Jövőre is elmarad a csoda az egészségügyben

Publikálás dátuma
2019.06.11. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A költségvetés tervezete alapján jövőre is folytatódik a kórházak eladósodása, a szakemberek elvándorlása, ráadásul nem várható a külföldön dolgozók hazacsábítása sem.
A jövő évi költségvetés tervezete nem az áttörés pénzügyi terve – állítják közgazdászok a Népszavának. Hiába olyanok a gazdaság makroszámai, mint szinte még soha, a javaslatcsomagban nyoma sincs annak, hogy a kormány az egészségügy problémáival foglalkozna. Erre sem deklarált szándékot, sem pénzt nem találni a parlament elé benyújtott tervezetben. Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”. Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul. A kórházak finanszírozást is fedező gyógyító-megelőző ellátásokra 155 milliárddal jut több. Ebben a legnagyobb összeg az eddigi egészségügyi béremelések fedezete, valamint a jövő évre tervezett mintegy 20 százalékos szakdolgozói többlépcsős keresetnövelés költsége van beépítve. Az orvosok béréről nincs szó, éppúgy, mint a gazdasági és műszaki területen dolgozókéról sem, akiknek több mint tíz éve nem változott a fizetésük az állami egészségügyi intézményekben. Utóbbiak nagy többsége minimálbérből, vagy annál csak valamivel nagyobb összeget kap, miközben hasonló munkakörben a piacon ennek már akár a többszörösét fizetik.
A gyógyító kassza többletéből 10 milliárdos többlet jut az alapellátásra, 40 milliárd a kórházak finanszírozási „reformjára”, és még öt milliárd szerepel a céltartalékként. E számok alapján nincs fedezete a közellátásban dolgozó fogorvosok által évek óta követelt díjtétel-emelésnek sem. (Mint korábban megírtuk, az alapellátó fogorvosok szeptemberre kéthetes leállást helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány nem javít érdemben a finanszírozásukon.) A gyógyszerkassza az idei 362 milliárdjával szemben jövőre 393 milliárd forintra bővül. A többlet egy része új gyógyszerek befogadását szolgálná, ám egyelőre nem tudni, hogy a hazai betegek a most támogatásért sorban álló 40-50 új szerből mihez juthatnak hozzá. Még a tavaly befogadott 27 készítmény jó részére is csak most írják majd ki a közbeszerzéseket. A kórházak ahhoz, hogy ezeket a szereket biztosíthassák a betegeknek, néhány hónapja külön pénzügyi keretet kapnak az egészségbiztosítótól, és ennek terhére vásárolnak egyelőre közvetlenül a gyártóktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy például X város onkológiája teljesen más áron vásárolhatja meg ugyanazt a hatóanyagot, mint Y kórházé ugyanazt a hatóanyagot. A gyógyszerkassza jövő évi növekedésének csaknem kétharmadát a gyártók állják majd. Az ő befizetéseikből finanszírozzák a készítmények támogatására költött közpénzek negyedét. Alig négy milliárddal nő a gyógyászati segédeszköz-támogatásra fordítható keret. Nem jut sokkal több a mentésre, az otthoni szakápolásra sem. A fejlesztések közül talán a legjelentősebb az Egészséges Budapestért Program, erre különböző jogcímek alatt mintegy 60 milliárd forintot költene el a kormányzat. Kásler Miklós népegészségügyi terveinek a megvalósítása nyomokban sem lelhető fel, az e célra szánt forrás szinte forintra megegyezik az ideivel. A jövő évre tervezett keretből – úgy tűnik - sem a lakosság egészség-megőrzési programjaira, sem a betegségügy legnagyobb gondjainak enyhítésére nem jut megfelelő összeg. Vagy ha mégis, akkor az nem látszik a parlament elé terjesztett jogszabály-javaslatból. Az előkészítők egyébként sem bíbelődtek azzal, hogy bárki számára érthető, könnyen áttekinthető, a korábbi évek költéseivel is egyszerűen összevethető pénzügyi tervet készítsenek. Első olvasatra még a szakértőket is zavarba hozta, hogy egy-egy részterületre szánt pénzt a költségvetés különböző fejezeteiből kell összevadászni. A lapunk által megkérdezett szakemberek is más-más összegre jutottak, amikor a többlet nagyságáról kérdeztük őket. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a hazai egészségügy legnagyobb kihívásaira – úgymint az elöregedésre, a betegség megelőzésre, a késedelmes orvosi kezelések miatti halálozás mérséklésére, a kórházak eladósodásának megállítására – nem jut elegendő.

Közgazdászok a költségvetésről

Mihályi Péter közgazdász szerint nyoma sincs annak, hogy a kormány akarna valamit kezdeni az egészségügy problémáival. - Pedig most a makroszámok jók, ha akarnának valamit, akkor most megtehetnék. Az is nyilvánvalóan látszik, hogy az egészségügy helyett családpolitikára, egyházakra, sportra, vasútra akar költeni. Mindennek az a következménye, hogy csúszunk bele a magánegészségügybe, a szegényeknek rossz, a gazdagoknak jó. És a szegényeket nem is fogják észrevenni, mert kívülről az nem látható, hogy a legjobb orvosok mennek át fokozatosan a magánszférába - fogalmazott.
Dózsa Csaba közgazdász szerint miután még nem lehet tudni, mi lesz az idei várható tényleges kiadás, a benyújtott központi költségvetés alapján - papíron - úgy néz ki jövő évre kis mértékben növekszik a GDP arányos egészségügyi költés. Ennek a belső szerkezete azonban kedvezőtlen: az államra jutó rész várhatóan 2020-ban sem éri el az öt százalékot. Míg 2,3-2,4 százalékot közvetlenül a lakosságnak kell finanszíroznia. Az úgynevezett Gyógyító-megelőző ellátási kasszák esetében reálértéken és a GDP növekedési rátát meghaladó növekménnyel számol a kormányzat, amely bizonyára fedezetet nyújt a hároméves bérmegállapodásra. Ugyanakkor további jelentősebb kiadásnövekedést nem terveznek. Mindez azt is jelenti, hogy az egészségügyre szánt összeg nem elég a nálunk fejlettebb uniós országok hasonló kiadásaihoz való felzárkózáshoz. De arra sem, hogy kiemeljük magunkat a jelenlegi helyzetből. Megjósolható, hogy a jövő évi tervezet lényegében nem állítja meg a kórházak további eladósodását, a szakemberek elvándorlását, és nem segíti a külföldön dolgozók hazacsábítását sem. Ha a hazai GDP arányos egészségügyi közkiadást Csehországéhoz hasonlítjuk, ahol ez az arány hat százalék, akkor pusztán a velük való lépéstartáshoz éves szinten közel plusz 500 milliárd forintra lenne szükség az állami egészségügyben. Az alapellátásnak szánt 10 milliárdos többletbe beleférhet a háziorvosi praxisközösségek fejlesztése. A szakellátás fejlesztésére szánt plusz 40 milliárdjából jó lenne, ha jutna új egészségügyi technológiákra, diagnosztikára, műtéti eljárásokra, a finanszírozási díjak részleges rendezésére. További fejlesztési forrást jelenthet az Egészséges Budapest Program 2020-ra eső beruházási kerete. - Ugyanakkor nem látok különösebb fejlesztési összeget az egészségi állapot javítását célzó ügyekre, miközben a népegészségügyi programoknak már dübörögniük kellene. Kásler Miklós egy éve beszél ezekről, anélkül hogy annak lenne legyűjthető, elfogadott és forrásokkal is megerősített programja. Azokból eddig csak a népegészségügyi elemeket is tartalmazó praxisközösségek bővítésének pályázata zajlott le. A program azonban máris csúszik: a nyertesekkel még nem kötöttek szerződést, noha az új praxisközösségeknek júniustól már el kellett volna indulniuk - fogalmazott. A közgazdász szerint probléma, hogy miközben a hazai lakosság idősödik a kormány jövőre GDP arányosan kevesebbet szán a gyógyászati segédeszköz-támogatásra és gyógyfürdők finanszírozására, mint ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy elinflálódnak az eszközökhöz és kezelésekhez nyújtott támogatások, már most egyre nehezebb jó minőségű, új termékeket behozni. A hazai gyártók és gyógyfürdő szolgáltatók pedig kínlódnak, mert képtelenek alkalmazottaik bérköltségét kitermelni.
Törökné Kaufman Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint a jövő évi költségvetésben nem elegendő a pénz a kórházak adósságmenetes működéshez. Hozzátette: EGVE elnökként különösen fájlalja, hogy se a gazdasági, se a műszaki területnek nem jut bérfejlesztésre. Tíz-tizenkét éve nem született érdemi döntés az e területen dolgozók keresetének növelésérő. Ígéret sincs, a kormány az erre irányuló és az egészségügyi kormányzattal, valamint az érdekvédőkkel közösen kialakított javaslatot sem tárgyalta érdemben.    

Szerző

Kiemelték a Dunából a Hableányt és Csepelre vitték teljes átvizsgálásra

Publikálás dátuma
2019.06.11. 05:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Kora reggel kezdődött a kiemelés, délután négykor indult el és ötkor meg is érkezett a roncsot szállító uszály Csepelre, a Szabadkikötőbe.
  • Kedden, hét óra előtt nem sokkal elkezdődött a Hableány kiemelése a Dunából.
  • A búvárok négy holttestet találtak a hajóban, azonosításuk folyamatban van.
  • 9 előtt néhány perccel technikai szünetet rendeltek el, mivel találtak egy sérülést a hajón. Végül egy ötödik acélhevedert is áthúztak a Hableány alatt.
  • Nagy mennyiségű iszap és hordalék halmozódott fel a hajótestben.
  • A Clark Ádám úszódaru letette az uszályra a Hableány Dunából kiemelt roncsát.
  • A hajót a Csepeli Szabadkikötőbe szállítják, itt fog történni a teljes átvizsgálás.
  • Négy órakor megindult, ötre meg is érkezett Csepelre a Hableányt szállító uszály.
Hét óra előtt nem sokkal megfeszült a Clark Ádám nagydaru tárcsáira erősített hevederzet, amelynek a végén a mélyben ott volt a két hete hullámsírba merült Hableány. Lassan, centiről-centire mozdították el a fenékről a hajóroncsot – jelentette tudósítónk, Batka Zoltán a helyszínről.
Lassan teljesen a felszínre került a Hableány teste. Ekkor vált érthetővé a TEK előzetes figyelmeztetése: a hajó tatján háttal felfelé egy élettelen test hevert. A hajó mellett ipari búvárok álltak bevetésre készen, mellettük a katasztrófavédelem tagjai – kezükben csáklyával – figyelték a vizet, hogy feltűnik-e újabb test. A hátsó taton néhány mentőmellény lebegett a vízen, a hajó korlátjába akadva. Ekkor vált igazán láthatóvá, milyen valószínűtlenül kis hajó volt a Hableány: gyakorlatilag eltörpült a rá váró rakodóhajó mellett. A TEK képviselői arra kérték a sajtót, hogy amíg a baleset áldozatának a testét elviszik a hajóról, kegyeleti okokból kapcsolják ki a kamerát.
Lassan, milliméterről-milliméterre emelték a hajót a felszínre, háromnegyed 8 előtt már bő fél méterrel a víz fölött volt a roncs. Ekkor lehetett látni, hogy milyen pusztítást végzett a Duna ereje a kishajón: a kormányosi állás vasteteje behorpadt, a több száz kilós vaslemezek határolta kormányállás oldalra csuklott. A hajó korlátait össze-vissza csavargatta vagy az ütközés vagy később a sodrás ereje. Tudósítónk szerint negyed 9-ig négy holttestet emeltek ki a búvárok a hajóból. Az eddig előkerült áldozatokról nem lehet tudni, hogy kik, róluk csak az azonosítás után közölnekinformációkat. Mint arról már korábban beszámoltunk: az azonosítás ujjlenyomat alapján történik és rendkívül gyors, három órán belül meg lehet tudni az elhunytak személyét.  Mint megtudtuk, további négy eltűntet keresnek.

A fedélzet már csontszáraz

Nagy valószínűséggel helyben emelik ki a Hableányt – tudtuk meg 9 óra előtt TEK-es forrásból. Úgy értesültünk, hogy a környék rendőri biztosítóival együtt közel 500-an dolgoznak a helyszínen. 9 előtt néhány perccel technikai szünetet rendeltek el, mivel találtak egy sérülést a hajón. A szakemberek azt vizsgálták, hogy szükség van-e még egy hevederre a kiemeléshez. 9 óra 9 perc körül megjelent a helyszínen Pintér Sándor is, a belügyminisztert Hajdu János vezette körbe, és megnézte a félig kiemelt Hableány roncsait.
Fél tíz tájban sikerült áthúzni a felszínre emelt Hableány alatt az újabb, ötödik acélhevedert. A napsütés közben rendkívül erős lett a Dunán, az egy órával korábban felszínre emelt hajó fedélzete láthatóan csontszáraz volt. A technikai szünet után folytatódott a Hableány kiemelése. Az ötödik hevederrel felemelték a hajó orrát, majd az utastérből kezdték szivattyúzni a vizet.

Kritikus művelet

Korábban úgy tervezték, hogy a búvárok még bemennek egyszer a hajóba. Azonban a hajótestben igen nagy mennyiségű iszap és hordalék halmozódott fel, így a hajót hordalékkal együtt emelték rá az uszályra, hogy elszállítsák. Később a kiemelt hajóban folytatják majd a kutatást az áldozatok után, a teljes átvizsgálás egyelőre ismeretlen helyszínen történik majd. Ez már nem a Terrorelhárítási Központ, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feladata lesz. Helyszíni tudósítónk beszámolója szerint Gyenei Gyula, a Clark Ádám (nagydaru) kapitánya 12:45 körül kiadta a parancsot a Hableány kiemelésére. A hajót szinte milliméterről milliméterre emelték fel lassan az ott várakozó uszály felé.
Rövidesen megkezdődött a kiemelés legkritikusabb művelete: a 200 tonnás teherbírású daru emelőkarja fix, ezért az immáron a vízfelszín felett 2 méterre felfüggesztett, jóval több mint 50 tonnás rakományával kellett rámanővereztetni az áramlásban az uszály fölé a darut. Sokáig bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy most milyen súlyú a kishajó. Eredeti állapotában 50 tonnát nyomott, azonban jelentős mennyiségű iszap és hordalék került bele. A helyzet biztatónak bizonyult, mivel nem voltak erősebb széllökések. A hajó teste délután fél 2 előtt már fél méterre volt a rá várakozó szállítóhajó felett. A 40 méter hosszú, 10 méter széles uszályon a dolgozók a nagy fahasábokból megcsinálták azt a kiékelést, amivel elsődlegesen rögzítik a Dunából kiemelt hajótestet. A hajón jól láthatóan nagyon komoly sérülések voltak, a bal oldalán óriási horpadás látható, ezt az 1000 tonnás szállodahajóval történt ütközés okozhatta. A Clark Ádám úszódaru a Hableány Dunából kiemelt roncsát nem sokkal később letette az uszályra, négy órakor pedig a szállítóhajó elindult a ronccsal. Gál Kristóf alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Csepeli Szabadkikötőbe tart a Hableány. Itt napokkal ezelőtt kialakítottak egy helyet, ahol rendőrségi, nautikai, bűnügyi és ügyészségi szakértők vizsgálják meg a hajótestet. Gál Kristóf megerősítette, hogy a hajóról négy holttest került elő, azonosításuk folyamatban van.

A Dunába esett az egyik mentésben részt vevő férfi

Háromnegyed tízkor az egyik, kutatásban segédkező TEK-es hajó fedélzetéről egy ember beleesett a Dunába. A baleset akkor történt, amikor a gumicsónakból egy létrán az ott álló uszályra próbált felszállni, ám az uszályhoz rögzített létra valamiért lefordult a fedélzetről, rajta a férfival. A férfit a rendkívül erős sodrás nekinyomta az egyik ott álló hajónak. Szerencsére a Dunába esettnek azonnal felfúvódott a mentőmellénye. A TEK-es megkapaszkodott az uszály szélén, majd a kollégái pillanatok alatt kimentették. 

Hajóskapitány: Nem jeleztek veszélyhelyzetet a rádiókon

Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-ei dunai hajóbaleset idején – közölte a köztévé műsorában Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején. Hozzátette, hogy a konkrét ütközést nem látták, ők a Lánchíd alatt voltak, a rádión pedig először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá.Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal. Tolnay Zoltán azt mondta, hogy a történtek mélyen megrázták a hajósokat.

Órákig tartott a kiemelés

A hajót szakaszosan emelték ki és szintenként kutattak a tragédia áldozatai után. Az első ipari búvárok háromnegyed nyolc körül léptek fel a Hableány akkor már felszínen lévő fedélzetére. Korábban, fél hét körül koreai ipari búvárok érkeztek a hajóra, majd háromnegyed hétkor egy gumicsónakon, TEK-esek gyűrűjében megérkezett Hajdu János TEK-főigazgató, aki személyesen irányította a kiemelési akciót. Az akció több órát vett igénybe. A Margit-hídon a rendőrség végül csak a Parlament felé lévő oldalt zárta le. Az MTI tudósítójának helyszíni információja szerint a hatóságok felkészültek a Hableányból esetlegesen kiömlő üzemanyag felfogására is, mivel a hajótestben 1400 liter gázolaj volt.  A Mérce élő videóban tudósított a helyszínről:

Hajós temetésen búcsúztathatják a magyar áldozatokat

A Panorama Deck Kft. saját halottjának tekinti a Hableány balesetében elhunyt kollégáit – közölte a társaság szóvivője kedden az MTI-vel. Tóth Mihály közleményében azt írta: a május 29-én a Margit híd mellett balesetben elsüllyedt Hableány hajó kiemelése a Panorama Deck legénysége számára „felkavaró élményt” jelent. A vállalat minden tagja gyászolja a tragédiában elhunyt kollégáit és utasaikat. „Együtt érzünk a családokkal és a barátokkal, osztozunk a veszteségükben”– fogalmaztak. Azt írták: ha a közvetlen hozzátartozók elfogadják, és kollégáik másként nem végrendelkeztek, akkor hajós temetésen búcsúznak majd el tőlük.

„Nem zárható ki, hogy a testtel történik valami”

Jasenszky Nándor, a Terrorelhárítási Központ osztályvezetője hétfő este, a köztévében jelentette be, hogy kedd hajnalban kezdődik a Hableány kiemelése. Korábban egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a négy emelőheveder a hajó alatt van, az ellenőrzésük megtörtént, a megfelelő pontokon helyezkednek el, és fel vannak adva az uszályokra. Mint mondta, délután a bárkán 50 Celsius fok van, ezért egy kevésbé meleg, reggeli óra „szerencsésebb lehet” a kiemelésre.
Nagyon fontos, hogy „minden a helyén legyen” az emelésnél, hiszen 70 éves a hajótest, és bár engedéllyel rendelkezve hajózott a Dunán, nem tudható, hogy az ütközés milyen mechanikai sérülést okozott. Mindent megtesznek, hogy a hajó egyben kiemelhető legyen. „Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a testtel történik valami” – fűzte hozzá.

Légtérzárlat

A Hableány mentési munkálatai és a kutatás miatt a TEK javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság vezetője a Duna érintett szakaszán a légtér korlátozását rendelte el június 16-án éjfélig. A légtérkorlátozás nagyjából Budapesten, az Árpád hídtól északra egy kilométerre kezdődik és délen egészen Paksig húzódik, valamint a Dunától keletre és nyugatra változó szélességben átlagosan 2-2 km. A határokat a TEK honlapján az Aktuális menüpontban közzétett grafikák szemléltetik, illetve a légtérkorlátozás pontos oldalhatárai a HungaroControl Zrt. napi légtérfelhasználási tervében ellenőrizhetők. A jelölt időszakban a drónnal végzett repülés is tilos, mert az a mentési munkálatokat, valamint a kutatást akadályozhatja, zavarhatja. A korlátozott légtérbe történő engedély nélküli bereptetés közigazgatási hatósági, vagy büntető eljárást von maga után. Egy drónozóval szemben már intézkedtek is a rendőrök.

A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A turistahajó kiemelésére Komáromból érkezett pénteken a 200 tonna emelésére is képes Clark Ádám úszódaru. A Hableánnyal összeütköző Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
Szerző
Frissítve: 2019.06.11. 19:58

Ezer kutató kéri Manfred Webert, mentse meg az MTA-t a feldarabolástól

Publikálás dátuma
2019.06.10. 20:53

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Segélykérő levelet küldtek a Néppárt frakcióvezetőjének, hátha ő tud hatni az Akadémia felcincálására készülő Orbán-kormányra.
Már több mint ezer kutató és diák írta alá Kertész János fizikus, MTA-tag nyílt levelét, amelyben a tudós Manfred Webertől, az EPP frakcióvezetőjétől kér védelmet az Akadémia számára. Kertész az RTL Klubnak beszélt az üzenetről, amit maga is segélykiáltásnak tart – leveléről korábban a Népszava is beszámolt. A fizikus bízik benne, hogy Weber nyomást gyakorolhat az MTA kutatóhálózatára és ingatlanvagyonára is pályázó Orbán-kabinetre, amit eddig sem az akadémikusok egyöntetű tiltakozása, sem az intézmény mellett tartott szimpátiatüntetés nem hatott meg.
Kertész szerint a kormány három okból vetett szemet az Akadémia legértékesebb elemeire: 
  • irtóznak az autonómia bármilyen formájától, a kutatói önállóságtól is
  • az MTA társadalom- és bölcsészettudományi intézetei közül több a NER-be nem passzoló eredményt szokott publikálni
  • az uniós forráskiosztás a következő időszakban az innovációt és a kutatásfejlesztést támogatja, a kormány pedig ezeket a pénzeket is meg szeretné szerezni
A tévécsatorna úgy tudja, hogy Manfred Weber irodája már meg is kapta a levelet. Az RTL megkereste az intézményi hálózat leválasztásán dolgozó minisztériumot, Palkovics László tárcáját is, ahol azt mondták: a mostani intézményi struktúra nem hatékony, ezért van szükség az átalakításra. Az azonban máig nem derült ki, hogy a kormányzati ellenőrzés alá sorolt, az Eötvös Loránd  Kutatási Hálózatba terelt intézményi rendszer mitől lenne hatékonyabb az einstand után.
Szerző