Gulyás Gergely kitart Schmidt Mária mellett

Publikálás dátuma
2019.06.05. 18:54
Köves Slomó rabbi, Schmidt Mária, Fürjes Balázs és Gulyás Gergely a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Újabb zavar támadt a Sorsok Háza körül.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija – ahogyan azt az Index hírül adta – megerősítette a Jerusalem Postnak, hogy Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza projektben. Korábban lapunk írt arról, hogy új koncepció formálódik, amelynek már nem Schmidt Mária a gazdája. A témában többször kerestük Schmidt Máriát, ő azonban eddig nem reagált. Erre most Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek kijelentette: a Sorsok Háza múzeum végleges koncepciójáról a kormány fog dönteni, és ennek kialakításában a kabinet továbbra is számít mindkét közreműködő szervezetre, azaz Schmidt Mária alapítványára és az EMIH-re. A kormány célja változatlanul az – idézzük a minisztert –, hogy a történelmi eseményeket hűen bemutató, ugyanakkor a holokauszttal a magyar nemzetet ért veszteséget és fájdalmat átélhetően ábrázoló kiállítás jöhessen létre. Köves Slomó a Klubrádióban nemrég arról beszélt, hogy a Sorsok Háza új koncepcióját már jóváhagyta a kormány. Gulyás Gergely szerint ellenben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) ülésén – Takács Szabolcs államtitkár jelenlétében – a koncepció tervezetét mutatták be.
Szerző

A Kúria szerint sem titkolhatók a kórházi fertőzések

Publikálás dátuma
2019.06.05. 18:06
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Döntött a Kúria: nyilvánosságra kell hoznia az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kórházi fertőzésekről szóló adatokat – közölte a TASZ. A civil szervezet által indított per sokéves titkolózásnak vetett véget.
A Kúria megerősítette a másodfokú bíróság döntését, és kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét. Kimondta: nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem igaz, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, amikor a titoktartás indokolt lehetne. „Üdvözöljük, hogy a Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat, hogy azok ne legyenek riadalomkeltők. Az adatigénylés a 2015–16-os időszakra vonatkozott, mert akkor még nem álltak rendelkezésre újabb adatok, de a kedvező ítélet alapján kikérjük az elmúlt három év adatait is. Terveink szerint azt is kiderítjük, hogy a két évig tartó jogellenes titkolózás mennyibe került az adófizetőknek.” - írja az ítéletre reagálva a TASZ.
Szerző

Avatás nélkül: egyszerűen csak leszedték a fekete nejlont Nagy Imre szobráról

Publikálás dátuma
2019.06.05. 17:24

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Láthatóvá vált a Jászai Mari téren a mártír miniszterelnök emlékműve.
Avatóünnepséget nem tervezünk – közölte lapunkkal áprilisban Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője, akit arról kérdeztünk, ki adja át Nagy Imre szobrát új helyén, a Jászai Mari téren. És valóban: szerdán mindenféle felhajtás nélkül eltávolították a fekete nejlont Varga Tamás szobrászművész alkotásáról. Délután már az utolsó simításokat végezték a helyszínen, úgy tudjuk, csütörtökre a teret elhatároló kerítést is elbontják. Pótó János történész, a Nagy Imre Emlékház igazgatója az ünnepség elmaradásáról korábban azt mondta lapunknak: a kormány nyilván nem szeretné, ha a szobor felállítása az elkerülhetetlennél nagyobb hullámokat verne a sajtóban. Furcsán venné ki magát ugyanis, ha egy ennyire antikommunista retorikájú, „ráadásul végletekig leegyszerűsített, fekete-fehér paneleket sulykoló propagandagépezet” arról lenne kénytelen beszámolni, hogy valamelyik fideszes vezető felavatja a kommunista miniszterelnök szobrát. Nagy Imre emlékművét a tiltakozások ellenére tavaly év végén, titokban elvitték a Parlamentnél lévő Vértanúk teréről. Helyére a „vörösterror áldozatainak” emlékműve kerül, amit eredetileg a Horthy-korszakban emeltek.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 21:18