Heller Ágnes szerint Orbán Viktor valójában nem populista, mert a populisták ugyan demagógok, de a nép oldalán állnak. A magyar miniszterelnök ezzel szemben etnonacionalista, aki a nép helyett a nemzetet részesíti előnyben. A rendszer pedig demokratúra, akár csak az oroszoknál, törököknél vagy az egyiptomiaknál. Orbánra ezen felül még az is jellemző, hogy létrehozta az ’új gazdadok’ oligarchiáját. A filozófusnő mindezt a Goethe Intézet egy éven át tartó on-line vitájában fejtette ki, amelynek témája a populizmus emberképe volt, és amelyben felkért, nemzetközileg ismert személyiségek fejtik ki véleményüket.
A véleménycsere egyik, osztrák moderátora úgy látja, hogy a populistákat tekintélyelvű emberkép jellemzi: haszonelvű gondolkodás és az, hogy az embereket szükségszerűen erős vezetőnek kell irányítania. Azt viszont egyelőre még ő sem tudja, miért ragaszkodnak a hívek a populistákhoz még a rengeteg botrány után is. Illetve azt gondolja, hogy a titok nyitja az erős meggyőződés.
FAZ
Az összefoglaló brutálisnak nevezi, hogy a francia elnök és a spanyol miniszterelnök egyszerűen átgázol az Európai Parlamenten, aminek azután a csúcsjelöltek isszák meg a levét. Amiről szó van, az az, hogy a két politikus ösztönzésére a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője a héten azt közölte a konzervatív Weberrel: nem támogatják, hogy ő legyen a Bizottság következő elnöke. A bajor politikusnak egyebek közt a szemére hányják, hogy éveken át védte Orbán Viktort, és nem vált javára az a cirkusz sem, amit párttársa, Seehofer tavaly nyáron rendezett a migráció ügyében. Ugyanakkor az ellentábor hírek szerint nem ellenzi, hogy a Néppárt valaki mást jelöljön, de az EPP frakcióvezetőjéről hallani sem akar a középbal. Pár napja éppen Macron dobta be Barnier, illetve Merkel nevét.
Vagyis csütörtökön úgy kezdődött a csúcsértekezlet, hogy Weber semmiképpen sem tudott koalíciót összehozni a közös célok, illetve saját támogatására. A Tanácsban 11 állam- és kormányfő volt ellene, köztük Orbán Viktor. Merkel úgy reagált, hogy akkor viszont Timmermans és Vestager is búcsút inthet a terveinek. Macronnak ez azonban jól jön, mert ő ellene van az egész csúcsjelölti rendszernek. A Néppártban most dühöt és dacot tapasztalni, mondván, nem engedik, hogy a francia elnök szétverje az európai pártrendszert. Weber abban bízik, hogy a vasárnapi újabb csúcsig gyengül az ellenállás személyével szemben, merthogy itt már a Tanács került szembe a Parlamenttel. Mindenesetre több más név is forgalomban van, így Merkelé is.
Július 2-án az EP megválasztja új elnökét, és jó volna, ha olyasvalaki kapná meg a tisztséget, aki túl tud lépni a pártpolitikai megfontolásokon és erős Európát akar. Ez növeli Verhofstadt esélyeit. A kereszténydemokraták is mögé állhatnak, cserében pedig kérhetik, hogy Weber legyen Juncker utódja. Vezető konzervatívok azonban tudják, hogy erre nem sok reményük van.
A készülőben lévő varsói Gettó Múzeumnak ugyanaz a baja, mint a Sorsok Házának: az, hogy csupán a holokauszt bizonyos, kiválasztott aspektusára összpontosít, másokat viszont elhanyagol, mert azok kényelmetlenek a jelenlegi kormány számára. Így foglalta össze véleményét az új lengyel kiállításról a Tel Avivi Egyetem egyik történészprofesszora, aki évekig dolgozott a Jad Vasem Intézetnek. A tudósítás megjegyzi, hogy a varsói központot még évekig nem nyitják meg, de máris hatalmas viták középpontjában áll, miután a PiS ellen az a vád, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan újra akarja írni a történelmet. A lengyeleknél a helyzetet bonyolítja, hogy a múzeum fő szakértője egy izraeli szakember, aki azt állítja, hogy nem lesz semmi gond a tárlat hitelességével, és senki sem akarta semmire sem rávenni a hatalom részéről. A másik oldal ezzel szemben úgy véli, hogy itt a múlt szándékos eltorzítását lehet tetten érni, ám a történelem nem svéd asztal, amelyről mindenki a kedve szerint válogathat.
A kiállítás helyszíne egy volt gyerekkórház lesz, ahol a gettó idején rengeteg fiatalt kezeltek. A megnyitást 2023-ra, tehát az egykori lázadás 80. évfordulójára tervezik. Az alapgondolat az, hogy a lengyelek és zsidók ugyanannak a zsarnokságnak az áldozatai voltak, bár nem ugyanabban a mértékben. A már idézett tel avivi professzor viszont visszautasította a közreműködést, mert úgy ítéli meg, hogy lengyel részről csupán az izraeli jóváhagyást igyekeztek megszerezni a történelem manipulálásához.
Az európai zsidók ellenállnak az egyre erősödő antiszemita hullámmal szemben, bár mint egy EU-felmérés tanúsítja: immár nem érzik magukat biztonságban. A jelenség táptalaja egyrészt a szélsőjobbos fehér felsőbbrendűség, illetve Izrael ostorozása a szélsőbalon. Azon kívül rengeteg migráns érkezik, jelentős részük muzulmán, aki ellenséges a zsidó állammal, sőt időnként még a zsidókkal szemben is. Ezt csak tetézi, hogy a közösségi hálón nincs akadálya a gyűlölet és az összeesküvés elméletek terjesztésének. Mindennek ellenére van remény, mert a közvélemény, valamint a politika is felveszi a kesztyűt. Számtalan társadalmi felvilágosító kampány indult, az eredmény persze csak évek múlva várható.
A legkeményebb antiszemiták a szélsőjobbon vannak és lassan beszivárognak a politika fő áramlatába. Magyarországon a szélsőséges Orbán kampánya Soros ellen alig leplezett antiszemitizmust takar. Európa legliberálisabb államában, Svédországban pedig már-már politikai legitimitást kapott egy szélsőjobbos csoport, amely meg akarja szabadítani a nemzetet a zsidóktól. De lehetett zsidóellenes jelszavakat hallani a francia sárga mellényesek tüntetésein is. Sok zsidó azt mondja, igazából a kisebb incidensek jelzik, mennyire elterjedt a probléma. Az antiszemitizmus már behatolt a mindennapokba. Kevesen gondolják, hogy közel volna a megoldás.
A leggyalázatosabb hatás azonban nem látható: sok zsidó inkább eltitkolja a vallását. Az EU illetékes megbízottja arra figyelmeztet, hogy a zsidóellenesség mindig előre jelezte a nagyobb erőszakot a földrészen.
