Előfizetés

Magyarország részvételével megfúrták az uniós karbonsemlegességet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.20. 22:20

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az EU 2050-re karbonsemleges akart lenni, az erről szóló megállapodás azonban három ország ellenkezésén megbukott.
 Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása miatt nem született végül megállapodás arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia - közölték diplomáciai források a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson. A sajtó arról írt az utóbbi napokban, hogy egyre nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen azonban nem sikerült egyhangú döntésre jutni. Pedig napközben még úgy tűnt, Magyarország hajlandó lett volna beállni a sorba és a nemzetközi nyomásra az Orbán-kormány is kész lett volna megszüntetni az ország szén-dioxid-kibocsátását. Sőt, a hírek szerint António Guterres ENSZ-főtitkár a napokban az elképzeléseket eddig közösen blokkoló visegrádi négyek kormányfőit mind rábírta a színeváltozásra. Értesülésünk szerint egyébként a magyar kormány azzal a feltétellel vállalja 2050-ig a teljes szén-dioxid-mentesítést, hogy a mindmáig ellenálló lengyelek és csehek ugyane célhoz saját utat választhassanak.    Névtelenséget kérő illetékesek viszont most arról számoltak be, hogy a zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben a kiszivárgott tervezet szerint ez áll: "A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re." Az eredeti szöveget állítólag jelentősen felvizezték, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését. Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a 2030-as céloknak. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő délután hangsúlyozta, hogy addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára. "Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat. Itt volt a lehetőség, de elszúrták" - írta a Twitteren a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet. A témáról nagyjából három óra hosszan tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői. 

Ismét két pályával üzemel a Liszt Ferenc-repülőtér

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.20. 20:20
Képünk illusztráció
Fotó: Catarina Belova / Shutterstock
A felújításnak vége, mostantól az elérhető legkorszerűbb rádiónavigációs rendszer üzemel a 2-es futópályán.
Megnyitották csütörtök délután a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a 2-es futópályát, a Budapest Airport közleménye szerint a tervezett nyolc hét alatt készültek el az 1,3 milliárd forintba kerülő felújítással.
A legfontosabb beruházás a műszeres leszállító-berendezés cseréje volt, mostantól az elérhető legkorszerűbb és megbízhatóbb rádiónavigációs rendszer üzemel a Rákoshegy felőli pályavégen, így a repülőgépek akár 15 méteres függőleges és 50 méteres vízszintes látástávolság mellett is le tudnak szállni.
Ezen túl kicseréltek 70 esővíz elvezető aknát, ahol kellett, kicserélték a pályába épített lámpák vezetékeit, kijavították a beton kisebb hibáit. Megtisztították a betont a ráégett guminyomoktól, és újrafestették a pályán lévő jelzéseket is.
A Budapest Airport közleményében megköszönte Vecsés lakóinak a türelmét, akiknek a felújítás miatt ideiglenesen a megszokottnál több repülőgép elhaladásával kellett számolniuk.
Szerdán rendkívüli javítási munkákat kellett végezni az egyedüliként működő 1-es futópályán, ezért másfél óráig se le- se felszállni nem lehetett Ferihegyen.

Újabb nemzeti konzultációkat helyezett kilátásba Rogán, de még nem tudják, miről kérdezik a népet

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.06.20. 17:33

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A gazdasági bizottság csekély ellenzéki érdeklődés mellett hallgatta meg a kabinetminisztert.
Nem tervez újabb letelepedési kötvényt forgalomba hozni a kormány, mert annak kibocsátásakor a gazdasági növekedést kellett támogatnia, erre napjainkban már nincs szükség. Viszont újabb nemzeti konzultációs kérdéseket kívánnak még az idén, majd 2020-ban is kiküldeni a "magyarok véleményének megismerése érdekében", de témájukat majd csak később határozzák meg - erről beszélt Rogán Antal kabinetminiszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, a szokásos éves meghallgatása során. A csekély számban jelen lévő ellenzéki képviselők nem kérdezték meg, hogy milyen munkák indokolták, hogy a 2015 októberében indult Rogán-minisztérium számára az első teljes éves, 2016-os  - a hozzá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együttes  - 15 milliárd forintos előirányzathoz képest tavaly már 27 milliárdból gazdálkodhatott, az idei előirányzat 128 milliárd forint lett, jövőre pedig már 153 milliárd forintos keret. A tízszeresére emelkedő az összeget nem indokolja az sem, hogy a kabinetirodához hozzácsapták a turisztikai ügynökséget. Az ellenzéki oldalról mindössze ketten jelentek meg az ötből. Székely Sándor (független) az egykor Rogán Antal - akkori gazdasági bizottsági elnök - által gründolt letelepedési kötvény kapcsán felemlegette, hogy - névtelen informátorok szerint - a letelepedési engedélyhez jutók között nemzetközi bűncselekményekkel gyanúsított személyek is voltak, sőt Basszár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa is. Magyar papírokhoz jutott Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja és családtagjai, valamint Dimitrij Boriszovics Pavlov, vitatott személyiségű üzletember, Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője, Alekszej Jankevics, a Gazprom egyik leányvállalatának igazgatója, illetve Andrej Kalmikov, az ugyancsak orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának képviselője. Az ellenzéki képviselő ennek kapcsán utalt arra, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest és a Transparency International számításai szerint 30 milliárd forintra tehető a kötvényprogram által okozott kár, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forintra tettek szert. Székely Sándor felvetésére érdemi válasz nem érkezett. Az ülésen résztvevő másik ellenzéki képviselő Csárdi Antal (LMP) vitatta a turizmust is felügyelő kabinetminiszternek azt a kijelentését, hogy a szálláshelyek áfájának jövőre tervezett öt százalékra történő csökkentésének oka az volt - mint azt Rogán Antal kifejtette -, hogy ennek révén a szféra foglalkoztatási problémáit megoldják. Csárdi szerint inkább a szolgáltatásokat kellene olcsóbbá tenni az áfamegtakarításból.