Románia;magyarok;

- Bekérették a külügybe a román nagykövetet, de hiába, nem ment

A magyar diplomácia szerint ez példátlan eset.

Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet - jelentette Magyar Levente, a minisztérium parlamenti államtitkára.

A nagykövetet azután rendelték be, hogy román szélsőségesek csütörtök este feldúlták a magyar katonai temetőt. Az államtitkár szerint egyértelműen magyarellenes provokáció történt, ezért tiltakozó jegyzéket is küldtek. A Román nagykövet azonban "minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. 

Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől

 - jelentette ki.

Az úzvölgyi temetőAz első világháború után katonai temetőt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédoknak. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is lennének a temetőben, a legközelebbi román többségű település, Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata úgy döntött, kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Ki is alakítottak egy román parcellát, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet. Csütörtökön ortodox szertartás keretében fel is szentelték az emlékművet és parcellát, előtte pedig többek között  futballhuligánnak kinéző (amúgy többségükben az Új Jobboldal nevű szélsőséges szervezethez tartozó) megemlékezők kövekkel dobálták és zászlórudakkal verték a temetőt békés tiltakozásként élőlánccal körbevevő székelyföldi magyarokat. Dulakodtak a kivezényelt csendőrséggel is, végül bejutottak a temetőbe, ahol sok magyar sírt megrongáltak.

Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön - mutatott rá.

Az államtitkár kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a "gyalázatos esetet" és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.

Csütörtök este már beszélt egymással telefonon Szijjártó Péter és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter, aki arra kérte magyar kollégáját, hogy "küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében".

A Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) is magyarokat, pontosabban az RMDSZ-t hibáztatja a történtekért. Szerintük az RMDSZ "Budapest utasítására" mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe. A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült politikus szerint az RMDSZ elvesztette hitelét a magyar választók jelentős része előtt, és azért "mérgezi a románok és magyarok közti viszonyt", hogy áldozati szerepben tetszelegve igazolhassa létjogosultságát. 

Magyar Levente

Gyanúsítottként hallgatték ki, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a holland hatóságok pontosan mivel gyanúsítják az ukrán hajóskapitányt.