Tehetetlen a főpolgármester, ellepte Rómát a szemét

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:15
Gyűlik a szemét a római utcákon - A kép korábbi felvétel
Fotó: Andrea Ronchini / NurPhoto / AFP
Salvini erőfitogtatásra használná a megtelt szeméttelepek ügyét, a rómaiak pedig a szeméthegyeket gyújtogatják elkeseredésükben.
A római főpolgármester Virginia Raggi, a kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa azonnali leváltását sürgette a Codacons olasz fogyasztóvédelmi szervezet, az ellenzék, szerdán pedig már az Il Messaggero római napilap is követelte távozását, miután az olasz főváros utcáit ismét ellepte a kánikulában tornyosuló háztartási hulladék. Az Il Messaggero első oldalas címe szerint az Örök Város "haldoklik" a szemétben, és
a megoldást kizárólag a "tehetetlen" Virginia Raggi távozása jelentheti.

A 2016-ban megválasztott római főpolgármester leváltását szorgalmazta a fogyasztóvédelemhez hasonlóan a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párt is. A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) kormánybiztos kinevezését kérte a római hulladékhelyzet minél előbbi megoldására. 
Róma városa többet érdemel - szabadkozott Matteo Salvini a másik kormánypárt, a Liga vezetője. Hozzátette, hogy pártja alternatív "városmentési" programot indít az általuk vezetett kerületekben - így a római szemétkrízis is egy újabb repedéssé lett a roskadozó olasz kormánykoalíción.
A lakosok szerdán is Róma több pontján hulladéktárolókat gyújtottak fel a szeméthelyzet elleni tiltakozásként.

Az olasz fővárosban a hulladék begyűjtése és feldolgozása évek óta működésképtelen: a római szeméttelepek teljesen megteltek, a római háztartási hulladék 60 százalékát Olaszország más térségeibe és külföldre szállítják feldolgozásra. Ennek költsége tonnánként elérheti a 140 eurót.
A város utcáin napok óta tornyosul az elszállítatlan háztartási hulladék, amely a közel negyven fokos hőségben egészségügyi vészhelyzetet is jelent. Az Il Messaggero adatai szerint több mint 18 ezer tonna szemét halmozódott fel az olasz főváros utcáin, a belvárosban éppúgy mint a peremkerületekben. Tele vannak az utcai tárolók, a lakosok ott helyezik el a szemetet, ahol éppen hely van. Gyakori, hogy a járdákon áll a hulladék, amelynek a szaga is egyre inkább érezhető.
Virginia Raggi közleményben utasította el az őt érő vádakat, hangsúlyozva, hogy munkáját tovább kívánja folytatni.
Nem jobb a szemét-helyzet különben Nápolyban sem, ahol a külvárosban háromszáz méter hosszú szemétkhegyet is mértek. A szicíliai Catania és Siracusa városában is szerdán leállt a hulladék elszállítása a megtelt telepek miatt.

Visszafogta magát a brit botrányhős

Publikálás dátuma
2019.06.19. 17:19

Fotó: JEFF OVERS / AFP
Boris Johnson volt külügyminiszter a legesélyesebb a Konzervatív Párt vezetésére, tévés szereplése alapján már új szerepére készül.
Holnap még folytatódik, de csütörtök estére mindenképpen befejeződik az a múlt héten kezdődött lázas szavazás-sorozat a westminsteri parlament 313 tagú konzervatív párti frakciójában, mely eldönti, kik kerülnek a párt és a kormány vezetéséért folytatott küzdelem döntőjébe. Ezt követően a 160 ezer regisztrált tory párttagnak közel egy hónapja lesz megfontolni, kinek a nevét ikszeli be a két lehetőség közül a szavazólapon. Egyes politikai megfigyelőkben rossz érzést kelt, hogy kész helyzet elé állítják az országot, 160 ezer konzervatív szavazó, a választópolgárok 0,3 százalékának felelőssége az Egyesült Királyság új miniszterelnökének kijelölése. Boris Johnson volt külügyminiszter, aki az első szavazási fordulótól kezdve fölényesen vezeti a mezőnyt, így biztos részvevője a döntőnek, kedd este engedett először a rá nehezedő nyomásnak és részt vett a BBC által rendezett élő tévévitában. A nézőket leginkább két tényező izgatta. Kíváncsiak voltak, elkövet- e valamilyen botrányos hibát a frappáns, de gyakran meggondolatlan kijelentésekre képes politikus? A másik nagy kérdés az volt, a vezetőválasztási folyamat kiugró meglepetése, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter képes- e folytatni addigi lendületes teljesítményét, amivel hatalmas meglepetésre akár a döntőbe is bejuthatna?
Boris Johnson és Jeremy Hunt
Fotó: JEFF OVERS / BBC
A vitaműsor szerencsétlen formátuma nem kedvezett a feltörekvő sztárnak, a kényelmetlen magas bárszékeken ülve, a nálánál jóval tapasztaltabb debattőrök társaságában és gyakran nehezen követhető hangoskodása, egymás túlkiabálása közepette nem tudott igazán érvényesülni. Produkciója saját bevallása szerint is „enervált” volt. Így nehéz elképzelni, hogy Johnson legkomolyabb riválisait, Jeremy Hunt külügy- és Michael Gove mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztert maga mögé tudná utasítani. Az összes jelölt közül a legváltozatosabb élettapasztalatokkal rendelkező, kémkedéssel is meggyanúsított Rory Stewart legjobb esélye végül az lehet, hogy támogatóival együtt besorakozik egyikük mögé, és annak győzelmében bízva reménykedik egy a jelenleginél fontosabb kormányzati pozíció elnyerésében. Boris Johnson ugyan nem nyújtotta a tőle várható pezsgést, de magára erőltetett fegyelmezettségével legalább sem ellentmondásos, sem bántó megjegyzéseket nem tett, így elkerülte az ellenfeleitől érkező esetleges támadásokat is. Ellenkezőleg, elnézést kért korábbi sértő kijelentéseiért, például azért, amikor a burkát viselő nőket „postaládákhoz” hasonlította. A vezetőválasztási kampány legfontosabb témája érthetően a Brexit, elsősorban a jelenlegi kilépési határidő, október 31-e betartása. A rossz hangulatú BBC vitában egyedül Rory Stewart ragaszkodott az EU-val való megegyezésen alapuló kilépéshez, egyben csak ő tartotta elfogadhatónak a Theresa May által aláírt brüsszeli megállapodást. Michael Gove emlékeztette arra, hogy „nem lehet negyedszerre is ugyanazt a kihűlt zabkását a képviselők elé rakni”. Gove és Johnson osztotta Jeremy Hunt aggodalmát a „no-deal”-lel járó elkerülhetetlen felfordulással kapcsolatban, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy tiszteletben kell tartani a 2016-os népszavazás eredményét. Jelentős közös vonás, hogy minden jelölt elutasítja egy idő előtti parlamenti választás gondolatát. Erre csak a Brexit végrehajtása után szabadna gondolni. Amiről viszont szenvedélyes vita folyik a kampány részvevői között, az a személyi jövedelemadó alsó határának felemelése. Boris Johnson ellenkezést váltott ki, amiért „abba a csapdába akar esni, hogy a Konzervatív Párt a társadalom legtehetősebb tagjai támogatásának benyomását kelti”.  
A toryk kétségbeejtő helyzetét jelzi, hogy egy friss YouGov poll szerint a párttagság 54 százaléka lenne kész a Brexit megvalósulása érdekében feláldozni a Konzervatív Pártot, és 59 százaléka nem bánná, ha az ár az Egyesült Királyság felbomlása lenne. És ha ez nem lenne elég: az elvtársak 46 százaléka „örülne”, ha Nigel Farage, az UKIP, majd Brexit Párt vezetője lenne a konzervatívok frontembere. A tory vezetőválasztás, illetve a Brexit Párt és a Liberális Demokraták növekvő népszerűségének árnyékában kevesebb figyelem jut a Munkáspártnak, noha vezérük, Jeremy Corbyn éppen most szánja el magát, hogy akármilyen Brexit-megállapodásról is második népszavazást követeljen. Miután a parlamenti aritmetika alapján megegyezést várhatóan csak munkáspárti támogatással lehetne elérni, az új kormányfő számára egy jóváhagyó voks ígérete segíthetne a patthelyzet megoldásában.

Három orosznak és egy ukránnak kell felelnie az MH17-es maláj utasszállító lelövéséért

Publikálás dátuma
2019.06.19. 16:18

Fotó: Mikhail Voskresenskiy / RIA AFP
A nemzetközi nyomozócsoport elfogató parancsot adott ki ellenük, az ukrán titkosszolgálat hivatalosan is meggyanúsította őket. Oroszországban lehetnek, és igazából senki sem számít Moszkva együttműködésére a felelősségre vonásukban a 298 polgári életet kioltó tetteikért.
Három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben - közölte az ügyben eljáró, holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport szerdán. A négy személyt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán hivatalosan is meggyanúsította.
A gyilkossággal gyanúsított orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen jövő márciusban indul per Hollandiában. A gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt a nyomozás eredménye szerint. A nyomozócsoport közölte, hogy Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, 2014 nyarán a szakadár "Donyecki Népköztársaság" (DNR) "védelmi minisztereként" szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, míg Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította. Az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. Mint elmondták,
felkérik az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához.

Fred Westerbeke, holland főügyész a feltételezett elkövetőkkel
Fotó: JOHN THYS / AFP or licensors
Elképzelhető azonban, hogy Moszkva nem adja ki azokat, ezért a tárgyalás várhatóan nélkülük zajlik majd - tették hozzá. És valóban, a Reuters azt írja, az orosz külügyminisztérium úgy kommentálta a nyomozás eredményét: "már megint teljesen alaptalanul gyanúsítják az orosz felet, lejáratva az Oroszországi Föderációt a nemzetközi közösség szemében".
A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gyilkos rakétát az orosz légierő egysége lőtte ki, az orosz-barát kelet-ukrajnai szeparatisták által megszállt ukrán területről. A gép a levegőben darabokra szakadt, majd lezuhant, roncsokkal és testrészekkel borítva be a környéket. A fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozatában "fontos mérföldkőnek" nevezte a nyomozócsoport bejelentését, amely hozzájárul "a teljes igazság felderítésére irányuló erőfeszítések, és az igazságszolgáltatás biztosításának sikeréhez. Kijelentette, teljes mértékben bízik a vizsgálat és a holland jogrendszer függetlenségében és szakszerűségében. A nyomozócsoporttal minden országnak együtt kell működnie az igazság, az igazságosság és az elszámoltathatóság érdekében - tette hozzá.
Az SZBU sajtóközleményében azt írta, Ukrajnában még tart a pert előkészítő vizsgálat.

Nem enyhül a helyzet a Donyec-medencében

A kelet-ukrajnai fronton az elmúlt két napban egy katona életét vesztette, és hat megsebesült a harcokban - jelentette az ukrán Egyesített Erők parancsnoksága. A szerdán kiadott közlemény szerint kedden az oroszbarát erők 11-szer sértették meg a tűzszünetet, ebből négy alkalommal vetettek be a minszki egyezményekben tiltott nehéztüzérségi fegyvereket. A keddi támadásokban öt katona sérült meg, hárman súlyosabban. Szerdán kora reggelig újabb három támadást hajtottak végre az ukrán hadsereg állásai ellen, aminek következtében egy ukrán katona meghalt és egy megsebesült.
A harcok főként a két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk térségében lévő frontszakaszokat érintették. Lakott területet is találat ért, a Luhanszktól mintegy 65 kilométerre nyugatra fekvő Zolote-4 településen csapódott be egy páncéltörő rakéta, de senki sem sérült meg. A DAN donyecki szakadár hírügynökség állítása szerint az ukrán fegyveres erők által szerdán végrehajtott tüzérségi támadások következtében Donyeckben megrongálódott egy gyermekkórház, egy uszoda épülete, egy bánya és tíz lakóház. Személyi sérülésről nem számoltak be. A tervek szerint szerdán ül össze ismét Minszkben a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport, hogy a válság rendezéséről tárgyaljon.

Frissítve: 2019.06.19. 17:23