Öten meghaltak, mikor egy autónak rohant egy vonat Lengyelországban

Publikálás dátuma
2019.06.16. 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasúttársaság közlése szerint a szintbeli kereszteződésben a fénysorompó tökéletesen működött a baleset idején.
Vonat rohant személygépkocsiba Lengyelországban egy vasúti átjáróban vasárnap kora hajnalban. A balesetben öten meghaltak - adta hírül a helyi rendőrség. A szerencsétlenség Lengyelország délnyugati részén, Alsó-Sziléziában, Nowa Wies Kacka városának közelében történt.
A kocsiban öt férfi tartózkodott, mindegyikük szörnyethalt. A vonat kétszáz utasa közül senki sem sérült meg, a mozdonyvezetőnek sem esett baja.

A lengyel vasúttársaság közlése szerint a szintbeli kereszteződésben a fénysorompó tökéletesen működött a baleset idején. Az ütközést követően órákon át szünetelt a vonatközlekedés Jelenia Góra és Wroclaw között.

Irán egy bizalomerősítő konferencián lengette be az atomalku felmondását

Publikálás dátuma
2019.06.15. 16:52
Haszan Róháni iráni elnök, egy korábbi rendezvényen
Fotó: DON EMMERT / AFP
Ha nagyhatalmak nem állnak ki mellettünk, Teherán se tartja magát a nukleáris egyezményhez - figyelmeztetett az iráni elnök.
Irán folytatja a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodása előírásainak fokozatos felmondását, ha nem kap "pozitív jelzéseket" a többi aláírótól - jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök szombaton az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia dusanbei csúcstalálkozóján.
Róháni májusban közölte először, hogy Irán megkezdi az atommegállapodás részleges felmondását amiatt, hogy az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan teljesen felmondta azt a maga részéről, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Hozzátette akkor, hogy ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor az ország elkezdi az urándúsítást egy magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. 
Teherán és Washington konfliktusa az elmúlt hetekben csak tovább élesedett, miután ismeretlen szabotőrök több tankerben is kárt tettek az Ománi-öbölben és a Hormuzi-szorosban. Amerika Iránt vádolta a robbantásos akciókkal, a felelősségét el nem ismerő közel-keleti ország pedig maga is alapos vizsgálatokat követel a tengeri támadások miatt. A szabotázsok valóban több ország érdekét is szolgálhatják: a Hormuzi-szorosban például az Egyesült Államok fontos kereskedelmi partnerének számító Szaúd-Arábia hajóit támadták meg,  az Ománi-öbölben történt robbantásos szabotázs viszont többek között egy japán hajót ért - épp aznap, amikor Abe Sinzó japán miniszterelnök Teheránban tárgyalt.
Szerző

Beiktatták hivatalába Szlovákia legfiatalabb köztársasági elnökét

Publikálás dátuma
2019.06.15. 13:51

Fotó: Vladimir Simicek / AFP
Zuzana Caputová személyében először került nő az államfői tisztségbe.
Beiktatták hivatalába Szlovákia új köztársasági elnökét szombaton Pozsonyban. A liberális politikus Andrej Kiskát váltotta fel az ország élén. Kiska korábbi bejelentése szerint pártot alapít és továbbra is aktív kíván maradni a szlovákiai politikai életben. A márciusban államfővé választott Caputová az ország legfőbb közjogi méltóságai, a kormány és a többi díszvendég jelenlétében a parlamentnek a pozsonyi Vigadóban tartott ünnepi ülésén az alkotmánybíróság elnöke előtt tette le a hivatali esküt. Az ünnepélyes eskütétel és a himnusz elhangzása után az új államfő beszédet mondott. A beiktatási ceremónia után a Szent Márton dómban, az egykori koronázó templomban hálaadó szentmisén vett részt, majd a Grassalkovich-palotában jelképesen gyakorlatilag is átvette az elnöki hivatal irányítását. A szlovákiai politikában újoncnak számító Zuzana Caputová a márciusi államfőválasztás második körében szerezte meg a győzelmet az érvényes szavazatok 58,4 százalékával. Ellenfele, Maros Sefcovic, a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltje, a voksok 41,59 százalékát kapta meg. Caputová sorrendben Szlovákia ötödik – egyben negyedik közvetlenül megválasztott – államfője.
Zuzana Caputová 1973. június 21-én Pozsonyban született. Negyvenöt évesen ő a legfiatalabb személy, akit köztársasági elnökké választottak. Jogászdiplomáját 1996-ban szülővárosában szerezte, majd a fővároshoz közeli Bazinban (Pezinok) telepedett le és dolgozott jogászként. Nagyon aktív volt a polgári, civil szektorban, elsősorban a környezetvédelem terén, amiért 2016-ban Goldman-díjat kapott. 2017-ben belépett az akkor formálódó Progresszív Szlovákia parlamenten kívüli pártba, amelynek 2018-ban alelnöke lett. Erről a tisztségéről az elnökválasztási kampány elején lemondott. Caputová 2018 szeptemberében elvált, két tinédzser korú lánya vele él. 2019 februárjában nyilvánosságra hozta, hogy új élettársa Peter Konecny, zenész és képzőművész, aki ezután közszereplései során is állandó kísérője lett. Az elnökválasztási kampányban Caputová a magyarok által lakott régiókat is meglátogatta, és kijelentette, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül minden szlovák állampolgár elnöke akar lenni. Nézetei a nemzetiségi kérdésben nem ismeretesek. A közelmúltban azonban közölte, hogy választási ígéretéhez híven a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az országban élő nemzeti kisebbségekkel is, ezért soraikból egy héttagú kisebbségi tanácsadói testületet hoz létre. Ezzel a témával korábban a szlovák államfők nem foglalkoztak. A szlovák köztársasági elnök megbízatása öt évre szól, jogkörei meglehetősen korlátozottak. Az elnök a törvényalkotási folyamatban vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban azonban eddig igen ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra. Zuzana Caputová már korábban bejelentette, hogy első külföldi útja június 20-án Prágába fog vezetni. A cseh és szlovák politikusoknál hagyomány, hogy első hivatalos külföldi útjuk a szomszédos országbeli partnerükhöz vezet. Csehország és Szlovákia 1918 és 1992 között Csehszlovákia néven egy államot alkotott.
Szerző