Kampányfegyver lett a budapesti parkolás

Publikálás dátuma
2019.06.22. 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Fölszerelték, majd részben leszerelték, részben letakarták a parkolóórákat Óbudán a kaszásdűlői lakótelepen. A szokatlan eljárás minden bizonnyal összefügg a közelgő önkormányzati választással.
A jó hír, hogy egyelőre nem nő a fizetős parkolási övezet Óbudán – a rossz hír, hogy senki sem tudja, mi történik az őszi választás után.
A III. kerület még 2017–18 fordulóján egyeztetett a Fővárossal a kérdéses parkoló zóna kijelöléséről, miután a környékbeliek megunták, hogy a távolabbról érkező autósok P+R parkolónak használják a lakótelepet, pontosabban a Bogdáni út – Hévízi út – Vörösvári út – Bécsi út – Fehéregyházi út – Kunigunda útja – Rádl árok – Huszti út – Kazal utca – Szentendrei út által határolt területet. Ezek egy része fővárosi, más része kerületi tulajdonban van, de az engedélyhez szükséges a Főóváros hozzájárulása. A fővárosi önkormányzat még tavaly februárban rábólintott az új zóna kijelölésére, majd idén június elején, röviddel azután, hogy elindult a tesztüzem, levélben tudatta a kerülettel, hogy „a korábban elkészült és elfogadott forgalomtechnikai terveket a megváltozott körülményekhez kell igazítani”. (A forgalomtechnikai terv tartalmazza a parkolóhelyek kijelölését, illetve a zónahatárt jelölő közlekedési táblák típusát és helyét, és a parkolóórák elhelyezését.) A "megváltozott körülmények" lényege pedig az, hogy a Főváros mégsem szeretné fizetőssé tenni az említett területet. Erről egyébként dr. Szenczy Balázs főpolgármester-helyettes levélben tájékoztatta a kerületet, még május közepén. Levelében azt írja, hogy bár a kerület kérésére a Fővárosi Közgyűlés valóban döntött az új parkolási zóna engedélyezéséről, „a Fővárosi Önkormányzat vezetésének jelenleg nem áll szándékában a szóban forgó területen található fővárosi tulajdonú parkolóhelyeken fizetős várakozás bevezetni.”
Az okokról szerettük volna megkérdezni a Fővárost, de lapzártánkig csak a főpolgármester fenti levelét kaptuk magyarázatként. Az általunk megkérdezett óbudaiak szerint az idei önkormányzati választások állhatnak a háttérben; nem mutatna jól a kampányban az újabb „sarc”.

Válságkezelés

Egyre több jel mutat rá, hogy kiemelt kampánytéma lesz a fővárosban a megoldatlan parkolási helyzet. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje már javaslatot is tett rá, hogy az előválasztási vitasorozatban - a környezetvédelem, a lakhatás és az egészségügy mellett - a közlekedés és a parkolás kérdéseit járják körül. Az eddigi tapasztalatok szerint a fizetős parkolás az eredetileg hozzá kapcsolt célok közül egyedül a forgalomszabályozást valósította meg (igen csekély hatékonysággal), így biztosra vehető, hogy az összes ellenzéki jelölt meg kívánja reformálni. Tarlós István pedig már megtette a tétjeit: azt állította, hogy már rég belevágott volna a korrupt szisztéma átalakításába, ha Orbán Viktor engedné. - H.M.

Szerző

Túl a bulituristákon

Publikálás dátuma
2019.06.16. 15:36

Fotó: Tóth Gergő
Egyre több turista érkezik Budapestre, de még nem kell kitenni a „megtelt” táblát. A belvárosban több tucat szálloda épül, köztük ötcsillagos hotelek is.
„Ebédnél még hallok magyar szót, de ha este 7 után indulok haza, már szinte csak turistákat látok magam körül az utcán”- meséli András, aki egy VI. kerületi irodaházban dolgozik. Mint mondja, a környéken még van egy-két eldugott kifőzde vagy megfizethető árú gyorsbüfé, de sorra nyílnak a legújabb gasztronómiai divathoz igazodó bisztrók és vendéglők. Ezek kínálta már sokkal inkább a turisták pénztárcájára van szabva, a helyek dugig vannak külföldiekkel. A világ egyre több városában okoz gondot az „overtourism”, vagyis az a jelenség, amikor egy települést, vagy valamilyen térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét. Budapestet azonban még nem fenyegeti ez a veszély, annak ellenére sem, hogy néhány kisebb helyi konfliktust már megéltünk – mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai szakértője. A bulinegyedben éjjel hangoskodó turisták miatt kiírt népszavazás már mutatta, hogy a helyiket zavarja a mulatozó vendégek egyre növekvő száma. Bizonyos pontokon kapacitás szűke is kezd kialakulni: a Liszt Ferenc repülőtér például főszezonban lényegében telített, forgalma az elmúlt öt évben 8,5 millió főről 15 millióra nőtt. Magas, 86 százalék feletti a budapesti szállodák kihasználtsága is.
Budapest azonban igen szerencsés város abból a szempontból, hogy turisztikai látványosságai viszonylag nagy területen oszlanak el Budától Pestig, a Vártól a Parlamenten át a Hősök teréig. Így a turisták sem egy szűk helyen csoportosulnak. Amszterdamban például már „kitették a megtelt táblát”, leszedték a népszerű selfie-pontnak számító „I amsterdam” feliratot, és már nem hirdetnek külföldön – említ egy példát a szakértő. Budapest még korántsem tart itt, de tény, hogy van egy komoly felfutás. Ez egyébként a többi kelet-európai fővárosban is megfigyelhető. A cseh főváros a világ 18. leglátogatottabb célpontja, Budapest pedig ugyan a régió második helyezettje, de a világon „csak” az 55. legnépszerűbb úticél. Indra Dániel szerint az olcsó repülő utak, az Airbnb (rövidtávú lakáskiadás), a közösségi média és az internetes bakancslisták mind hatással vannak arra, hogy egyre többen látogatnak el Budapestre. De nem csak a bulituristák vannak jelen, növekszik a konferencia- és egészségturizmus is, rengeteg a városlátogató, aki csak pár napra érkezik. Számukra a szakértő szerint komoly vonzerőt jelent Budapest éjszakai kivilágítása is. Bár a kormány turizmusfejlesztési stratégiájának egyik fő célja, hogy ezeket a városlátogatókat vidékre is elvigye, a Magyarországra évente érkező közel 6 millió turista kétharmada egyelőre csak Budapestre kíváncsi. Jól mutatja ezt, hogy miközben Budapesten feleannyi - mintegy 20 ezer - szállodai szoba van, mint a fővároson kívül, az év első három hónapjában a külföldi vendégéjszakák 68 százalékát budapesti hotelekben töltötték el. Az igények kiszolgálására pedig egyre több szálloda épül a fővárosban. Az idei évben Budapesten már 3 új hotel nyílt összesen 327 szobával – köztük a gyönyörűen felújított, hamarosan teljes üzemben is ötcsillagos luxusszállóként működő Párisi Udvar, illetve a szintén ötcsillagos Mystery Hotel a Podmaniczky utcában. Eközben vidéken csupán egy 17 szobás hotel nyitotta meg kapuit Fadd-Domboriban. A jegybank összesítése szerint az új szállodai szobák 81 százaléka már tavaly is Budapesten jelent meg a kínálatban, holott 2015-2017 között még a vidéki, főként a Balaton környéki szállodanyitások voltak túlsúlyban. Tavaly év végén országszerte 86 szállodaépítési projekt volt előkészítési vagy építési fázisban, amelyből 53 (6130 szoba) Budapestre vonatkozott, és csupán 33 (1293 szoba) építkezés zajlott a fővároson kívül. Prága vagy Bécs azonban jócskán megelőzi Budapestet szállodakínálatban, így a magyar főváros bőven elbír még több szállodát, akár a magasabb kategóriákban is – véli Indra Dániel. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb trendriportja szerint 2022 végéig a fővárosban 28 négycsillagos és 8 ötcsillagos szálloda megépítését tervezik – zömmel a belvárosban. Csak az Andrássy úton és környékén mintegy 1300 szoba kialakítását tervezik. Az egykori Balettintézet épületében szintén egy ötcsillagos hotel kap helyet, a Drechsler palota felújítása az elmúlt hetekben kezdődött el. A W Marriott a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit. A projektek egy része azonban az építőipari nehézségek, a munkaerőhiány miatt valószínűleg leáll majd, vagy tolódik. A magasabb kategóriájú budapesti hotelek száma azonban mindenképpen bővülni fog – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a MSZÉSZ elnöke. Megjegyezte: az elmúlt években egyáltalán nem épültek ötcsillagos szállodák. A válság miatt részben a fiókba kerültek ugyanis a korábbi tervek – márpedig egy szálloda felépítése minimum 3 év -, részben pedig nem is volt ezekre igény. Most viszont a Párisi Udvar közvetlen szomszédságában épül a szintén ötcsillagos Matild Hotel is a Matild palotában. A szakma is kíváncsian várja, mekkora kereslet lesz ezekre a luxusszállodákra – jegyezte meg Flesch Tamás, aki személy szerint bizakodó és úgy véli, egyértelműen nő az igény a magasabb kategóriájú szállások iránt. Nem csak a buliturizmus van jelen Budapesten, az infrastruktúrális fejlesztéseknek, a számtalan új üzletnek, a gasztronómiai fellendülésnek köszönhetően az elmúlt egy-két évben megjelent egy igen fizetőképes turistaréteg is a magyar fővárosban. A luxushotelek kínálata terén ráadásul van még hova fejlődnie Budapestnek, hiszen a magyar fővárosban tíznél kevesebb ötcsillagos szálloda működik, miközben a versenytárs Prágában legalább 50.

Britek az élen

A brazil és az indiai turisták lényegében csak a fővárost látogatják meg, ha Magyarországra érkeznek, és a britek, a franciák, a spanyolok, az amerikaiak, a kínaiak és az olaszok is zömmel csupán Budapestre kíváncsiak – derül ki az idei év első negyedévében hazánkban eltöltött külföldi vendégéjszakákra vonatkozó statisztikákból. Az oroszok és a németek azonban már vidékre is elmennek: a német vendégéjszakáknak nem egész fele, az orosz vendégéjszakák kevesebb, mint kétharmada kötődött csak Budapesthez.

Szerző
Témák
szállodák

Mint hasas pasát az odaliszkok

Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:00

Fotó: Lakos Gábor
Mese a gyrosról.
A Kelet az Kelet, akkor is, ha éppen egy zuglói templommal szemben szoronkodik egy bádogbodéban. Aminek esetében a „kis piszkos” jelzős szerkezet nem kedveskedő formula, hanem elsődleges jelentés. Ráadásul a nyárson – ilyen gyroshús-sütő alkalmatosságon – csirkehús pirul. A csirke majdnem növény, igazi húsevő kerüli. Ha teheti. De nem teheti. Mint hasas pasát az odaliszkok, úgy táncolják körbe az illatok. Romantikus regényekben ilyenkor kezd áradni a mirha, a jázmin, és a kardamom, mert a Kelet úgy tapadt meg az európai kultúrtörténetben, mint a szerájok és a háremek világa. Itt földhöz ragadtabb illatokról lesz szó, nem mandulaszemű lányok bőre párállja, legfeljebb az említett csirkéé. Először a csendes zsírban pancsoló hagyma ér az orrhoz, de mielőtt eltelítené, elfújja a citrom üde frissessége. És igen, hazudtam az előbb (de csak kicsit!), színre lép némi kardamom is. Ízét nehéz meghatározni, leginkább olyan, mint a gyömbér, csak leheletnyivel édesebb és füstösebb. A Kelet egyik alapfűszerének – hisz kardamom kerül húsra, kávéba, édességbe egyaránt – nyomában ott nyomakszik az a csípős szósz, ami már inhalálás útján is tisztítja az orrot. Blöffölhetnék a komponenseiről, de pontos összetételéről fogalmam sincs. Az viszont bizonyosság, hogy itt nem az Erős Pista-típusú gazemberséggel öntik nyakon a gyrost (így próbálva a magyar ínyhez idomítani), és nem is az eggyel adkevátabb kínai csiliszószok fokozzák az ízt. Mindenesetre célszerű nyomatékkal és tagoltan ejteni, szükség esetén ismételni a „pici csípős” kifejezést. Az anyag ugyanis a szájba jutva feltépi az ízlelőbimbókat (és bedurrantja a verejtékmirigyeket), így biztosítva, hogy a bódé megközelítéskor csak szagolt ízek minden árnyalata érvényesüljön. Most jöhetne egy kifejtő rész arról, milyen kombó a pirult a csirkehús, a res vöröskáposzta, meg a magasztalt szósz, de minek. Aki beleharapna a Keletbe, szálljon fel a 7-es buszra. Vagy bármire, ami elviszi a Bosnyák térre. 
Szerző
Témák
gasztronómia