A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének szerdán Brüsszelben.
Az MTI összefoglalója szerint az egyetlen jelöltként induló bajor politikus, aki 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot az Európai Parlamentben, 156 voksot kapott az EPP alakuló frakcióülésén, további négy szavazat érvénytelen volt.
Manfred Weber volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május végi európai parlamenti (EP-) választáson, amelyet az EPP nyert meg, így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa, azonban az még közel sem biztos, hogy ő is fogja elnyerni a posztot.
A képviselők tíz frakcióvezető-helyettest is választottak: a francia Arnaud Danjeant, a spanyol Esteban González Ponst, a holland Esther de Langét, a román Siegfried Muresant, az ír Mairead McGuinnesst, a lengyel Ewa Kopaczot, a bolgár Andrej Kovacsevet, a görög Evangelosz Meimarakiszt, a portugál Paulo Rangelt, valamint a horvát Dubravka Suicát.
Weber először a Twitteren nyilvánított köszönetet nyilvánosan, és ezen üzenetében leszögezte, hogy a frakció minden korábbinál egységesebb és eltökéltebb abban, hogy egy jobb Európáért küzdjön.
A néppártiak a szerdai szavazással az EP parlamenti frakciói közül elsőként alakultak meg.
Az 1972-es születésű, mérnök végzettségű Weber 15 éve tagja az Európai Parlamentnek, 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot.
Az EPP frakciója – amelyhez a Fidesz-KDNP képviselői is tartoznak – az új összetételű Európai Parlamentben is a legtöbb mandátumot tudhatja majd magáénak, noha előnye csökkent a többi csoporttal szemben. A mandátumok elosztását illetően a végeredmény hivatalos kihirdetése még nem történt meg.
Kedden, néhány óra leforgása alatt többször is véleményt változtattak az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetői arról, hogy a Fidesz képviselői betölthetnek-e pozíciókat a politikai csoportban. Erről itt írtunk bővebben.
Korábban többször beszámoltunk arról: a felszínen harcos, de alapvetően az EP-kampánynak szóló retorika ellenére a Fidesz folyamatosan tartotta a kapcsolatot az elmúlt időszakban is az EPP vezetésével, Trócsányi László listavezető több ízben is találkozott Michel Barnier-vel. És arról is van információnk, hogy egy fontos kormányzati pozíciót betöltő fideszes politikus legalább egy ízben tárgyalt a CDU képviselőivel a párt tagságáról – igaz, ő akkor, három héttel az EP-választások előtt azt mondta lapunknak, hogy „nagyon nagy változásoknak kellene bekövetkezniük”, hogy a magyar kormánypárt az EPP-ben maradjon.
Csakhogy ezután bukott Orbán egyik fő potenciális szövetségese, Heinz-Christian Strache, az osztrák szabadságpárt elnöke a kiszivárgott ibizai videó miatt, és ezután derült ki, hogy az EP-választáson nemhogy nem tudtak áttörni a „bevándorlásellenes erők”, de egyenesen nehézségekbe ütközhet az is, hogy egy kellő befolyással bíró frakciót hozzanak létre. Ezt követően érezhetően a nyilvánosságban is megerősödtek azok az üzenetek a Fidesz vezetői részéről, hogy mégis csak az EPP-ben van a párt helye.
Orbán Viktor mindenesetre már pénteken ízelítőt kaphat abból, milyen úgy tagnak lenni az EPP-ben, hogy valójában semmilyen beleszólása nincs a párt ügyeibe. A Politico brüsszeli lap ugyanis azt írta, péntek este informális vacsorára ülnek össze a három legnagyobb frakció, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői, hogy az Európai Bizottság leendő elnökéről és a többi uniós csúcsposztról egyeztessenek. A Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviseli, két olyan ország vezetője, amely a Fideszhez képest töredéknyi képviselőt küldhet az EPP-be. Vagyis Orbán Viktornak nagyon jó esélyei lettek volna a delegáció tagjává válni – ha nem lenne felfüggesztve a Fidesz.
