Ferenc pápa utat mutatott

Ferenc pápa a napokban nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban. A szentatya ökológiai katasztrófának nevezte a klímaváltozást, mely világméretű gazdasági és társadalmi válságot idézett elő. A katolikus egyházfő arra is kitért, hogy véleménye szerint társadalmunkat terheli a felelősség, hogy gyermekeinknek, unokáinknak ne tönkretett világot hagyjunk örökségül.
Ferenc pápa a megújuló energiaforrások használatát szorgalmazta, a váltás szerinte munkahelyeket teremt, csökkentheti a klímaváltozás okozta társadalmi különbségeket, és növelné az globális felmelegedés sújtotta régiókban élő emberek életminőségét. Lépésváltásra van szükség – jelentette ki. A pápa a környezeti források bölcs és etikus használatára szólított fel. Konklúzióként megfogalmazta, hogy az idő sürget. Nincs idő a halogatásnak, itt és most kell cselekedni.
A Kereszténydemokrata Néppárt a magyar országgyűlésben az egyetlen olyan párt, mely nevében is vállalja a kereszténység képviseletét. A KDNP tagjai minden bizonnyal morális alapvetésként tudják magukénak a szentatya világnak szóló üzeneteit, és méltó módon képviselik ezen kinyilatkoztatásokat. Ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy erősítsék a magyar közéletben is Ferenc pápa klímaváltozásról szóló intelmeit, hogy minél több emberhez eljussanak e szavak, mely az emberiség jövőjének megvédését hirdetik.
Nekünk, országgyűlési képviselőknek fokozott felelősségünk van a köztudat formálásában. A tudomány egyértelmű álláspontja szerint hozzávetőlegesen 10 esztendőnk van még cselekedni, hogy megvédjük a Földet, megvédjük az emberiséget a klímaváltozás okozta pusztulástól. 
Ezért kérdezem: számíthatunk-e a kormánypárti képviselőkre a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó javaslatunk támogatásában, melyet Ferenc pápa maga is sürget? A klímavészhelyzet kihirdetésével megnyílnának azok a konkrét cselekvési lehetőségek, melyekre a szentatya is felhívta a figyelmet, és amik csökkentenék a klímaváltozás káros hatásait.

Foszlik a román cérna

A román külügyminisztérium morcos közleményben tudatta a magyar kormánnyal, mi a véleménye arról, hogy 2020-at, a Párizs-környéki békék – szűkebben a trianoni diktátum - századik évfordulóját a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. A közlemény akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk: a román nemzetállam mindig is érzékenyen – sokszor zsigerileg túlérzékenyen – kezelte a magyar politika viszonyulását Erdélyhez és a romániai magyar kisebbséghez, miközben száz év alatt mindkét fél elkövette azokat a történelmi hibákat, amelyek lehetetlenné tették a két ország közötti megbékélést. A román külügy tehát tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja a magyar Országgyűlés múlt heti döntését. Mert elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a XXI. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve alapszerződésben állapodott meg a két NATO-, illetve uniós tagállam. A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat beállítja. Mondhatjuk túlérzékenynek a román véleményt, azonban különös fénytörést ad a nyilatkozatnak Stefano Bottoni történész, aki lapunknak adott interjújában (nem ellenőrzött, de hiteles forrásból származó információi alapján) állította: a román politikát már régóta irritálja az Orbán-kormány térfoglalása Erdélyben, regionális fennhatóságra tett kísérletei, amelyek nem csak Erdélyre jellemzők, és általában „vállalkozásfejlesztés” címén futnak (Kárpátalján és a Vajdaságban is). Bottoni szerint közben párhuzamos, magyar állami adminisztráció kiépítése zajlik. A magyar befektetések értéke eléri a több százmillió eurót, és ennek a harmada egy hallgatólagos megállapodás alapján a helyi román elitnek jut. Ez pedig van akkora pénz, amiért már nekik is érdemes lehajolni. A NER a saját beruházásait valósítja meg Erdélyben is, ugyanígy folyik az erdélyi magyar civil társadalom, a független média bedarálása. A gazdasági térfoglalást– tesszük hozzá – a magyar kormányfő maga hirdette meg tavaly a romániai Tusványoson, azzal a szándékkal, hogy magyar vezetéssel egyesítse a Kárpát-medencét, Közép-Kelet-Európát. Miért most foszladozik a román cérna? Bottoni szerint a román kormányban felismerték, hogy meggyengült Orbán európai pozíciója, ami szerintünk azzal is jár, hogy meggyengült érdekérvényesítő ereje a közösségben. Bottoni azt mondja: Romániában is felvirágzott az illiberalizmus. Láthatjuk, mivel járhat, ha két ilyen hatalom öntözött nacionalizmusa kezd összecsapni. Nehéz volna vitatkozni a román külügy közleményének végső következtetésével: a történelmi traumák feldolgozására, a nemzeti ellentétek feloldására egyetlen mód van, a nemzetállami határokat virtuálisan kezelő, ezért mindenféle revíziót lehetetlenné és értelmetlenné tevő Európai Unió.
Szerző
Friss Róbert

A Szervusz Klub vezére

Az amerikai könyvpiac egyik szenzációja az a csaknem 600 oldalas életrajz, amely Richard C. Holbrooke-ról szól. Már az is különlegesség, hogy egy ilyen hosszú könyv jelenik meg egy amerikai diplomatáról, aki nem volt se külügyminiszter, se nemzetbiztonsági főtanácsadó. Carter elnök idején assistant secretary of state, azaz államtitkár vagy államtitkár-helyettes volt, a kelet-ázsiai ügyek felelőse. Clinton elnök idején először nagykövetként szolgált Berlinben, majd az európai ügyeket bízták rá. Az ENSZ-nél is volt nagykövet New Yorkban. A 90-es évek közepén létrejött boszniai béke az ő nevéhez fűződik.
Ez a brutálisan őszinte és olvasmányos könyv egyrészt egy sikeres diplomata életrajza, másrészt egy egocentrikus, nagyra törő, gyakran lehetetlen viselkedésű ember magánéletének, házasságainak, szexuális kapcsolatainak a szokásosnál részletesebb taglalása. A könyv több fejezete megjelenhetett volna egy szakfolyóiratban is, néhány azonban csak egy bulvárlapban. 
Leghosszabb házassága - amely a magyar-származású Marton Katihoz fűzte - 2010-ben, váratlan halálával ért végett. Az esküvő 1995-ben, Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében, Budapesten zajlott le. Ott és aztán New Yorkban és Washingtonban ismerkedett meg Holbrooke a magyarokkal. Azt hiszem Marton elvárta tőle, hogy a szokásosnál barátságosabban viszonyuljon a magyarokhoz vagy amerikai-magyarokhoz, sőt azok feleségéhez vagy férjéhez is, így feleségemmel együtt tagjai lettünk a nem létező Szervusz Klubnak. Nyilván gyakran hallotta ezt az üdvözlést feleségétől, talán apósától, a kitűnő Marton Endre újságírótól, és kitalálta, hogy van egy Szervusz Klub, és annak persze ő a vezére. Csak ő tudta, hogy kik a „tagok”.
Egyszer volt komoly esélye arra, hogy külügyminiszter legyen. Amikor Clinton második ciklusára készült, 1996-97-ben, Holbrooke volt az egyik jelölt, Madeleine Albright a másik. Gondolkodásuk nagyon is hasonló volt, de Clinton elnök a lojálisabbnak tűnő Albrightot választotta a törtető, de a külpolitika kialakításában jártasabb Holbrooke helyett. 
Jól emlékszem egy könyvbemutatóra a washingtoni magyar nagykövet rezidenciáján, Holbrooke halála előtt néhány héttel, 2010 vége felé. Marton Kati új könyvét mutatta be, de férje is eljött, ott ült az első sorban. Alig kezdte el Marton a kis beszédét, amikor megállt, és rendre utasította férjét, aki szokása szerint az egyik szomszédjával társalgott. „Richard”, szólt rá Marton ingerülten, persze angolul, „ez az én eseményem, fogd be a szád.” Be is fogta! Az „esemény” utáni fogadáson elbeszélgettünk, de szemével, mint mindig, egy nálam fontosabb embert keresett a szobában, aki alkalomadtán hasznosabb lehetne számára.
A könyv nagy érdeme, hogy bemutatja a jót és a rosszat is. Lesznek, akik csak a jót veszik észre, lesznek, akik csak a rosszat. Vannak, akik rajongtak a boszniai béke atyjáért, mások ki nem állták ezt a könyöklő – ám ugyanakkor tehetséges – diplomatát.
Szerző
Charles Gati