A bitcoin több szén-dioxidot bocsát ki, mint Jordánia

Publikálás dátuma
2019.06.13. 18:03

Fotó: Viktor Tolochko/Sputnik / AFP
Olyan mennyiségű energiát használ fel a bitcoin kriptovaluta, hogy a szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint Jordániának - állapította meg egy német tanulmány.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018 novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amelyek bitcoint állítanak elő, évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük. Ez évente 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el - írták a Joule című szaklap friss számában.
A bitcoin elektromos fizetőeszközt, amelyet bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül bocsátanak ki, egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. Megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc nevű technológia gondoskodik. 2017-ben járt a csúcson, akkor 1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért.
Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis "bányászni" kell a kriptovalutát, mint a nemesércet. Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoin-blokklánchoz új blokkot adhassanak. 2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, úgynevezett grafikai processzorral dolgozva arra számíthatott, hogy naponta több mint két blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász - a 2011-es technológiával - az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy nagyjából 472 ezer évente talál egy blokkot. 
A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot. Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak. Stoll és kollégái a a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják. A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányász-számítógépek székhelyeit. Ezek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes "bányásztanya" szén-dioxidlábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is. Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő.
Szerző

Kockakővel agyonverték a budapesti állatkert görög teknősét

Publikálás dátuma
2019.06.13. 16:45

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
A térfigyelő kamera rögzítette, ahogy a budapesti állatkert egy látogatója csütörtök délután kockakővel agyonütött egy görög teknőst.
Belehalt sérüléseibe az a görög teknős, amelyet egy súlyos kockakővel sújtott agyon egy látogató csütörtök délután - írta a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján. Az állatot a gondozók zárás előtt találták meg, de az állatorvosok már nem tudtak segíteni rajta. Mint megállapították, óriási fájdalmai lehettek, hiszen a testét borító páncél a hasi és a háti oldalon is ujjnyi-kétujjnyi szélességben teljesen kettéhasadt és szétnyílt, és a belső szervei is súlyosan sérültek.
Az esetet az állatkert térfigyelő kamerái rögzítették, jól látszik az elkövető és a társaságában lévő ember is. A felvételek alapján feltételezhetően az történhetett, hogy a látogató a kerítésen áthajolva kivette az állatot a kifutóból, ami azonban alighanem ijedtében, a kezébe piszkíthatott. Az elkövető keresett egy követ, és – talán bosszúból – agyonütötte vele az állatot.
Az állatkert ismeretlen elkövető ellent tett feljelentést természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt.  Mint írták, fontolgatják a térfigyelő kamerák által felvett képek közzétételét.
A görög teknős (Testudo hermanni) Dél-Európában őshonos mediterrán szárazföldi teknősfaj. A Magyarországon hatályos jogszabályok szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak minősül, és szerepel a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján is. 

Elfogták az állatkínzót

Az ózdi rendőrök Ózdon elfogták a nőt, aki a Fővárosi Állat- és Növénykertben megkínzott egy görög teknőst. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitánysága állatkínzás vétség gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert feljelentése alapján 2019. június 13-án egy látogató utcakövet dobott egy görög teknősre. A zuglói nyomozók kevesebb, mint 20 órán belül azonosították és az Ózdi Rendőrkapitányság rendőreivel együttműködve elfogták a feltételezett elkövetőt. A 28 éves V. Adélt előállították, kihallgatása folyamatban van, a nyomozó hatóság őrizetbe vételét és bíróság elé állítását tervezi.

Szerző
Frissítve: 2019.06.14. 17:54

Elbontják Európa legnagyobb duzzasztógátját

Publikálás dátuma
2019.06.13. 13:45

Fotó: Daniele Schneider/Photononstop / AFP
Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa legnagyobb duzzasztógátjának eltávolítása.
A gát eltávolítása egy hosszú távú projekt első lépése, amelynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és az UNESCO világörökségi listáján szereplő, népszerű turisztikai látványosságba, a Mont-Saint-Michel-öbölbe - derült ki a WWF Magyarország közleményéből.
A Sélune folyó korábban hatalmas lazacállománynak adott otthont, amelyek párzás idején az öbölből felfelé úsztak. A gát azonban megakadályozta a halak vándorlását, így a szaporodásukat is, a halállomány pedig megcsappant. A Vezins-, illetve egy másik, elavult gát, a La Roche Qui Boit elbontása a Sélune folyó 90 kilométeres szakaszán biztosít majd szabad áramlást. Ezáltal javul a vízminőség, ami lehetővé teszi a vándorló lazacok számára, hogy visszatérjenek régi ívási helyükre.

Követendő példa lehetne

Franciaország döntése összhangban van azzal az európai uniós jogszabállyal, amely kötelezi a tagállamokat folyóik helyreállítására, hogy azok legkésőbb 2027-ig jó ökológiai állapotba kerüljenek. A régi vagy elavult gátak eltávolításával az országok fontos lépést tehetnek a Víz Keretirányelvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezáltal ugyanis helyreáll a folyók összeköttetése, nő a biológiai sokféleség és a bővül halállomány.
A duzzasztógátak hatalmas fenyegetést jelentenek a folyók ökoszisztémáira. Feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Emellett akadályozzák a hordalékáramlást és a vándorló halak útját, valamint víztározók sorozatává alakítják a vízfolyásokat. Ennek hatására drasztikus mértékben csökkennek az adott területen honos halfajok populációi, az idegenhonos halak viszont elszaporodhatnak. Egy friss tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmadán nincsenek duzzasztók – több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak vagy vízerőművek akadályozzák.
Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban volt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz.
„Gratulálunk Franciaországnak ehhez a lépéshez. A gátak elbontásával olyan vándorló halak számára nyújtanak reményt, mint a lazac, az angolna vagy a tokhal. Az öröm mellett azonban ne felejtsük el, hogy az Európai Unió számos tagállama továbbra is gyengíteni szeretné a Víz Keretirányelvet a hamarosan esedékes felülvizsgálat során. Ha ez bekövetezik, akkor még nagyobb veszélybe kerülnek folyóink”– mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője.   
Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár szavazzon a vizeink állapotának megóvására. Fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze Európában. A jogszabály jövőjéről 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.
Szerző