majd egy évig igazságügyi miniszterként szolgált.

A pártok támogatottsága

Szociáldemokraták 28,5-29,7 Dán Néppárt 8,5-11,1 Venstre 17,7-20,9 Vörös-Zöld Szövetség 8,3-9,5 Dán Szociálliberális Párt 8,4-8,8 Szocialista Néppárt 6,7-8,7 Konzervatív Néppárt 4,6-5,4

Frissítve: 2019.06.05. 10:31

Választási lázban ég Isztambul: az igazán kemény kampány még nem kezdődött el

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:30
Ekrem Imamoglu ellenzéki jelölt hívei hisznek a győzelemben, bár tartanak kormánypárti visszaélésektől
Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Fej-fej mellett halad a kormánypárt és az ellenzék jelöltje, de a kampány legjava még csak ezután következik.
„Isztambul teljesen kettészakadt: valaki vagy az elnök, vagy az ellenzék mögött áll. Az egész város a választásokról beszél, olyan mintha legalábbis köztársasági elnököt választanánk” – írta le az isztambuli hangulatot lapunk megkeresésére az egyik helyi lakos, Ayse Kilic. „A lakosság megosztott, de mindenütt ez most a legfontosabb téma. Sokan még a nyaralásukat is elhalasztották miatta. Nagyon magas részvételre számítok” – értett egyet Davut Güven. Lapunk „közvélemény-kutatásában” is találtunk azonban eltérő véleményeket. Egy isztambuli lány, Ceyda Özden például úgy vélte, a társadalom valójában egységes. Nem feltétlenül azért, mert az emberek annyira szeretik egymást, hanem mert a törököknél a politika nem keveredik bele a mindennapokba. „Szerintem a városban inkább a gazdaság rossz állapota a fő téma, a választásokról meg azt gondolják, hogy a kormány törvénytelenül érvénytelenítette az eredményeket” – fogalmazott ugyanakkor Mehmet Yasar, nem rejtve véka alá, kinek a pártján áll. Abban mind a négy isztambuli nyilatkozó egyetértett, hogy az igazán kemény kampány még nem kezdődött el. Ez vélhetően a ramadánnak is köszönhető, arra számítottak, hogy a muszlim szent ünnepek végével a politika is eggyel magasabb fokozatra kapcsol. Elmondásuk szerint az utcákon egyelőre még viszonylag csend van, de a televízió és különösen a közösségi média már a kampánytól harsog. „Recep Tayyip Erdogan elnök hátrébb lépett, Binali Yildirim, az Igazság és Fejlődés Párjának (AKP) jelöltje sokkal láthatóbb” – vélekedett Ayse. „Ekrem Imamoglu, az ellenzék jelöltjének hívei hisznek abban, hogy a második választáson még több szavazattal győznek. Bár legtöbben a kormánypárt valamilyen visszaélésétől is tartanak. Az AKP szavazói kevesebbet beszélnek a politikáról, csak rajonganak Erdoganért, igaz, a gazdasági nehézségek óta már nem annyira. Még olyan AKP-s is van, aki kijelentette, ezúttal Imamoglura szavaz, mert a kormánypárt nem volt tisztességes” – írta le a két oldalt Ceyda. A választások egyik nagy kérdése, hogy az egykori miniszterelnöknek, Binali Yildirimnek vannak-e még tartalékai, tud-e szavazatokat szerezni. Határozott véleménye ellenére Aysa kiábrándult, legutóbb se volt szavazni, és ezúttal sem tervezi, hogy elmenjen. Éppen az ellentéte Mehmet, ő márciusban is az urnák elé járult, és júniusban is ugyanoda fogja behúzni az x-et. Meggondolta viszont magát Davut, ő legutóbb távol maradt, de most már fontosnak érezi, hogy véleményt formáljon. A március 31-i isztambuli helyhatósági választásokat azért kell megismételni június 23-án, mert a metropoliszban, ahol 10,5 millió választásra jogosult polgár él, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu mindössze 0,2 százalékkal, azaz 13 ezer szavazattal előzte meg az AKP indulóját, Binali Yildirimet. A Legfelsőbb Választási Bizottság szerint több szavazókörben törvénytelenül nem állami alkalmazottak is dolgoztak, bizonyos dokumentumokról hiányoztak a megfelelő aláírások, továbbá feltárták, hogy a választási bizottságok néhány tagja állítólag a gülenistákhoz kötődött. A közvélemény-kutatások szerint a két legesélyesebb jelölt továbbra is fej-fej mellett halad. A felmérések az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjének, Ekrem Imamoglunak egyöntetűen alig 1-2 százalékos előnyt jósolnak. Ez viszont bőven hibahatáron belül van, év elején ennél magabiztosabb vezetést is mértek már neki. A nagy kérdés, hogy a márciusi 84 százalékos részvétel mellett van-e még kit mozgósítani vagy meggyőzni? A kormányközeli MAK kutatóintézet úgy vélte, a kulcs az lehet, hogyan szavaznak a 15 milliós Isztambul lakosságának 15 százalékát adó kurdok, akik legutóbb nagy számban távol maradtak. Rámutattak, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) a városban nem állított jelöltet, ami Imamoglu malmára hajtotta a vizet, de az AKP azon dolgozik, hogy ez megváltozzon. Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy éppen ezért a kormánypárt visszafogott eddigi harcias retorikájából, s a Reutersnek nyilatkozó AKP-s források is megerősítették: intenzív, de szelídebb kampányra készülnek. Nem Isztambul az egyetlen város Törökországban, ahol rendkívüli szoros eredmények miatt meg kell ismételni a helyhatósági választásokat. Vasárnap három helyen is újráztak: Keskin városában a kormánypárt jelöltje fordított, Yusufeliben ismét AKP-s győzelem született, Honazban viszont az ellenzék tudta növelni előnyét. Júliusban még Demirciben, majd augusztusban Suvarliban is megismétlik a választásokat. Közben öt másik délkeleti településen az okoz felzúdulást, hogy hiába nyert a kurdbarát HDP jelöltje, a kormánypárt nem engedi, hogy az ellenzékiek elfoglalják pozíciójukat. Indoklásuk szerint hiába győztek, mivel a 2016-os puccskísérletet követően felmentették őket munkájukból, nem szolgálhatnak polgármesterként. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a hatóságok jelölésüket engedélyezték, ám győzelmüket már nem fogadják el. A választások előtt egyébként az AKP figyelmeztetett arra, hogy senkit ne indítsanak, aki terrorszervezetekhez köthető, márpedig a HDP számos tagját azzal vádolják, hogy a Kurdisztáni Munkáspárttal működnek együtt.   
Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 20:15