Újabb ezer katonát küld a Közel-Keletre Trump

Publikálás dátuma
2019.06.18. 08:53

Fotó: Oleksandr Rupeta / AFP
Az amerikai elnök védelmi célokat emleget a döntés kapcsán, de elemzők szerint elmérgesedő iráni viszony miatt mozgósított.
Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését - jelentette be hétfőn este Patrick Shanahan, az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere.Bejelentésében a Pentagon vezetője "légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekkel" indokolta a döntést. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de elemzők szerint Trump az Irán körül kialakult feszültség miatt hozta meg a döntést. 
Patrick Shanahan hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Közel-Keletre küldése kizárólag "védelmi célokat" szolgál. "Az Egyesült Államok nem akar konfliktust Iránnal. Mai döntésünk kizárólag a térségben tevékenykedő katonai személyzetünk védelmét és biztonságát célozza, továbbá azt, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket" - szögezte le az ügyvezető védelmi miniszter. A lépésre azután került sor, hogy az amerikai kormányzat májusban - szintén konkrétan meg nem nevezett iráni fenyegetésekre hivatkozva - közölte: 1500 katonát küld a térségbe. Donald Trump korábban többször is arra figyelmeztette Iránt, hogy "komoly következményekkel" számolhat, ha amerikai célpontokat, vagy az Egyesült Államok szövetségeseit támadja. 
Elemzők megjegyzik: szélesedik a konfliktus a Fehér Ház és az iszlám köztársaság között. Ezt jelzi az is, hogy hétfőn először a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, majd az amerikai külügyi szóvivő is azzal vádolta meg Teheránt, hogy "nukleáris zsarolással" fenyegetőzik. Teherán ugyanis hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben felgyorsította urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget, s  ezzel lényegében megszegi a hat nagyhatalommal - az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Oroszországgal, Franciaországgal, Németországgal és Kínával - kötött nukleáris egyezményt. Ebből az egyezményből az amerikai kormányzat 2018 májusában egyoldalúan kivonult.   Garrett Marquis, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn kifejtette, hogy Teherán urándúsítási tervei csakis azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait - "a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta". Morgan Ortagus külügyi szóvivőnő pedig azt hangoztatta, hogy a világ "nem engedhet a nukleáris zsarolásnak" - írja az MTI.
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 10:07

Tovább folyik a csatározás Juncker utódlása körül

Publikálás dátuma
2019.06.18. 07:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Három nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója előtt senki sem meri megjósolni, hogy a brüsszeli tanácskozáson születik-e döntés Jean-Claude Juncker utódjáról, és ha igen, ki lesz az.
A legtöbb elemző arra hajlik, hogy a huszonnyolcak képtelenek lesznek megnevezni választottjukat az Európai Bizottság elnöki posztjára, és az egyezkedés péntek után folytatódik. Hírek szerint már meg is van a rendkívüli csúcs időpontja: a tagállami vezetők június 30-ikán próbálkoznának újra megtalálni közös jelöltjüket az uniós ellenőrző és végrehajtó testület élére. A bizottsági elnököt az állam- és kormányfői testület – hivatalos nevén az Európai Tanács – jelöli minősített többséggel, és az Európai Parlament választja meg tagjai több mint a felének jóváhagyásával. Ez utóbbi tervezett időpontja július 16-ika. Az EU alapszerződése úgy rendelkezik, hogy a kormányoknak az EP választások eredményének figyelembe vételével és a parlamenttel folytatott konzultáció után kell megnevezniük a megfelelő személyt. A kiválasztottnak tehát nem csak az EU28-ak, hanem a képviselőtestület támogatását is maga mögött kell tudnia. Az Európai Parlament EU-párti frakciói már az összeurópai voksolás előtt magukhoz ragadták a kezdeményezést azzal, hogy megnevezték vezető jelöltjüket – úgynevezett Spitzenkandidatjukat – a Bizottság élére. Egy határozatban azt is rögzítették, hogy csak Spitzenkandidat lehet Juncker utódja. Az Európai Néppárt (EPP) kampányát Manfred Weber frakcióvezető irányította, a Szocialisták és Demokratákét Frans Timmermans bizottsági alelnök, a Zöldekét Ska Keller frakcióvezető és Bas Eickhout EP-képviselők. A liberálisok nem egyetlen személyt, hanem egy egész csapatot neveztek meg, de hallgatólagosan Margrethe Vestager versenyjogi biztost tekintették a listavezetőnek. A vezető jelölti rendszerrel szemben sok tagállam kifogást emel, mert kiveszi a jelölés jogát az Európai Tanács kezéből. Az állam- és kormányfői testület szocialista és liberális tagjai számára az is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság következő elnöke a választásokon a legtöbb mandátumot begyűjtő EPP választottja, Manfred Weber legyen. A leghevesebb ellenző Emmanuel Macron, aki szinte naponta új nevekkel áll elő, csakhogy megakassza az EPP-s Spitzenkandidat diadalmenetét. A francia elnök terve mögé beállt többek között a belga, a holland, a portugál és a spanyol kormányfő. A bajor keresztényszocialista politikus mögött azonban egyelőre egységesen kiáll a néppárt. Olyannyira, hogy EU források szerint a kereszténydemokrata pártcsalád minden más, később megüresedő vezető tisztséget feláldozna a brüsszeli Berlaymont székház 13. emeleti irodájáért. Közben az Európai Parlamentben is folynak az egyeztetések: a néppárti, a szocialista, a liberális és a zöld tárgyalódelegációk gyorsan szeretnének megállapodni a következő öt évre szóló programról, és a végrehajtására kiszemelt európai bizottsági elnökjelöltről. A szocialisták egyelőre ragaszkodnak Frans Timmermanshoz, míg a Zöldekről és a liberálisokról úgy hírlik, hogy beállnának Manfred Weber mögé, ha cserébe fontos posztokat kapnának. Nem kizárt, hogy a négyek csak az uniós csúcs előtti utolsó pillanatban, szerdán fognak előállni a jelöltjükkel. 

Lövöldözés Dallasban – a támadó korábban horogkeresztes mémeket posztolt

Publikálás dátuma
2019.06.17. 21:49
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
A símaszkot viselő férfi az interneten előre bejelentette, hogy mire készül.
Egy félautomata fegyverrel felszerelkezett símaszkos férfi lövöldözni kezdett Dallasban a bíróság épülete előtt hétfő délelőtt írja az Index az NBC cikke alapján. A rendőrök meglőtték a terroristát, aki, miután kórházba szállították, életét vesztette. A támadó, Brian Isaack Clyde, az interneten előre bejelentette, hogy mire készül. A férfi korábban rendszeresen osztott meg összeesküvés-elméletekről bejegyzéseket, és nőgyűlölő, valamint szélsőjobboldali, horogkeresztes mémeket is posztolt. A lövöldözés napján egy kardról készült fotót osztott meg, amely fölé azt írta, hogy védelmezni fogja a köztársaságot. 
Szerző
Témák
lövöldözés