Szabad szemmel - Heller: Orbán Viktor valójában nem populista, hanem etnonacionalista

Publikálás dátuma
2019.06.23. 10:40

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 23.
Die Presse  Heller Ágnes szerint Orbán Viktor valójában nem populista, mert a populisták ugyan demagógok, de a nép oldalán állnak. A magyar miniszterelnök ezzel szemben etnonacionalista, aki a nép helyett a nemzetet részesíti előnyben. A rendszer pedig demokratúra, akár csak az oroszoknál, törököknél vagy az egyiptomiaknál. Orbánra ezen felül még az is jellemző, hogy létrehozta az ’új gazdadok’ oligarchiáját. A filozófusnő mindezt a Goethe Intézet egy éven át tartó on-line vitájában fejtette ki, amelynek témája a populizmus emberképe volt, és amelyben felkért, nemzetközileg ismert személyiségek fejtik ki véleményüket. A véleménycsere egyik, osztrák moderátora úgy látja, hogy a populistákat tekintélyelvű emberkép jellemzi: haszonelvű gondolkodás és az, hogy az embereket szükségszerűen erős vezetőnek kell irányítania. Azt viszont egyelőre még ő sem tudja, miért ragaszkodnak a hívek a populistákhoz még a rengeteg botrány után is. Illetve azt gondolja, hogy a titok nyitja az erős meggyőződés.
FAZ Az összefoglaló brutálisnak nevezi, hogy a francia elnök és a spanyol miniszterelnök egyszerűen átgázol az Európai Parlamenten, aminek azután a csúcsjelöltek isszák meg a levét. Amiről szó van, az az, hogy a két politikus ösztönzésére a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője a héten azt közölte a konzervatív Weberrel: nem támogatják, hogy ő legyen a Bizottság következő elnöke. A bajor politikusnak egyebek közt a szemére hányják, hogy éveken át védte Orbán Viktort, és nem vált javára az a cirkusz sem, amit párttársa, Seehofer tavaly nyáron rendezett a migráció ügyében. Ugyanakkor az ellentábor hírek szerint nem ellenzi, hogy a Néppárt valaki mást jelöljön, de az EPP frakcióvezetőjéről hallani sem akar a középbal. Pár napja éppen Macron dobta be Barnier, illetve Merkel nevét. Vagyis csütörtökön úgy kezdődött a csúcsértekezlet, hogy Weber semmiképpen sem tudott koalíciót összehozni a közös célok, illetve saját támogatására. A Tanácsban 11 állam- és kormányfő volt ellene, köztük Orbán Viktor. Merkel úgy reagált, hogy akkor viszont Timmermans és Vestager is búcsút inthet a terveinek. Macronnak ez azonban jól jön, mert ő ellene van az egész csúcsjelölti rendszernek. A Néppártban most dühöt és dacot tapasztalni, mondván, nem engedik, hogy a francia elnök szétverje az európai pártrendszert. Weber abban bízik, hogy a vasárnapi újabb csúcsig gyengül az ellenállás személyével szemben, merthogy itt már a Tanács került szembe a Parlamenttel. Mindenesetre több más név is forgalomban van, így Merkelé is. Július 2-án az EP megválasztja új elnökét, és jó volna, ha olyasvalaki kapná meg a tisztséget, aki túl tud lépni a pártpolitikai megfontolásokon és erős Európát akar. Ez növeli Verhofstadt esélyeit. A kereszténydemokraták is mögé állhatnak, cserében pedig kérhetik, hogy Weber legyen Juncker utódja. Vezető konzervatívok azonban tudják, hogy erre nem sok reményük van.
Guardian  A készülőben lévő varsói Gettó Múzeumnak ugyanaz a baja, mint a Sorsok Házának: az, hogy csupán a holokauszt bizonyos, kiválasztott aspektusára összpontosít, másokat viszont elhanyagol, mert azok kényelmetlenek a jelenlegi kormány számára. Így foglalta össze véleményét az új lengyel kiállításról a Tel Avivi Egyetem egyik történészprofesszora, aki évekig dolgozott a Jad Vasem Intézetnek. A tudósítás megjegyzi, hogy a varsói központot még évekig nem nyitják meg, de máris hatalmas viták középpontjában áll, miután a PiS ellen az a vád, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan újra akarja írni a történelmet. A lengyeleknél a helyzetet bonyolítja, hogy a múzeum fő szakértője egy izraeli szakember, aki azt állítja, hogy nem lesz semmi gond a tárlat hitelességével, és senki sem akarta semmire sem rávenni a hatalom részéről. A másik oldal ezzel szemben úgy véli, hogy itt a múlt szándékos eltorzítását lehet tetten érni, ám a történelem nem svéd asztal, amelyről mindenki a kedve szerint válogathat. A kiállítás helyszíne egy volt gyerekkórház lesz, ahol a gettó idején rengeteg fiatalt kezeltek. A megnyitást 2023-ra, tehát az egykori lázadás 80. évfordulójára tervezik. Az alapgondolat az, hogy a lengyelek és zsidók ugyanannak a zsarnokságnak az áldozatai voltak, bár nem ugyanabban a mértékben. A már idézett tel avivi professzor viszont visszautasította a közreműködést, mert úgy ítéli meg, hogy lengyel részről csupán az izraeli jóváhagyást igyekeztek megszerezni a történelem manipulálásához.
Time  Az európai zsidók ellenállnak az egyre erősödő antiszemita hullámmal szemben, bár mint egy EU-felmérés tanúsítja: immár nem érzik magukat biztonságban. A jelenség táptalaja egyrészt a szélsőjobbos fehér felsőbbrendűség, illetve Izrael ostorozása a szélsőbalon. Azon kívül rengeteg migráns érkezik, jelentős részük muzulmán, aki ellenséges a zsidó állammal, sőt időnként még a zsidókkal szemben is. Ezt csak tetézi, hogy a közösségi hálón nincs akadálya a gyűlölet és az összeesküvés elméletek terjesztésének. Mindennek ellenére van remény, mert a közvélemény, valamint a politika is felveszi a kesztyűt. Számtalan társadalmi felvilágosító kampány indult, az eredmény persze csak évek múlva várható. A legkeményebb antiszemiták a szélsőjobbon vannak és lassan beszivárognak a politika fő áramlatába. Magyarországon a szélsőséges Orbán kampánya Soros ellen alig leplezett antiszemitizmust takar. Európa legliberálisabb államában, Svédországban pedig már-már politikai legitimitást kapott egy szélsőjobbos csoport, amely meg akarja szabadítani a nemzetet a zsidóktól. De lehetett zsidóellenes jelszavakat hallani a francia sárga mellényesek tüntetésein is. Sok zsidó azt mondja, igazából a kisebb incidensek jelzik, mennyire elterjedt a probléma. Az antiszemitizmus már behatolt a mindennapokba. Kevesen gondolják, hogy közel volna a megoldás. A leggyalázatosabb hatás azonban nem látható: sok zsidó inkább eltitkolja a vallását. Az EU illetékes megbízottja arra figyelmeztet, hogy a zsidóellenesség mindig előre jelezte a nagyobb erőszakot a földrészen.
Szerző
Témák
lapszemle
Frissítve: 2019.06.23. 11:18

Kibertámadással bosszulta meg drónjai lelövését Amerika

Publikálás dátuma
2019.06.23. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Maga Trump rendelhette el az Irán elleni e-hadműveletet, amit hivatalosan el sem ismernek.
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a héten Irán ellen, megtorlandó az amerikai drón lelövését. A Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi - írja a cikket szemléző hvg.hu.
A támadásokat már hosszabb ideje tervezték, először azért akartak visszavágni, mert állítólag iráni szabotőrök pár hete megrongáltak két olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben. Washington Iránt tette felelősség a szabotázsért, Teherán viszont határozottan cáfolta ezt. A kibernetikai támadásra a sajtó értesülései szerint Donald Trump elnök adott utasítást titokban. Az amerikai védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni az értesülést, amely magát megnevezni nem kívánó katonai forrásokból származik. Az IRNA iráni állami hírügynökség úgy értesült, hogy az iráni Forradalmi Gárda a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött semmisítette meg az RQ-4A Global Hawk típusú drónt közép-európai idő szerint csütörtök hajnali fél kettőkor, lelövését pedig üzenetnek szánták. Washington viszont állítja, hogy a drón nemzetközi légtérben volt.
 Ráadásul nem ez volt az első ilyen eset, hiszen korábban a Teherán támogatását élvező jemeni húszi lázadók is megsemmisítettek egy amerikai robotrepülőt. A második drón kilövése után Trump elrendelte a szabályos válaszcsapást több iráni katonai létesítmény ellen, ám végrehajtás előtt tíz perccel visszahívták a támadásra kész amerikai vadászgépeket - az amerikai elnök állítólag csak ekkor tudta meg, hogy a radar és rakétaállomások megsemmisítésével 150 ember halálát okozhatják.
Szerző

Kivégeztek Iránban egy férfit, akit azzal vádoltak, hogy a CIA-nak dolgozik

Publikálás dátuma
2019.06.22. 19:03
Haszan Róháni
Fotó: DON EMMERT / AFP
A férfit halálra, feleségét pedig 15 év börtönre ítélték.
Kivégeztek Iránban egy férfit, a védelmi minisztérium egyik korábbi beszállítóját, akit azért ítéltek el, mert a hatóságok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) kémkedett - jelentette az iráni állami média. A férfi a védelmi tárca űrkutatási részlegének dolgozott, és 2010-ben feleségével együtt vették őrizetbe. 
A hatóságok állítása szerint lakásukon egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy a férfi a CIA-nak kémkedett.

Az ügyet katonai bíróság tárgyalta. A férfit halálra, feleségét pedig 15 év börtönre ítélték. Miután a halálos ítéletet a legfelsőbb bíróság is megerősítette, a férfit a hét elején felakasztották a Teherántól mintegy 20 kilométerre fekvő Karadzsban található Gohardast börtönben - jelentette az állami sajtó.    
Iránban gyilkosságért, nemi erőszakért, fegyveres rablásért és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért is kiszabható a halálos ítélet.

Szerző
Témák
kém Irán
Frissítve: 2019.06.22. 19:22