Durva adatok: még mindig nem lehet megélni a minimálbérből

Egy pár két gyerekkel 275 ezer forintot kellett elköltsön a legalapvetőbb szükségletekre. A Policy Agenda nyilvánosságra hozta a 2018-as előzetes létminimum adatokat.

A jelentős béremelések ellenére még mindig nem érte el az egy főre számított létminimum értékét a hazai nettó minimálbér, pedig ez volt a szakszervezetek egyik legfontosabb célkitűzése az előző kormányzati ciklus végére.

Szerdán hozta nyilvánosságra a Policy Agenda a 2018-as előzetes létminimum adatokat, s a számításokból az derül ki: egy aktív, egyedül élő felnőtt szerényen nettó 94 820 forintból tudott megélni tavaly. Ez azt jelenti, hogy ha csak a 91 770 forintos minimálbért kereste meg, minden hónapban le kellett mondania valamilyen alapvető kiadásról, vagy pár ezer forintot máshonnan kellett szereznie és egy fillért nem tudott félretenni. Egy pár két gyerekkel minimálisan 274 978 forintot kellett elköltsön a legalapvetőbb szükségletekre, egy nyugdíjasnak pedig ehhez 85 338 forintra volt szüksége havonta.

A Policy Agenda 2016 óta végzi el a számítást szakszervezeti felkérésre, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával, nem véletlen tehát, hogy a cég igazgatója az adatokat a német szociáldemokrata alapítvány szervezésében megtartott Bérfelzárkózás Magyarországon című konferencián ismertette. Kiss Ambrus a Policy Agenda igazgatója hangsúlyozta, hogy nem jutottak hozzá minden szükséges adathoz, mert a KSH egy fontos felmérés eredményeit idén először csak az év végén adja ki. (A most kiszámított létminimum adatok még pontosabbak lehettek volna, ha KSH átad minden adatot.) Ahogyan ma megírtuk, ezt a kutatók szakmai alapon kifogásolják, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László pedig politikai hibának tartja, hogy a kormány egy központi hivatala az eddigi gyakorlattal szakítva csak az őszi bértárgyalások után hajlandó tájékoztatni a munkavállalók képviselőit a dolgozók helyzetét jellemző adatokról.

A KSH lapunknak küldött levelében visszautasítja, hogy akadályozná a bértárgyalásokhoz szükséges információk elérését, s arra hivatkozik, hogy idén megújították a „feldolgozási folyamatot”, emiatt csak 2019. november-decemberben publikálják a háztartások kiadásainak 2018-ra vonatkozó adatait, majd hozzátették, hogy havonta közreadják az átlagkeresetek alakulását. Az érdekvédők bizalma azonban már megkopott az ilyen feldolgozott adatokkal kapcsolatban, Kiss Ambrus pedig a konferencián kitért arra is, hogy nem az átlag, hanem a medián bér, a tényleges középérték mutatja meg a valós bérhelyzetet, ám ezt az adatot a statisztikusok csak minden ötödik évben közlik.