Földrengés volt Japánban, szökőárra készülnek

Publikálás dátuma
2019.06.18. 16:55
A 2011-es szökőár
Fotó: SADATSUGU TOMIZAWA / AFP
Egy méteres szökőár is kísérheti a 6,8-as erősségű rengést Japán nyugati partvidékén.
6,8-as erősségű földrengés rázta meg Japánt a Richter-skála szerint, helyi idő szerint este fél 11-kor, írja kedden a Japan Times. Az ország közepe felé, a sziget nyugati oldalán fekvő Niigata prefektúrát ért rengés erősségének csúcsát a japánban használatos 7 szintű skálán 6-os erősségűre mérték.
Yamagata és Niigata prefektúrák partvidékére cunami-riasztást is kiadtak. A meteorológiai ügynökség szerint egy méteres szökőár is kísérheti a földmozgást. Ez várhatóan nem jelent életveszélyt.
Szerző

Bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a cseh kormány ellen

Publikálás dátuma
2019.06.18. 15:25

Fotó: Lukas Kabon / AFP
Az öt ellenzéki párt együtt buktatná meg a korruptnak tartott Babis-kormányt, de ehhez nincs parlamenti képviselőjük.
 Bizalmatlansági indítványt terjeszt a cseh ellenzék a prágai képviselőház elé az Andrej Babis vezette kétpárti koalíciós kabinet ellen - közölte Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke kedden Prágában.  A rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges aláírásokat az öt ellenzéki párt pénteken akarja átadni Radek Vondráceknek, a képviselőház elnökének. A hatályos szabályok szerint a házelnöknek ezt követően egy héten belül össze kell hívnia a rendkívüli parlamenti ülést. Fiala szerint az ellenzék azzal számol, hogy a bizalmatlansági indítvány megvitatására a jövő héten kerül sor – írja az MTI. Az ellenzéknek a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához megvan a kellő számú képviselője, de ez a kormány megbuktatásához nem elegendő. A 200 tagú parlamenti alsóházban ehhez 101 szavazatra lenne szükség, amivel az ellenzék nem rendelkezik
Százezres tömeg tüntetett Prágában
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) kormányzó koalíciójának ugyan együttesen csak 93 szavazata van (78 és 15), de minthogy a kabinetet kívülről továbbra is támogatja Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-15 mandátum), a kormányoldal összesen 108 képviselő voksában bízhat, így az ellenzék kezdeményezése eleve kudarcra van ítélve. Mindhárom párt frakcióvezetője jelezte, hogy képviselői támogatni fogják a kormányt. „Ezt tudjuk, de a politikában a gesztusok is fontosak" - jelentette ki Fiala kérdésre válaszolva. Az ellenzéki pártok felszólították a szociáldemokratákat és a kommunistákat is, hogy nyilatkozzanak, hajlandóak lennének-e támogatni Andrej Babis eltávolítását a kormány éléről, de a tárgyalásokat mindkét párt elutasította.  Az ellenzék azzal vádolja Andrej Babist, hogy visszaélt a uniós támogatásokkal, és összeférhetetlenség van politikai, valamint vállalkozói szerepvállalása között, ezért haladéktalanul távoznia kellene a kormány éléről. Babis a vádakat elutasította, politikai kampánynak minősítette, és ismételten kijelentette, hogy önként nem fog lemondani.  
Szerző

Még bőven van elég fegyver a világégéshez

Publikálás dátuma
2019.06.18. 10:25
RS-24 Yars interkontinentális ballisztikus rakéták a moszkvai Győzelem Napi katonai parádén
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Habár a nukleáris fegyverek száma összességében csökkent, az arzenál modernizációja tovább folytatódik – összegzett a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) tegnap kiadott éves jelentésében.
Alapvetően nem történt lényeges változás 2018-hoz képest, nincs új tagja az „atomklubnak”, 9 állam 13865 robbanófejet birtokol: Oroszország (6500), az Egyesült Államok (6185), Franciaország (300), Kína (280), az Egyesült Királyság (215), Pakisztán (150), India (140), Izrael (80) és Észak-Korea (30). Az előző évben a SIPRI számításai szerint még 14465 robbanófej alkotta a világ nukleáris arzenálját, a csökkenés az évek óta párhuzamosan zajló amerikai és orosz leépítésnek köszönhető. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelentés főként csak becsléseken alapul, a konkrét nukleáris képességek természetesen mindenütt katonai titoknak számítanak. Izrael például hivatalosan még azt sem erősítette meg, – igaz, nem is cáfolta – hogy rendelkezik nukleáris fegyverrel, ahogyan Észak-Korea esetében is nagyon bizonytalan, hol tart a technológia. Az óriási amerikai és orosz arzenálnak pedig csupán mintegy negyede van hadrendbe állítva, többségük elraktározva pihen vagy megsemmisítése vár. Kérdés az is, hogy a leszerelési tendencia egyáltalán folytatódik-e? Rossz előjel, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly felmondta a földi indítású, közepes hatótávolságú hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek használatát korlátozó INF-szerződést. Egyelőre tartják magukat a felek a 2011-ben életbe lépett úgynevezett új START-szerződéshez, melynek értelmében mindkét félnek 1550 alá kell csökkenteni hadászati nukleáris robbanótölteteik számát, a hordozóeszközök száma pedig nem haladhatja meg a 700-at. Az egyezmény azonban 2021-ben lejár és nincs rá garancia, hogy megújítják. Közben a fenyegetés változatlan, csupán a mennyiség csökkentése mellett most inkább a minőség növelésére törekszenek. Az elrettentés elve alapján egyik fél sem engedheti meg magának, hogy a másik előnybe kerüljön. Az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának modernizálása azon a feltételezésen alapul, hogy például egy esetleges orosz agresszió esetén a rettenetes erejű, úgynevezett stratégiai bombák nem lennének képesek megfékezni az oroszokat, hiszen bevetésük a „világvégét” kockáztatná. A cél ezért kisebb, mobilabb, „taktikai” atomfegyverek kifejlesztése. Viszont mint arra korábban James Mattis egykori amerikai védelmi miniszter találóan figyelmeztetett, valójában nem létezik „taktikai nukleáris fegyver”, hiszen egy nukleáris fegyver bevetése mindig stratégiai, sorsfordító jelentőségű. 

Visszaszámlálás Iránban

Tíz napon belül Irán túllépi az atomalkuban megszabott uránkészletre vonatkozó határértéket – jelentette az Iráni Atomenergia Ügynökség tegnap. A 2015-ben Bécsben aláírt egyezményt tavaly Donald Trump amerikai mondta fel elsőként. Az iráni vezetés idén május 8-án, az amerikai kilépés évfordulóján jelentette be, hogy felfüggeszti a 2015-ös egyezség két pontját, amely 300 kg-ban korlátozza az országban tartott dúsított urán és 130 tonnában a nehézvíz megengedett mennyiségét. Ugyanakkor 60 napot adott az egyezményben részes többi nagyhatalomnak – Oroszország, Kína, Né,etország, Franciaország és Nagy-Britannia – arra, hogy segítsenek Iránnak elkerülni az amerikai szankciókat. Teherán még most is azt hangoztatja, hogy az európai államoknak még van lehetőségük jobb belátásra bírni Amerikát.

Szerző